Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-22 / 199. szám
24 magyar szó-a híd Magazin 2005. ÁPRILIS 22. Egy legendás olasz karrierje TALÁLKA A VÖRÖSSEL Valentino a divattörténelem egyik legkiemelkedőbb és legmeghatározóbb tervezőije. Az 1962-es Pitti-palotában megrendezett első emlékezetes divatbemutatójától kezdve az amerikai divattervezők tanácsától 2000-ben átvett életműdíjig Valentino kreativitása és hihetetlen gyorsasággal felívelt karrierje szinte legendává és az olasz divat meghatározójává vált. Rendszeresfitnesz: jobb szex Amerikai kutatók közölték: találtak még egy meggyőző okot a kondizásra. Elsősorban férfiak figyelmébe ajánlják, de állításuk szerint tulajdonképpen mindkét nem képviselőinek jót tesz. A testépítés vagy fitnesz szerintük nem csupán egészség-megőrzési szempontból vagy látványos izomkolosszussá válás okán hasznos: a szexuális vonzerőt és magát a teljesítményt is jótékonyan befolyásolja. Az arkansasi egyetem felmérésének eredménye önmagában még nem nevezhető bámulatba ejtő újdonságnak: ki ne gondolná magától is, hogy a rendszeres edzés javítja az állóképességet, és segít elégedettebbnek lenni, jóban lenni önmagunkkal. Ennek egyenes következménye is lehet, hogy jobban teljesítünk az ágyban és hogy szexuálisan is vonzóbbnak találnak minket. Az egyetem egyik fiatal kutatónője közel négyszáz sportolót kérdezett meg. Az eredmény természetesen azt mutatta, van közvetlen kapcsolat a formába lendülés és a szexuális vonzerő, illetve teljesítmény javulása között. Azok a férfiak, akik hosszabb ideje és minden nap gyúrtak, és lassan kezdtek elégedettek lenni kisportolt testükkel, többnyire legalábbis szexistennek képzelték magukat, mind szexuális vonzerejüket, mind pedig hálószobabeli teljesítményüket illetően. A naponta kondizni járó nőknek viszont csupán 63 százaléka mondta azt, úgy látja, minimum átlagos vagy inkább áda- gon felülien vonzó és jó az ágyban, mióta minden nap edz. (origo) Kis dolgok, melyeket megtettél, többet érnek, mint a nagy tettek, melyeket csak tervezel. (Peter Marshall) Névnapok Április 15. Anasztázia, Tas 16. Csongor 17. Rudolf 18. Andrea 19. Emma 20. Tivadar 21. Konrád Szerkesztette: Kertész Gabriella Valentino kollekciói attól váltak világhírűvé, hogy mindegyik kivétel nélkül a minőségről és a precizitásról árulkodik, különös tekintettel a szabás módjára, az anyagválasztásra, a részletek kidolgozására, valamint a kiegészítők alkalmazására. A hagyományos olasz szakértelem hatja át munkáit, melyek szinte egy külön világot alkotnak. E különleges világnak félreismerhetetlen részét képezik a vörös szín és a „V" logo, melyek védjegyei és szimbólumai a Valentino-stílus- nak. Számára a vörös az alkotói szabadságot jelenti, valamint a nőiesség fontos kifejezőjének tartja. A pipacs és a nyár hangulatát életre keltő kedvenc színe többnyire megjelenik alkotásain. Már egészen fiatalon kiderült róla, hogy ígéretes művészi vénája van, és hogy leginkább a divat iránt érdeklődik. 1950-ben Párizsba utazott, ami vitathatatlanul a divat és a kultúra fővárosa volt, ahol a Chambre of Culture Syndicale de Haute Couture-re tökéletesítette rajztudását és technikáját. Olyan hírességek mellett csiszolódott ízlése és tehetsége, mint Jean Dessés és Guy Laroche. 1959- ben Rómában nyitotta meg első önálló műhelyét: akkoriban már javában tombolt a „Dolce Vita"-korszak, mikor is a hollywoodi sztárok szinte elözönlötték a várost. Aki „számított" valamit a filmes szakmában, az Rómában forgatott. Gyakorlatilag Hollywood fedezte fel Valentinót. Suttogó propagandával járt a hír filmes körökben, hogy él Rómában egy akkor még névtelen tervező, aki személyre szabottan, „kaptafátlan módon", rendkívül finom anyagokból készít ruhákat. Egymásnak ajánlották Valentinót, aki mikor „észbe kapott", már felkapott divattervezővé vált. A firenzei Pitti- palotában megrendezett első divatbemutatója után olyan dicséretet kapott mind a médiától, mind a nagyközönségtől, hogy nyilvánvalóvá vált még a legnagyobb kétkedők előtt is: valódi őstehetség elindulásának lehetnek tanúi. 1967- ben Dallasban megkapta a hőn áhított Neiman-Marcus díjat, a divat Oscarját. Szívesen vásárolt tőle Jacqueline Kennedy, Greta Garbo, Audrey Hepburn, Liz Taylor, Farah Diba, Maria Angelli és Margaret hercegnő, de ma már kliensei közé tartozik Sharon Stone, Gwyneth Paltrow, Ashley Judd, Isabella Rosselini és mások is. A hatvanas évek közepére Valentinót már az olasz szabászat vitathatatlan mestereként ismerte meg a világ. Az egykori First Ladynek, Jacqueline Kennedynek tervezett szalonkabátja kollekcióinak állandó szereplőjévé vált, és azóta is előszeretettel viselik a hölgyek. A New York-i Metropolitan múzeum az ő divatbemutatójával nyitotta meg kapuit 1982-ben a szakma előtt; 1984-ben vele készíttették el az olasz csapat hivatalos egyenruháját a Los Ange- les-i olimpiára. 1991-ben ünnepelte munkásságának harmincadik évfordulóját, mely alkalomból megjelent életrajzi könyve háromszáz legjelentősebb alkotásával, valamint Frederic Mitterand francia rendező filmet forgatott életéről, illetve kiállítást nyitottak a római Capitoleumban műveiből. '92-ben az ő munkáival képviseltette magát Olaszország New Yorkban, ahol Amerika felfedezésének 500. évfordulóját ünnepelte a világ. Signore Valentino szülőhazájában megkapta Olaszország két legmagasabb elismerését. KONYHA Párolt marharolád Hozzávalók: 4 szelet marhafiié, só, bor, Töltelékhez: 1 póréhagyma, 1 sárgarépa, 1 fej vöröshagyma, petrezselyem, 1 kávéskanál reszelt retek, 4 szelet füstölt szalonna, valamint három kanál olaj, 1 kávéskanál húslé, 2 evőkanál liszt, 4 evőkanál víz, 1 csipet cukor. Elkészítése: megtisztítjuk a zöldségeket, majd megmossuk és szárazra töröljük. A póréhagymát, sárgarépát, hosszúkás darabokra vágjuk, rövi- debbre, mint a hússzeletek szélessége. A vöröshagymát félbevágjuk, felét eltesszük, másik felét apróra daraboljuk. Apróra vágott petrezselyemmel és reszelt retekkel elkeverjük, és egy tálba tesszük. A füstölt szalonna héját levágjuk. A hússzeleteket egymás mellé tesszük, sózzuk és borsoz- zuk. Kevés sót teszünk rá, mivel a szalonna is sós! Tegyük a hússzeletekre a hagyma-retek-petrezselyem keverékét, majd szalonnadarabokat, póréhagyma- és sárgarépadarabokat, s göngyöljük be a húst. A húsroládot tűzzük össze hústűvel. Forrósítsunk olajat serpenyőben erős lángon, tegyük bele a roládokat, majd tegyük a lángot takarékra és süssük meg a húst mindkét oldalán ropogós barnára. A félretett fél hagymát vágjuk apróra és tegyük a hús mellé. Sülés közben lo- csolgassuk vízzel és borral. Miután a lé forrni kezd takarjuk le és pároljuk egész kis lángon 80-90 percig. Ha megpároltuk a húst, vegyük ki a hústűket és tegyük egy7 tálba, meleg helyre. A lisztet keverjük el kevés vízzel és a hússzaftot habarjuk be. Hagyjuk 10 percig forrni. Közben borssal, reszelt retekkel és cukorral fűszerezzük. A szószt szitán keresztül a húsroládra öntjük. Petrezslyemmel megszóljuk. Pészach, a zsidó húsvét 2005. április 24. - május 1. A zsidó húsvét, a pészach az egyiptomi kivonulás emlék ünnepe. A pészach szó elkerülést jelent, a halál angyala lesújtott az egyiptomiakra, de a zsidók lakhelyeit elkerülte, véget ért a szolgaság, elindulhattak a szabadság felé. A pészah szép, ha- gyománvőrző, családi ünnep. Van idő játszani, szórakozni, élvezni a tavasz beköszöntését. A húsvét a legnagyobb előkészületet igénylő ünnep. A ház minden zegét-zugát átvizsgálják és eltávolítják, ami kovászosodhat. Megváltozik étrendük is: kenveret nem esznek (a kovász tartalom miatt). Ezt pótolja a kovásztalan pászka (mácónak vagy macesznak is nevezik), mely lisztből és vízből készül. Ennek készítése korábban közösségi feladat volt, az előírásokat szigorúan betartották; ma azonban nagyüzemi módon is gyártják, de szigorú rituális felügyelet mellett. Az ünnep első és második estéjét szédernek nevezik. Pontos „forgatókönyv” szerint történik a széder szertartása. A szó rendet jelent, az est meghatározott sorrendjére utal. A szépen megterített asztal közepére helvezik a szédertálat. A szertartáshoz szükséges kellékeket ezen a tálon helvezik el. A zároa (csontos sült hús) a bárányáldozatra emlékeztet, melyet a családok az Egyiptomból való kivonulás tiszteletére mutattak be. Ezt nem fogyasztják el csak másnap. A chároszet (reszelt alma, dió és bor keveréke) jelképezi azt az agyagot, melyből téglát készítettek a szolgasorban sínylődök Egyiptomban. A káprász (zeller, petrezselyem és főtt krumpli), a természet megújulására utal. A zöldségféléket a könnyet jelképező sós vízbe mártották. A szédertál közepére helyezik a keserűgyökeret, mely az ősök keserű sorsát jelképezi. A kemény tojás a gyászolók eledele, a múlandóságot szimbolizálja. Maga a széder valójában egy párbeszéd, melvet a közösség legidősebb és legifjabb tagja olvas fel a Haggádából, a kivonulás történetét megörökítő könyvből.
