Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-05-13 / 202. szám
22 MAGYAR SZÓ-A HÍD Egészség 2005. MÁJUS 13. Egészség és boldogság: molekuláris összefüggés Mindenki tudja, érzi, hogy a boldogtalan, elégedetlen ember Könnyebben megbetegszik. Brit kutatók most részleges biológiai magyarázattal szolgáltak e látszólag magától értetődő jelenségre. Korábbi tanulmányok már bizonyították, hogy a depresszió további megbetegedésekhez vezethet. A University College London kutatói most a boldogság (pozitív életérzés, jókedv) konkrét egészségügyi hatásait vizsgálták, 216 középkorú férfi és nő bevonásával. A vizsgálatban részt vevőknek naponta 3 3 alkalommal kellett osztályozniuk boldogságuk mértékét (ez persze igen szubjektív), de minden alkalommal pulzusukat és vérnyomásukat is megmérték egy automata rendszer segítségével, továbbá vizsgálták a stressz- hormonként is emlegetett kortizol szintjét. Ahogy várható volt, minél boldogabbnak vallotta magát valaki, annál alacsonyabb volt a kortizol szintje a szervezetében. Érdekes megfigyelés, hogy a pozitív érzések a férfiaknál a pulzust is lelassítják (a nők esetében azonban nem). Azoknál, akik szinte minden alkalommal "boldognak vallották" magukat, a fibrinogén nevű vérfehérje alacsonyabb szintjét mérték, még megterhelő feladatok elvégzése után is. Ez a molekula elengedhetetlen a véralvadás folyamatához, de magasabb koncentrációja későbbi szívbetegségeket jelezhet előre. A kortizol immunrendszert gyengítő hatását ma már tényként lehet kezelni, és a hormon magas szintjét például olyan betegségekkel hozzák kapcsolatba, mint a II. típusú diabétesz vagy a magasvérnyomás. Az alacsonyabb pulzusszám viszont a keringési rendszer egészséges működésére utal. "A tanulmány alátámasztja azt a tapasztalatot, amely szerint a boldogságérzetnek fontos szerepe van a betegségek megelőzésében" - mondja Jane Wardle klinikai pszichológus, a kutatócsoport egyik tagja. "Talán a nevetés a legjobb gyógyszer." Carol Shively, a kutatócsoport másik tagja felhívja a figyelmet arra az elméletre, amely szerint a különböző érzelmek segítenek abban, hogy az ember megfelelően reagáljon a környezeti ingerekre. A boldogság éppen olyan fontos ebből a szempontból, mint például a korábbi kutatások során sokkal inkább hangsúlyozott düh. Lehetséges, hogy a boldogság egyfajta "pajzs" a külvilág felé: "boldog állapotban" az agy másképp reagál a különböző ingerekre, és ezáltal a mindennapi élet apróbb kellemetlenségeinek és terheinek jelentőségét is kisebbíti. így az ezek miatt kiváltott élettani reakciók sem válnak olyan súlyossá, (origo) A zene és a nagyothallás A FÜLRE VIGYÁZNI! Napjainkban egyik legjelentősebb környezeti ártalom a zaj. Mindannyian ballot-' tunk a legkülönbözőbb fórumokon az évek óta egyre komolyabb gondot jelentő ipari, illetve munkahelyi zajról. Legalább ennyire ismert dolog az is, hogy az akusztikai traumák (pl. robbanás, hirtelen erős hang, sziréna stb.) következményei is komoly hatással vannak a hallószervre. Arra viszont meglehetősen kevesen gondolnak, hogy mekkora problémát okozhat zajként a zene. Mai életünk zenehallgatási kultúrája komoly zajártalmi tényezőként szerepel. A diszkózene, a fiatalok vezette személygépkocsikból bömbölő magnók, a koncertek hangereje mind-mind veszélyforrást jelentenek. Van-e aki nem látott számtalan fiatalt utcán, tömegközlekedési eszközön vagy kerékpáron tekerve, fülében a walk- man dugójával? Szinte nem is lehet hozzájuk szólni, mintha egy másik világhoz tartoznának. Vajon mindezek maradandó nyom nélkül megúszható ártalmak? Sajnos nem. Angliában a kilencvenes években végeztek egy reprezentatív komplex hallástesztet tudományos célból. Bár nem ezt keresték, de megdöbbenve látták a szakemberek, hogy 6000 hertznél a vizsgáltak 80 százaléknál jelentkezett kisebb-na- gyobb halláscsökkenés, amit el is neveztek "diszkókútnak”. Bár a beszédhangok 500 és 3000 Hz közé esnek, mégis aggasztó volt a kapott eredmény. Akár hiszik, akár nem a klasszikus zene művelése károsabb lehet, mint a könnyűzenéé. Kutatások bizonyítják, A kezelés nem csak a természetes, de a művi úton történő megtermékenyítéseknél is nagy segítség volna, mivel jelenleg tízből hat esetben nem sikerül a művelet. A Nature magazinban publikált kutatási eredményeket egereken végzett kísérletek útján kapták az Egyesült Államok-beli és japán tudósok. A becslések szerint a párok 20 százalékának jelent gondot a természetes úton történő fogamzás, s ennek az egyik leggyakoribb oka az, hogy az embrió nem képes a méhbe ágyazódni. A tudósok genetikailag módosított egereket vizsgáltak, melyeknek szervezetéből hiányzott az LPÁ molekula, mely általában a méhsejt felszínén található. Ezeknél az állatoknál a beágyazódás egyetlen esetben sem történt meg. Most a tudósoknak azt kell megvizsgálniuk, hogy az embereknél az LPA hasonló funkciót tölt-e be, mint az egereknél. Az argentin Szaporodáskutató Társaság elnöke úgy véli, az eredmények nem túl meggyőzőek, hiszen az embriók 80 százaléka amúgy sem ágyazódik be, általában maga az embrió hibájából, hogy a rockzenészek kb. 37%-a, míg a klasszikus zenészek 52%-a küzd hallás problémával. Az elsődleges ok az időfaktor. A klasszikus zenészek több időt fordítanak gyakorlásra, előadásra és tanításra, mint a rockzenészek. A klasszikus zenészek szorosabban ülnek egymás mellett és körül. Lehet, hogy egy rockzenekarban magasabb csúcsdecibelek vannak, de a behatás tartóssága nagyobb a klasz- szikus zenészeknél. Vannak persze érdekesebb kutatási eredmények is. Ezek szerint, ha szereted a zenét, amit művelsz, az kevésbé káros a bizonyos anomáliáknak, vagy a rossz felépítésének köszönhetően, vagy a méh nincs felkészülve a fogadására. Valamint úgy véli, nehéz megállapítani azt a pontot, ameddig még gyógyszerekkel avatkozhatunk be a természetes folyamatokba (ma.hu) hallásodra, mintha nem szereted annyira. A klasszikus zenészek sokszor kénytelenek olyat játszani, amit nem szeretnek, és a sok ismétlés miatt rá is unnak. Egy okkal több, hogy ártalmas legyen, hiszen tudjuk, hogy a pszichés ártalmak milyen károsak lehetnek. "Ha füldugót viselek, fáj a csuklóm!" De nézzünk meg néhány érdekességet. "Dobos vagyok - mondja egy rockzenész - zavar az erős hang, de ha füldugót viselek, fáj a csuklóm" Miért? Nehogy az higgyék, hogy nincs magyarázat. A hagyományos füídugó annyit elvesz a magas frekvenciákból (pl. cintányér), hogy egészen torz lesz a hangzás. Ilyenkor a dobos erősebben kezd dobolni, ezért fájdul meg a keze. Mit gondolnak, ki az egyik legveszélyeztetettebb "zenész"? A zongorahangoló, aki minden munkafolyamatát a füle segítségével végzi, szinte a húrokra tapadva. Persze nincs könnyű dolga az orgonistáknak sem. A zenészeknél egy speciális hallásteszttel, az otoakusztikus emisszióval kimutatható a kialakulófélben lévő hallásveszteség. Vigyázzunk a fülünkre, és ez főleg a fiataloknak szól. A zenészek nagy része tudja, hogy a fül kb. 16-18 óra alatt regenerálódik teljesen. Ha tehát nem tartunk ennyi szünetet két gyakorlás vagy koncert között ártunk hallásunknak. (Dr. Faragó László) Megelőzhető a világjárvány? Nemsokára embereken próbálnak ki madárinfluenza elleni védőoltást Vietnamban - közölte egy vietnami kutató. Mint Nguyen Thu Van, a kutatócsoport tagja elmondta, a majmokon végzett februári kísérletek eredményei igen jók voltak, ezért legkésőbb július elején megkezdik a tesztelést az embereken is. 2006 elején már megkezdődhet az oltóanyag gyártása. Vietnamban az elmúlt 2 évben 36- an haltak be a madárinfluenza-fertő- zésbe, amelyet a H5N1 jelzésű vírus okozott. Thaiföldön 12, Kambodzsában 4 halálos áldozata volt a járványnak. Bár már hetek óta nem észleltek újabb megbetegedést a dél-kelet- ázsiai országban, a vietnami egész- ségügyi illetékesek szerint félő, hogy visszatér, mert túlságosan is beleágyazódott az ország állatfarmjainak állományába, különösen délen. A Mekong-deltát vizsgáló elemzők megállapították, hogy- a régióban tenyésztett kacsák 70-80 százalékát megfertőzte a vírus, bár ennek tünetei még nem mutatkoznak. Továbbra sem zárják ki azt a veszélyt, hogy a vírus olyan mutációs formában jelenik meg, amely könnyebben terjedhet emberről emberre és ezzel akár világméretű járványt is okozhat. A vietnami egészségügyi hatóságok arról számoltak be, hogy a francia Merial laboratórium által gyártott oltóanyagból 600 ezer dózist tesztelnek a Ho Si Minhvárosi farmokon, (mti) ■ Újabb lépés a meddőség megszüntetése felé MEGGÁTOLT EMBRIÓ Az LPA nevű molekula parancsot ad az embriónak a mébbt ágyazódásra való megfelelő pillanatról és helyről, s ezt aktiválva elősegíthetnék a problémákkal küzdő nők teherbe esését - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
