Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-05-20 / 203. szám

8 magyar szó-a híd__________________________KÁ RPÁT - M ED EN C E HÍREK 2005. május 20. EP képviselők az autonómia szabályozása mellett MAGYAR ÚJÍTÓINK Olyan dokumentum előkészítésén dolgozik a nemzeti kisebbségek, alkotmányos régiók és regionális nyelvek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti pártközi cso­port, amefy összefoglalja az autonómia jogi érvényesítésének feltételeit és lehetőségeit az Európai Unióban. Röviden Kárpátalja: Elhunyt Fodó Sándor Május 11. Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 65. évében szerdán Ungvá- ron elhunyt Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapító és örökös tiszteletbeli elnöke, a kár­pátaljai magyar közélet kiemelkedő alakja. Fodó Sándor 1940-ben született Visken. 1967-ben az Ungvári Állami Egyetem ma­gyar tanszékének tanára lett, a magyarság érdekében kifejtett tevékenysége miatt azonban hamarosan menesztették. 1971 és 1976 között különböző állásokat töltött be, majd a politikai légkör enyhülésével ismét egyetemi tanárként dolgozott. 1989-től 1996-ig a KMKSZ elnöke, majd tisztelet­beli elnöke, 1992-től 1997-ig a Kárpátaljai Református Egyház főgondnoka volt. Erdély: legyen vita A RÉGIÓK ÁTSZERVEZÉSÉRŐL Május 16. Emil Constantinescu exállamfő Marosvásárhelyen kijelentette: igazi közvi­tát kell indítani a fejlesztési régiók átszer­vezéséről. Constantinescu szerint az állam­fői mandátuma idején létrehozott nyolc ré­gió akkoriban megfelelő döntés volt, de je­lenleg a lakosság véleményét is ki kell kér­ni. "Szem előtt kell tartani az optimális mé­retezést az uniós alapok felhasználásának lehetősége miatt, ez a legfontosabb szem­pont. Az etnikai szempont a térségek la­kosságától függ. Támogatjuk a magyar ki­sebbség álláspontját, mivel európai szem­szöget látunk benne" - mondta. A polgá­roknak kell dönteniük, nem Bukarestnek” - szögezte le. Vajdaság: bántalmaztak egy bácskossuthfalvi fiatalt Május 12. A vajdasági Bácskossuthfalván a hét végén egy fiút a helyi Echo diszkóban majdnem agyonütöttek. A történtekre a még beteg 23 éves Mike József csak rész­ben emlékszik, hiszen egy, a fejére kapott ütést követően eszméletét vesztette. A rendőrség az elkövető ellen feljelentést tett súlyos testi sértés okozása miatt, a szülők pedig ugyancsak feljelentést tesznek, és ügyvédet fogadnak. Az elkövető, aki mene­kültként érkezett a háború idején a faluba, többször hangoztatta nyilvánosság előtt, hogy ki kell irtani a magyarokat, hogy a te­lepülés szerb falu legyen. A faluban egyéb­ként több száz menekült él, akik többnyire beilleszkedtek az új környezetbe. Erdély: igazságot az elüldözött szászoknak Május 16. A román kormány hajlandó szé­lesíteni a kapcsolatokat a szászokkal és igazságot szolgáltatni azoknak, akiket a kommunista rendszer üldözött el - nyilat­kozta Gheorghe Flutur mezőgazdasági mi­niszter, az erdélyi származású szászok hétvégi dinkelsbuhli világtalálkozóján, amelyen több mint tízezer, Németország­ban, Ausztriában, Kanadában és az Egye­sült Államokban élő szász vett részt. Flutur hangsúlyozta az erdélyi szászok tevékeny­ségének és támogatásának szerepét Romá­nia európai integrációjában, majd elmond­ta: hazavárják őket, hogy befektessenek Romániában. A kormányzat felkészült ar­ra, hogy beismerje a múlt hibáit és alapjai­ban tegye jóvá a dolgokat- mondta. Május 13. Az úgynevezett inter- group tanácskozásán az európai auto­nómiák és kisebbségi önkormányzatok tapasztalatairól cseréltek eszmét, első­sorban nyugat-európai példák Katalónia, Baszkföld, Dél-Tirol, Korzi­ka, Skócia, Wales, Flandria, Vallónia, az o Áland-szigetek, Grönland, a Feröer- szigetek - alapján. Tabajdi Csaba (MSZP), a csoport társelnöke elmond­ta: habár az EU-nak nincs kisebbségvé­delmi rendszere, nincs kidolgozott jogi normarendszere a kisebbségi autonó­miák vonatkozásában, mégis található néhány szilárd fogódzó az uniós alapel­vek között. A szubszidiaritás alapelve, a megfelelő pénzügyi forrásokkal rendel­kező önkormányzatok és az önálló fej­lesztési-közigazgatási régiók tulajdon­képpen 80-90 százalékban megvalósít­ják az autonómiát. Az autonómia sze­Május 14. Soós Kálmán, a II. Rákó­czi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora Széchenyi munkásságára emlé­kezett, hangsúlyozva a "legnagyobb magyarnak" a csapiak életét is közvetle­nül befolyásoló nagy művét, a Tisza szabályozását. "A haza iránti elkötele­zettség, felelősség, az Európára való ki­tekintés mind benne van Széchenyi Ist­ván életművében. A mai tábla leleple­zésével ez a felelősség, az életmű szelle­me átszáll a csapi iskolára, a csapiakra és ennek a vidéknek a lakóira is" - fejez­te be beszédét a rektor. Majd Fényes Emma, az intézmény egykori igazgató­ja leleplezte az iskola homlokzatán elhe­lyezett, Széchenyit ábrázoló márvány­táblát, Csuka Béla alkotását. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Ma­rinte csak a többség és a kisebbség megegyezésén alapulhat. Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) alelnök az MTI-nek nyilatkozva azt emelte ki elő­adásából, hogy az autonómia fogalmát az önkormányzatiság, a kisebbségi jo­gok és az önrendelkezés oldaláról egy­aránt meg lehet közelíteni. "Nincs ugyan uniós alapdokumentum a ki­sebbségek védelme érdekében, de van jól bevált és évek óta működő gyakorlat a tagállamok szintjén" - hangoztatta. Bauer Edit, szlovákiai magyar kép­viselő azt hangsúlyozta, örömteli do­log, hogy a kisebbségvédelem terén megtörtént az első lépés az Európai Parlamentben is. "Az a célunk, hogy a szubszidiaritás és az önkormányzati­ság elve alapján alakítsuk ki az unió­ban érvényes jogi normarendszert" - emelte ki. (Szabadság) gyár Kulturális Szövetség elnöke be­szédében kitért az elmúlt ötven évet megelőző tíz évre is, amikor nem volt magyar iskola Csapon. 1955-ben még­iscsak elindult az önálló magyar okta­tás a városban. "Éppen ezért én azok­ról szeretnék megemlékezni, azokat szeretném méltatni, akik ezért meg­harcoltak. Ha ez a ragaszkodás anya­nyelvükhöz, elszántságuk és kitartásuk abban a tíz évben nem lett volna, ak­kor most nem beszélhetnénk a csapi magyar iskola ötvenéves múltjáról. Tehát a legnagyobb elismerés azoknak az embereknek jár, akik a legnehezebb időszakban is kitartottak amellett, hogy ők magyarok, és a gyerekeiket is magyarul akarják taníttatni" - hangsú­lyozta Kovács Miklós. (Kárpátalja) Csángóföld: htették az első magyar iskola alapkövét Május 15. Egv új magyar iskola alapkövét rakták le Moldvában, a Bákó megyei Rekecsin határában. Ha felépül az iskola, jelentősen ja­vul a csángók’ magyar nyelvű okta­tása. A moldvai csángó magyarok szá­mára csak 1990 után vált lehetővé, hogy magyar nyelven tanulhassa­nak Erdélyben vagy Magyarorszá­gon. Otthon, szülőföldjükön csak 2001-ben kezdődött iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás, majd 2002- től néhány településen hivatalosan a román állami iskolába is bevezették választható tantárgyként a magyar nyelvet, heti két órában. A Moldvai Csángó Magyar Szö­vetség (MCSMSZ) és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány közösen álmodta meg egy magyar iskola tervét, ahol első osztálytól a gimnázium utolsó osztályáig magyarul tanulhatnak a csángó fiatalok. A Regina Partis, Béke Királynője Iskola felépítésére nemzeti összefo­gásra szólított fel Böjté Csaba feren­ces atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Az alapkőletételen és -szen­telésen még beszédet mondott Benke Pál, az MCSMSZ alelnöke, Ichim Vasile, Rekecsin község pol­gármestere, Mádl Dalma, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnö­ke, Berea Gabriel, Bákó megye pre­fektusa. Nem jött el személyesen Petru Ghergel, Iasi püspöke, de elküldte képviselőjét az alapkőletételre. Ma­gyarországról többek között jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Dá­vid Ibolya, az MDF elnöke és Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke is. (erdely.ma) Kárpátalja: Széchenyi nevét vette fel a középiskola ÖTVEN ÉV MUNKA A 2. Számú Csapi Középiskola hétvégi ünnepségén Maha László igazgató köszön­tötte a hajdani és jelenlegi diákokat. Ezt kővetően röviden ismertette Csap máig egyetlen magyar iskolájának fél évszázados történetét, majd bejelentette, hogy a csapi magyar iskola felveszi gróf Széchenyi István nevét.

Next

/
Thumbnails
Contents