Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-05-27 / 204. szám

Kultúra Mondj nemet a kalózoknak! MÁSOLÓS HÁBORÚ A magyar filmgyártásra csak évi 3,7 milliárd forint jut az ország költségvetéséből. A rendőrség szerint viszont a DVD kalózkiadók évi 5 milliárd forint törvényellenes hasznot vágnak zsebre. Pekingben a Csillagok háborúja legújabb fejezete, már a nemzetközi piacra dobás másnapján megjelent kalózkiadásban, s kiváló minőségben, átszámítva potya 83 centért. A becslések szerint a kalózmásolatok csak az Egyesült Államokban 280 milliárd dollár veszteséget okoznak. 2005. MÁJUS 27.________________________________ Földessy Dénes A hazai filmforgalmazók most harcot hirdettek a szerzői, s a forgalmazói jogdí­jat törvényellenesen "kirabló" kalózkiad­ványok ellen. Például egy kalóz-DVD- ért és egy kérdőív kitöltéséért egy in­gyen mozijegyet adnak. A kérdőívekre adott válaszok szerint a másolt DVD mi­nősége egész jó! Van aki megveszi ezt az olcsó árú kalózváltozatot, van aki a bará­taitól kapja kölcsön, de a sokkal maga­sabb bolti árat minden esetre megtaka­rítja. Bruckner Pál a Hungaricum filmfor­galmazó cég ügyvezető igazgatója vi­szont így vélekedett:- Van egy cég, amelyik azért felelős, hogy az audiovizuális médiában megje­lenő kazetták jogaira felügyeljen. Ezzel a céggel közösen szerveztünk egy Mondj nemet a kalózoknak! című akciót. A leg­nagyobb mozikban felhívjuk a figyelmet a kalózkazetták igen rossz minőségére. A kalózok ugyanis rejtett kamerákkal belo- póznak a moziba, s ilyen primitív módon veszik fel a filmet. Ezzel körülbelül an­nak a felét, vagy hatvan százalékát veszik csak fel, amennyit valójában látni lehet a filmben. E mellett a képek általában fer­dék, homályosak, színtelenek, s a hang mintha egy régi táskarádióból szólna. A rejtett kamerákat viszont a mozikban nem igen veszik észre. A filmszínházak­ban 100 ezer forintos díjat tűztek ki egy- egy lesi-kamerás néző leleplezéséért. A Le a fejjel című film'első vetítési napja a mozikban május 3-a volt, de az "illetéke­sek" révén tudjuk, hogy május 4-én dél­után 4 órakor már megkezdték a sokszo­rosítását. Tehát gyakorlatilag egy időben jelent meg a mozikban és a fekete piacon. Ezzel minket, a forgalmazókat, de legna­gyobb mértékben a film gyártóját, aztán az államot, amely elveszíti a forgalmi adóból származó bevételt, - igen csak megkárosítják. A művészeti életben azonban nem csak a film (videó, DVD) robbantott ki a modem híradástechnika korában üzleti eredetű háborút. Ennél sokkal régebben megkezdődött a kottamásolás. Amint a sokszorosítós gépek elterjedtek, a zene­műkiadó vállalatok sorra szűntek meg. Köztük több száz éves cégek, amelyek zenetörténeti jelentőséggel bírtak: fiatal, ismeretlen zeneszerzők a segítségükkel váltak világhírűvé. Elvállalták a fiatal komponisták műveinek - vagyis a kottái­nak - a kiadását, s ha közülük néhányan naggyá nőttek, a kiadók meggazdagod­tak. Természetesen a befutott zeneszer­zők akkor voltak tisztességesek, ha a ké­sőbb már igen nagy példányszámban megjelenő műveiket is az őket egykor felfuttató zeneműkiadónak adták megje­lentetése. Zenetörténész berkekben közismert: Bartók Béla a II. világháború elején vég­rendelkezett. Művei felének szerzői jog­díját egyik, a jogdíjak másik felét a másik fiára hagyta. Úgy gondolkodott ugyanis, hogy ha a németek nyerik meg a hábo­rút, arra az esetre egyik fiának örökségét német zeneműkiadóra bízza. Ha pedig a szövetségesek győznének, másik fiának jussa angol zeneműkiadónál legyen. így történelemtől függetlenül biztosította két fiának az alkotásai kiadása után járó jogdíjak egy részét. Modem híradástechnika különösen a nagy zenei közműveltségű országokban okoz gondot. A kották olcsó, gyors gépi lemásolása ott szüntetett meg sok pati­nás nemzeti értéket képviselő és sok pénzt hozó zeneműkiadót, elsősorban Németországban. Amíg a német rendőr­ség be nem keményített. Ebben az ál­lamban ugyanis a banki bűncselekmé­nyek elleni rendőrségi szakon belül van egy kis nyomozócsoport: ők a zenei élet­ben előforduló sikkasztásokat, például a koncertek utáni adócsalásokat derítik fel. Miután rendkívül elszaporodott a kotta fénymásolása, s a zenekarok a nyomta­tott, tehát rendes kiadói kották magas árát sorra megtakarították, a nyomozó csoport bajor részlege Münchenben, egy klasszikus zenei koncert előtt húsz perc­cel meglepte a zenekari árokban már hangoló muzsikusokat. Kiszúrták, hogy a kották túlnyomó többsége fénymásolt, és a helyszínen, a kezdés előtt néhány perccel betiltották a koncertet. A hatal­mas botrány után lényegesen csökkent a fénymásolt kották száma. Visszatérve az időszerű DVD-hábo- rúra, a Magyar Rádió riportot készített egy illegális DVD-gyártóval. Az illető hangját technikailag személyfelismerés- re alkalmatlanná tették. A "kalóz" szerint az ő másolataik egyre tökéletesebbek, s még legalább 15-20 évig jól meg fognak élni, mert ennyi idő kell ahhoz, hogy az átlagvevő meg tudja fizetni a DVD bolti árát. Ezért ennek a mostani akciónak sze­rinte semmi haszna nem lesz. HUNGÁRIA RADIO NEW YORK Minden vasárnap délután 1-től 2-ig a WNSW 1430 AM állomáson Most már New York egész területén hallgatható! Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212- 570-6441 ÜLDÖZÖTT SZOBOR Folytatás az előző oldalról Legelőször a Tocsigi megyei múzeumba vették meg egyik alkotását, az Anya gyermekével című kompozíciót. Ez után a Navita-n, Japán legnagyobb nemzet­közi repülőterén állították fel. Az utazók védőszentje című szoborcsoportját, amely két alakból és egy szökőkútból áll. Legnagyobb művészi eredménye az a technika, amellyé 1 öntött rozsdamentes szobrokat tudott alkotni. Ez a repülőtéri mű Japán legnagyobb rozsdamentes öntött vas szobra.- Felismert egy lelki rokonságot a japán és magyar kultúra között, ezért na­gyon könnyen be tudott illeszkedni a japán művészeti életbe. Amikor a japánok egyre jobban megismerték a magyarokat, főleg a magyar zenét, őt is még job­ban befogadták, sorra kapta a nagy megrendeléseket. Művészi tevékenysége el­ismeréseként japán állampolgársággal is jutalmazták. Wagner Nándor egyik kedvence ez a József Attila szobor, talán mert éppen 1956-ban készült. Titkos vágya volt, hogy egyszer majd Nagyváradon állítsák fel, hiszen annyi évi rejtegetés után is teljesen ép maradt. (FD) MAGYAR SZÓ —A HÍD 15 Omega-koncert: • • Ötvenezer néző táncolt Marosvásárhelyen azt mondják: még sosem szórakozott a városban egyszerre ennyi ember, mint az el­múlt szombaton. A rockzene legen­dás magyar csapata, az Omega együt­tes adott koncertet. Őket ugyanis a Ceausescu-féle román terrorrendszer, miután az együttes annak idején ha­talmas tömegeket vonzott a bukares­ti, brassói és temesvári hangverse­nyén, kitiltotta Erdélyből, sőt egész Romániából. De - mint Kóbor János, az Omega vezetője mondta - most már nem volt mese, mentek! A koncert előtt több székelyföldi városba, faluba is meghívták őket kö­zönségtalálkozóra, beszélgetésre. A szombat esti koncertre pedig már nem fértek be többen.- Az idén ez az első szabadtéri mű­sorunk - folytatta Kóbor János, bece­nevén Mecky - Ugvanazt a műsort játszuk, amit tavaly a Népstadion­ban. Egyetlen eltérés, hogy Pesten eg}' hét áll rendelkezésre, hogy fel­épüljön a színpad, itt meg másfél nap, de mindent pótol az itteni magyarok lelkesedése. Benkő László, az Omega billentyűse, amint áthajtott a hatá­ron, kilépett kocsijából és megcsókol­ta az erdélyi földet. Keresztes Erika, aki Marosvásár­helyen született, s Magyarországon már elismert, népszerű énekes, bol­dogan mondta:- Legszebb álmaimban sem gon­doltam, hogy egyszer a szülőváro­somban az élő legendával, az Omegával együtt énekelhetek. Végül is több mint ötvenezer néző várta őket. Az együttes az RMDSZ szervezésében ment Erdélybe, s a ké­ső estébe nyúló, fergeteges koncertet adott. A régi és új dalokra kiéhezett közönség alig várta, hogy élőben hall­gathassa kedvenceit. Amikor Markó Béla, az RMDSZ vezetője, házigaz­daként röviden köszöntötte az Omegát, néhányan már ráfütyültek, hogy siessen, hadd hallják az élőben évtizedek óta hiába várt zenét. A zenekar az űrrock stílusú, lírai Gammapolis-szal kezdett. Nem sok­kal utána, a Ha én szél lehetnék című dalra már az egész stadion táncra per­dült. Több tízezren énekelték együtt a Régi csibészeket és A gyöngyhajú lányt. Pedig ezeket a dalokat eddig csak a rádióból vagy magnóról, le­mezről hallhatták. Egyébként az együttes tiszteletdíj nélkül vállalta a fellépést, vagyis a szponzorok segítsé­gével a közönség számára a koncert ingyenes volt.- Erdély más részeiből is sokan érkeztek, - mondta Moszkovics János, a Magyar Rádió riportere - sőt, románok is voltak szép számban. Kóbor János ígérete: - Jövünk újra Erdélybe is. (FD)

Next

/
Thumbnails
Contents