Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-05-20 / 203. szám
2005. MÁJUS 20. Évforduló MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 JÓKAI MÓR (1825-1904) 1904. MÁJUS 5. (101 ÉVE TÖRTÉNT) 1904. Május 5. (101 éve történt) Budapesten meghalt Jókai Mór író, MESEMONDÓ, ÚJSÁGÍRÓ, SZERKESZTŐ A kor, melyben Jókai születik, s melyben pályája kibontakozik: nagy várakozások és átalakulások kora. A szétbomló, hűbéri Magyarország láthatára ott dereng az új ország képe, és Jókai születésének esztendeje - a reformkor születésének esztendeje - a reformkor születésének dátuma is. De a kor, melyben az aggastyán, a sok reményében oly keserűen csalódott Jókai lehunyja szemét, a közelgő világháború morajait hozza el fülébe. Az öreg Jókai elszorult szívvel, hazáját és az emberiséget féltő döbbenettel tekint a jövőbe, s írásaiban jajkiáltásként hangzik fel a béke vágya, az esztelen hódító háborúk elítélése. Végső nagy kötelességének érzi, hogy a népnek odakiáltsa a figyelmeztetést: "hiszen ez a ti nyomorúságtoknak a kútforrása: ez a fenyegető gyűlölködés, ez a nemzeti dölyf, ez a sovinizmus az, ami kiissza a bort a poharatokból, megeszi a kenyeretek felét, mezítláb hagyja gyermekeiteket...." A Jókai-életmű két kérdés köré csoportosul. Az egyik: a nemzeti függetlenség ügye - a másik: a liberális eszmék sorsa, melynek olyan fontos helyet töltenek be az 1848 előtti nemzedék szemléletében. Sokat vitatott regényhőseit Jókai aszerint osztja két táborba, hogy melyikük áll a szabadság, s melyikük a zsarnokság oldalára. A Jókai hősök valamennyien egy-egy nagy eszme, valamely nagy küldetés hordozói is - már- már emberfeletti, hősmondai alakok. Ha e hősök galériáján szemlét tartunk azt kell látnunk, hogy a nemzeti függetlenség, illetve a szabadság eszméit a Szentirmay Rudolfok, később a Baradlay-fívérek, majd pedig a Jenőy Kálmánok, Berend Ivánok, Ráby Mátyások, Mátay Móricok képviselik. Hőseinek tetteit többnyire jelképes költői körülmények, mozzanatok indokolják, s emiatt válnak oly kivételes események hőseivé A jók világában a költészet törvényei uralkodnak Jókainál - a gonoszokéban pedig a vagyonszerzési indokok, a végrendeletek köré bonyolódó spekulációk. E két véglet összejátszásából alakul ki az ő világa.- A magyar társadalom gondos leírása áll előttünk Jókai regényeiben, azé a társadalomé, melynek nem holmi délibábos emlékét őrizte csupán, hanem amelynek közvetlen tanúja, részese, legmeghittebb ismerője lehetett. Az ő valósága, realizmusának igazi alapja a magyar vidék, a táj volt, városival, falvaival, kastélyaival, nemes udvarházaival, különc nábobjai- val, furfangos prókátoraival, vérmes kalmáraival s mindazzal, ami ezeket az embereket körülvette. A jelen nem az igazi területe Jókainak, s a múlt sem az. Igazán otthon a közelmúltban érzi magát, vagyis abban a korszakban, mely gyermekkorától a szabadságharcig tart. Remekművei ehhez a korszakhoz kapcsolódnak: Az aranyember éppúgy ezt a világot, eleveníti fel, mint a Mire megvénülünk - s ennek a világnak csodálatos látomása A kőszívű ember fiai is. Az emlék színtörése dereng e közelmúlt felett - múlt és jelen érintkezésének mezsgyéjén válik igazán hitelessé Jókai romantikája. Mert ez a félmúlt váltja ki belőle a legköltőibb nosztalgiát - Jókai költőisége valójában nem más, mint honvágy a letűnő világ, a letűnő emberek és események után Jókai életműve nem jöhetett volna létre a népiesség sugalló hatása nélkül. Már első írásaiban annak a népiességnek prózai megvalósítására törekszik, melyet Petőfi költészetében vitt diadalra. Jókainak a stílus is a Petőfi-próza nyomán virágzik ki A magyar irodalom az igen sajátos költőiséget, mind a regényben, mind a novellában: Jókaitól örökölte. Nyomát Mikszáthnál éppúgy megleljük, mint Móricznál vagy inkább Krúdynál, aki a francia vagy angol próza bizonyos XX. századi törekvéseit azért előzhette meg, mivel Jókai kezdeményét, örökségét folytatta tovább. 1510. május 17. (495 éve történt) Firenzében meghalt a korai reneszánsz festészet fő képviselője, Sandro Botticelli (eredeti neve: Allessandro di Mariano Filipepi). Híres festményei, "Vénusz születése", "A tavasz" a firenzei Uffiziben, freskói a Sixtus- kápolnában, Rómában láthatók. Botticelli számos, túlzottan világias képét saját kezűleg égette el, mert a kor szellemének nem feleltek meg, sőt bűnösnek tartották a női szépséget előtérbe helyező, derűs festészetét. 1929. MÁJUS 16. (76 ÉVE TÖRTÉNT) Először tartották meg az Oscar-díj átadást Hollywoodban. 1984. MÁJUS 16. (21 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Irwin Shaw amerikai író. (Oroszlánkölykök, Gazdag ember, szegény ember). 1941. MÁJUS 17. (64 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Csilla Freifrau von Boeselager (eredeti nevén: Fényes Csilla), német bárónő, a Máltai szeretetszolgálat alapítója. 1949. MÁJUS 17. (56 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Balázs Béla (eredeti nevén: Bauer Herbert) író, költő, esztéta (Valahol Európában forgatókönyv). Kodályt és Bartókot kísérte népdalgyűjtő útjaikon. Bartók zenéjével lett világhírű az A kékszakállú herceg vára és az A fából faragott királyfi című műve. 1972. MÁJUS 18. (33 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Csépe Imre költő, író, a vajdasági magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja. Munkái: Fordul a szél önéletrajzi regény, valamint verseket publikált a Kalangya és a Híd c. magyar, illetve más horvát lapokban, ó volt a népies magyar irodalom utolsó vajdasági képviselője. 1872 május 18. (133 éve történt) Megszületett Lord Bertrand (Arthur Wiliam) Russell angol filozófus, matematikus, közéleti személyiség. Művei: Az emberi tudat kiterjedése és határai, A matematika elemzése, Az elme elemzése. 1543. május 17. (462 éve történt) Nikolaus Kopernikusz lengyel csillagász halála előtt nem sokkal megjelentette fő művét az égitestek mozgásáról, amelyben elvetette Ptolemaios geocentrikus világképét. Kopernikusz új világképe szerint a Nap a bolygórendszer középpontja. Nikolaus Kopernikusz "De revolu- tionibus orbium coelestinium" című könyvét, amelyben kijelentette, hogy a Nap a világegyetem középpontja III. Pál pápának ajánlotta. Ezzel kerülte el az egyházi üldöztetést, mivel a világról és az embernek a világmindenségben elfoglalt helyéről addig elfogadott hittételekkel fordult szembe. Kopernikusz 1507. óta tanulmányozta a bolygók mozgását, felismerte, hogy Ptolemaios tanítása - mely szerint a Föld a világ- egyetem központja - hosszú távon nem helytálló. A görög asztronómus, Arisztarkhosz (i.e. 310-230) megfigyeléseit vette alapul, aki arra a következtetésre jutott, hogy nem a Nap kering a Föld körül, hanem a saját tengelye körül forgó Föld a Nap körül. Kopernikusz a Föld saját tengelye körüli mozgását az álló csillagú égbolt forgásából vezette le, így sikerült kiszámítania a bolygók pályáját, amelyet kör alakúnak képzelt. 1955. május 17. (50 éve történt) 1955. MÁJUS 17. (50 ÉVE történt) Szilárd Leó és Fermi megkapta az ATOMREAKTOR SZABADALMI ELISMERÉSÉT, AMELYET TÓLÜK AZ AMERIKAI KORMÁNY JELKÉPES EGY DOLLÁRÉRT VÁSÁROLT MEG. Szilárd Leó 1919-ben emigrált, majd a berlini Műegyetemen kezdett atomfizikával és thermodinamikával foglalkozni. Németországban több szabadalmat is beadott, ezek közül a legjelentősebb az Einsteinnel közös találmány: egy hűtőfolyadékok áramoltatására alkalmas mágneses szivattyú; az atomreaktorok hűtőrendszerében ma is ezen az elven működő szivattyúkat használnak. Hitler hatalomra jutásakor Szilárd Angliába költözött, ahol az atomenergia gyakorlati felhasználhatóságát kezdte kutatni. Amerikában kezdték el vezetésével az atommáglya építését, és mikor világossá vált, hogy az atomfegyverek működőképesek, az amerikai elnöknél határozottan ellenezte az emberek elleni bevetést, de sajnos nem sikerült megakadályozni, hogy Japánra ledobják az atombombát. A háború után biológiai, valamint biofizikai témákkal kezdett foglalkozni, a molekuláris biológia egyik megalapozójának is tekintik; sugárkezeléssel saját magát is sikeresen kigyógyította daganatos betegségéből. Szerteágazó zsenialitása ellenére ő sem értett mindenhez: autót vezetni például nem tudott. Halála után a Holdon krátert neveztek el róla. Nikolaus Kopernikusz 1543. MÁJUS 17. (462 ÉVE TÖRTÉNT)
