Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-05-06 / 201. szám

14 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kultúra 2005. MÁJUS 6. Röviden Táncművész-díjak A Magyar Táncművészek Szövetsége az áp­rilis 29-i a Tánc világnapja alkalmából Kricskovics Antal táncművész, koreográfus­nak (a Fáklya Hornt Művészegyüttes veze­tőjének), valamint Uhrik Dóra táncművész, balettpedagógusnak (Pécsi Balett), továbbá posztumusz janek József táncművésznek, a Magyar Táncművészeti Főiskola néhai taná­rának életműdíjat adott. Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfus (Budapest Tánc- együttes) az évad legjobb alkotója, Kalmár Attila (Szegedi Kortárs Balett) és Lengyel Szabolcs (Honvéd Együttes) táncművészek az évad legjobb férfi, Spala Karinna (Pécsi Balett) és Sóthy Virág (Győri Balett) a leg­jobb női táncosának járó díjat nyerte el. Műemlékvédelem Ijesztő hírek terjedtek el arról, hogy a leg­szebb magyar műemléképületekből is töb­bet elad a kormány. Az örökségvédelmi hiva­tal ellenlépett s az örökségvédelmi törvény módosításával biztosította, hogy a jelenleg 273 védett épület száma ne változzék, s ne le­hessen belőle a tervezett harminc házat elad­ni. Ezzel a magyar műemlékállományt véd­ték meg az elkótyavetyéléstől. Berlini Filharmonikusok A világ öt legjobb szimfonikus zenekara kö­zé sorolt Berlini Filharmonikus Zenekar va­sárnap este a budapesti operaházban adott koncertet, korunk együk legünnepeltebb kar­mesterének, Sir Simon Rattle-nek a vezény­letével. A szólista a világhírű görög hegedű- művész, Leonidas Kavakos volt. Az 1856- ban alapított berlini zenekar másfél évtizede néha olyan európai nagyvárosokban lép fel, ahol Európa kulturális értékeit magas szín­vonalon képviselik. Eddig Londonban, Mad­ridban, Prágában, Szentpétervárott és Athénben adtak hangversenyt. A mostani pesti koncert akkora zenei esemény volt, hogy nyolc ország televíziója közvetítette, s előtte Budapestről és az operaház épületéről is filmet forgattak nézőiknek. Vallomás Putyinról A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt Viktor Jerofejev, híres modem orosz író, aki egy Sztálin környezetében dol­gozott diplomata fia, s akinek az apját gyer­meke első könyvért azonnal kirúgták. Most A jó Sztálin című kötete jelent meg Magyar- országon. Jerofejev így nyilatkozott az orosz jelenidőről a Magyar Nemzetnek: „Putyin beillik az orosz konzervatív hatalomgyakor­lásba. Egyik vállán angyal, másikon ördög ül s mindketten a fülébe sugdosva győzködik!” Magyar filmek Amerikában Hét díjat nyertek el magyar filmalkotások a Houstoni Nemzetközi Filmfesztiválon, a WorldFesten. Az 1961-ben alapított World- Fest az idén is külön figyelmet szentelt a tér­ség filmművészetének. A fesztiválon Arany Remi-díjat kapott Groó Diána Csoda Krak­kóban című alkotása. Zsigmond Dezső Aranykalyiba című filmje Bronz Remi-díj­ban, Keményffy Tamás Szerencsés ember és Silló Sándor Mozi zongorára című filmje Platina Remi-díjban részesült. A zsűri kü- löndíját nyerte el Almási Tamás Valahol ott­hon lenni, Szász Attila Most látszom, most nem látszom és Böszörményi Zsuzsa Mé­lyen őrzött titkok című" alkotása. Szabó Dezső emlékezete MINDENKI ELLEN... Darvas József, az író, sétált a lóporszagú pesti utcákon. Budán még dörögtek az ágyúk, a németek lőtték a tőlük még megszabadult bal parti várost. A sétáló egysz­er csak éneket hallott egy közeli kis térről, református zsoltárt: „Perelj, uram, per­lőimmel...” Odament. Látta, hogy a tér közepén sírt ástak, temetnek valakit, Érthető, a város messzi peremére nem lehetett akkor koporsóval eljutni. Ki a halott? Megtudta: Szabó Dezső, az író. Ez a sors jutott neki. Dr. Bán Ervin Magyar-francia szakon tanárként szerzett diplomát, rövid ideig tanított is. Aztán a sors a katedráról az irodalomhoz sodorta. Az első világháborút mint a nemzet bűnös pusztítását szemlélte, fő­leg a parasztságét, amelyet a szegénység és elnyomottság amúgy is megroppanás­sal fenyegetett, jóllehet megmaradásától a magyarság megmaradása függött. Ezt írta meg nagy regényében: Az elsodort falu-ban. A közénk telepedett idegenek szívják ki a magyar életerőt - ez a rasszis­ta tétel kapcsolta hozzá az ellenforradal­mi hatalomhoz, ideig-óráig. Vádolta a zsidókat, s ez nagyon nem tetszett a „fe­hér” vezetésnek. Ám az uraknak rá kel­lett jönniük, hogy Szabó Dezső nem az ő emberük. Számukra ugyanis az „idegen” fogalma a zsidóval volt azonos, az író vi­szont minden nem magyar eredetű köz­életi embert, közszereplőt gyanúba vett. Főleg a Németországból jöttek haragí­tották magukra, ez pedig nagyon kínosan érintette a „felső tízezret”, amelynek te­kintélyes része (főként a hadsereg és né­mely egyházak) Szabó Dezső meglátása szerint „Wotan tata” ivadéka volt. A tár­sadalom eltorzult tudati fejlődésében a német szellemi-lelki gyarmatosítás tanú­bizonyságát látta. Maró gúnnyal írt Hóman Bálintról, rossz véleménye volt Prohászka Ottokár püspökről (akivel mostanság együtt emlegetik némelyek, például ifjabb Hegedűs Lóránt). A né­met ellenesség minden elsodró indulata lett, amikor Hitler árnyéka rávetődött az országra, a „zsidókérdés”, „Mózes iste­nük” már alig jutott eszébe. De látta a magyar „faj” ellenségeit olyanokban is, akiknek a „származása” ellen nem lehe­Szóvásár - konzervért Ragyogó játékötlet kultúrembereknek: szóvásárt rendeznek az Andrássy úti írók Könyvesboltjában. írók, költők szavait árulják. Ilyeneket: „jajgató fütty7” (Ba­logh Attila találmánya), „pihekarambol”, ’’kutyakölni” (ezek meg Parti Nagy7 La­jos fejéből pattantak ki). De ez sem rossz: „radírpók” (Csukás István leleménye). Csupa derű most az írók boltja. Az ötletgazda Scipiadesz Erzsébet volt, még 2()0tí-ben. De a rosszkedv felhője is meghúzódik az irodalmár szavak cédulái fe­lett, mely cédulák papírdobozban vannak, ott lehet bennük turkálni. Már 2000-ben, vagyis öt esztendeje országos szegénységről is árulkodott ez a kedves ötlet. Akkor például húsz kéz­iratból és Szécsi Margit felajánlott grafi­káiból hat és fél tonna krumpli meg kis­iskolások több havi étkeztetésének ára jött ki. Kórkép a harmadik évezred kul­turális no meg közoktatási helyzetéről. Idén meg? A könyvesbolt e két hétre átrendezett kirakatában olyan árcédula is olvasható, hogy7 ’’Csukás István bab- konzervért”. Két ilyen konzerves plé- doboz a szavak tarifája. Mert az idei szó­vásár bevételét elszegényedett nyugdí- jas újságírók segélyezésére is fordítják. Csakúgy a május 12-i első magyar szóárve­rés jövedelmét, amelyet Budapest idegennyelvű színházában, a Merlinben ren­deznek meg. Már bejelentkezett Bertók László, Fejtő Ferenc, Konrád György’, Ná­das Péter, Rakovszky7 Zsuzsa, sőt, Sütő András és Faludy György7 is. Azt írta a Népszabi: ”Az I. magyar szóárverés bevételét a Szolidaritási Alapítvány (öreg, beteg, nyo­morgó újságírók), a Gandhi Közalapítvány (a pécsi Gandhi Gimnázium tehetsé­ges és szegény cigány tanulói) és hajléktalan írók, költők kapják.” Bizony7 Mindenesetre e sorok tudósítója a női sikolyharisnyát választott - volna. De egy nyolcvanas öregúr lecsapott rá és megvette előle. Nahát! (FD) tett kifogása, a Feltámadás Makucskán című novellában, a magyar irodalom legszellemesebb gúnyiratában, torzké­pet rajzol Bethlen Istvánról. Nagy túlzá­sai, balfogásai ellenére magyar volt, az úri rend ezért elfordult tőle. Valamelyik bértollnokkal megíratták nagy regényé­nek ellen művét, „Az el nem sodort fa- lu”-t. Ma erre az irományra senki nem emlékezik. Magára maradt, kemény ke­serűséggel írta a Szabó Dezső füzetek néven ismertté várt sorozatát. Az össze­omlás Budapesten érte. A romok városá­ban halt meg, hatvanhatodik évében. A marxista pártok megbélyegezték. 1946-ben a Népszava (akkor szociálde­mokrata napilap) „grandiózus szélka- kas”-nak nevezte. A Nemzeti Paraszt­párt azonban közösséget vállalt vele. Ve­res Péter egy előadásában a mozgalom egyik alapító atyjának nevezte. A késői Kádár-kor kezdett ' tárgyilagosabban gondolkodni róla. A kilencvenes évek­ben a szélső jobboldal próbálta ideológi­ai igazolásul felhasználni. Csurkának és híveinek abban igazuk volt, hogy nem le­het őt sem jobboldalinak, se baloldalinak tekinteni, de ha élne, Csurka is célpontja lenne a Szabó Dezső-i haragvásoknak. Aki megérti őt és mélységében ismeri a magyar sorsot, megérti, hogy mennyire igaza volt ennek az írónak. Igazai ma még nyilvánvalóbbak, mint életében. Néhány éve a Szabadságban, a Munkás­párt lapjában olvashattunk elismerő cik­ket róla - mekkorát fordult a világ! Sza­bó Dezső abban tévedett, hogy „faji” ügyet látott azokban a bajokban, amelye­ket a hazai társadalom fejlődésének tév­útja okozott. Örvénylő expresszionista stílusát annak idején joggal csodálták, mára elavult. Az előző évben volt születésének száz­huszonötödik évfordulója - nem láttunk jelentős megemlékezést. Ebben az évben van hatvan esztendeje, hogy elköltözött az élők sorából. HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK Minden vasárnap délután 1-től 2-ig a WNSW 1430 AM állomáson Most már New York egész területén hallgatható! Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apadni Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212- 570-6441

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents