Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-05-13 / 202. szám
24 MAGYAR SZÓ —A HÍD Magazin 2005. MÁJUS 13. Miről árulkodik az arc? A legtöbben az első pillantást a másik arcara vetjük, mert akaratlanul is tudjuk, hogy egyéniséget, életmódot, jellemet tükröz. Az egész mellett azonban érdemes alaposabban szem ügyre venni a részleteket is, mert ezek is sok mindenről "árulkodnak". Kicsi, mélyen ülő szemek- Tulajdonosa fél attól, hogy belelátnak, bizonytalanságát ravaszsággal igyekszik kompenzálni. Beesett, karikás szem, vagy táskák a szem alatt- Az illető életmódja szertelen, rendszertelen, rosszul táplálkozik, siker utáni vágy emészti. Kiemelkedő, távol ülő szemek- A szexualitását rosszul kezeli, vágyai nem elégülnek ki, többre vágják annál, amit kap vagy szerez. Szögletes áll- Tulajdonosa erős, határozott, hirtelen haragú, és, szomjazik a sikerre. Elálló fülek- Kíváncsi természet, imádja a pletykákat, szórakoztató, mulatságos, és nincs benne rosszindulat. Vékony ajkak- Számító és bosszúra hajlamos, de jóakarattal palástolja. Széles száj- Nagyot akar harapni az élet tortájából, a szó pozitív értelmében. Magas homlok- Nem annyira kiemelkedő intelligencia, mint inkább széles látókör és folytonos kutatás jele. Sasorr- Mindenre végletesen kíváncsi, ami körülveszi. Göndör, bodros haj- Minden egyes fürtje egy-egy szeszélyt takar. Hosszú kéz- Érzékenység és feltűnő esztétikai érzék jellemzi. Rövid kéz- Konkrét, gyakorlatias, aki megragadja a valóságot. "História est magistra vitae." (A történelem az élet tanítómestere.) (Beküldte: John Ongrady) Névnapok Május 13 Szervác, Imola 14 Bonifác 15 Zsófia, Szonja, (Pünkösd) 16 Mózes, Botond (Pünkösd) 17 Paszkál 18 Erik, Alexandra 19 Ivó, Milán Szerkesztette: Kertész Gabriella ■ Pünkösd ünnepéről, és a népszokásokról POGÁNY ZÖLDELLÉS Pünkösd a tavaszi időszak és az egyházi év harmadik fő ünnepe. Az ószövetség idején aratási ünnep és a stnai-hegyi szövetségkötés emléknapja volt. Elnevezése a görög pentekoszté, az ötvenedik szórni származik, mivel húsvet után az ötvenedik napon van a helye a naptárban. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is mozgó ünnep május 10-e és június 13-a közé eshet. Idén május 15-16 között van pünkösd. A magyar pünkösdi szokások elsősorban a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de egyes elemek (mint például a pünkösdi királynéválasztás, vagy a zöldágazás) régebbi, pogány időkre nyúlnak vissza. Sok más keresztény ünnephez hasonlóan itt is a már meglévő, pogány hiedelmekre épült rá a keresztény tartalom, s olvadt össze egy közös ünneppé. A keresztények Pünkösdkor azt ünnepük, mikor Jézus-mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Sok neves Mária-kegyhelyen pünkösdi búcsút tartanak. Óriási tömegeket vonz évente a csíksomlyói búcsú, ahova Magyarországból is sokan elzarándokolnak. A híres kegytemplomnál találkoznak évente a magyar testvéreiktől elszakadt csángómagyarok is. Ősi hitüket ötvözve keresztély vallásukkal, virrasztva várják a hegyen a hajnali napfölkeltét, remélve, hogy a tüzes napkorongban megtalálják a galamb képében megjelenő Szentleiket. Pünkösdi királyválasztás A pünkösdi királyt - akit versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bothúzással választottak ki - egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre. A legények engedelmességgel tartoztak neki. A pünkösdi király uralma mindig a következő pünkösdig tartott. Tavaszköszöntés Pünkösd a régmúltban gyökerező, mágikus célzatú, nászt, termékenységet, tavaszt köszöntő ünnep. Egyesek szerint visszavezethető a római Floráliákra időpontja, és a régi ünnephez hasonló termékenységet ünneplő jellege miatt. A floráüák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt köszöntötték. Flóra a római mitológiában a növényvilág és a virágok istennője, görög nevén: Khlóris= Zöldellő, Viruló. Zephyrosnak, a virágzást segítő langyos szélnek volt a hitvese. Ma is szorosan kapcsolódnak a pünkösdhöz a virágok. Egyes helyeken például már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, nehogy belecsapjon a házba a villám. A floráliákat a régi rómaiak április és május fordulóján tartották. Ennek keretében nyulakat és kecskéket űztek, de előfordult, hogy szabadosabb dolgokat is műveltek. Volt például, hogy prostituáltak nyilvánosan vetkőztek. Ez a szokás arra utal, hogy Flóra eredetileg tágabb értelemben vett termékenységistennő is volt. A mai ünnepek termékenységbiztosító rítusai a pünkösdi énekek, versek szövegében érhetők tetten. Például: "Ekkora legyen a kendtek kendere." Pünkösdi eső: májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót - tartja a hiedelem. Pünkösdi királynéjárás A Dunántúlon jellemző szokás. Általában 4 nagyobb lány körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat mondanak. Az eredetileg termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult. A kislányok csapata, amely később több lett, mint 5 fő, megállt az udvarokon, a legkisebb, a pünkösdi királyné feje fölött kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mon- dókákat mondtak. Az énekek végén ajándékot kaptak. Pünkösdölés Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Párválasztó és udvarló szokások Udvarlással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak pünkösd ünnepéhez. Egyes helyeken például a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. Ilyenkor szokás volt a mátkalás is. A legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza. Este aztán újabb lehetőség nyílt az udvarlásra, ugyanis sokfelé ilyenkor pünkösdi bálokat tartottak. KONYHA Töltött csirke Hozzávalók: 1 kis csirke a májával, 2 oz. cérnametélt, 1 tojás, 1 evőkanál zsemlyemorzsa, 1 csokor petrezselyemzöld, 1 teáskanál mustár, 2 gerezd fokhagyma, ízlés szerint só és törött bors, 3 evőkanál olaj. Elkészítése: A töltelékhez a cérnametéltet a szokásos módon megfőzzük, majd lecsöpögtetve hagyjuk kihűlni. A tojást habosra Jelverjük, hozzáadjuk a zsemlymorzsát, a főtt tésztát, a sót, a borsot és a nagyon finomra vágott petrezselyemzöldet. A májat a tészta forrásban levő vizébe rakjuk annyi időre, amíg a máj meg- fehéredik és a beleszúrt villa nyomán nem folyik belőle véres lé. A vízből kivéve az almareszelő durva fokán lereszeljük, majd hozzáadjuk a masszához. A mustárral és a zúzott fokhagymával ízesítjük. A csirkét kívül belül megmossuk és lecsöpögtet- jük, szárazra töröljük, majd a hasát belülről bedörzsöljük sóval borssal. A tölteléket beletöltjük és a nyílást hústűvel szorosan összetűzzük. Ha marad belőle azt a mellbőre és a combok bőre alá lehet tölteni. A megtöltött csirkét kikent tepsibe rakjuk. Bekenjük kevés olajjal, megsózzuk és az előmelegített forró sütőbe tolva fedetlenül, erős lángon pirítjuk 30 percig, majd a lángot közepesre mérsékelve további 60 percig sütjük. 10 percnyi pihentetés után hosszában is, keresztben is ketté vágjuk. Bármilyen köret illik hozzá, salátát ne felejtsünk el mellé kínálni. Májusfaállítás, zöldághordás Egyes területeken ilyenkor állították a májusfát. Azokon a területeken pedig, ahol május 1-jén állították, ott általában ezeken a napokon döntötték ki. A májusfát bandákba verődve állították a legények a lányoknak. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket általában szalagokkal, étellel-itallal is díszítettek. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát.) Általában a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte. Más helyeken házakra, kerítésekre tűztek ki zöld gallyakat, ágakat. Ezzel bizonyos településeken a lányos házakat jelezték, máshol viszont a gonosz szellemek távoltartása reményében.
