Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-22 / 199. szám
2005. ÁPRILIS 22. Évforduló MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 Albert Einstein 1955. április 18. (50 éve történt) 1955. április 18.: meghalt Albert Einstein német No- bel-díjas fizikus. A XX. század fizikai gondolkodásának egyik legnagyobb hatású forradalmasító- ja. 1933-tól az USA-ban élt. Kiemelkedő szellemi alkotása, az általános relativitás- elmélet (1916), amely kimondja az egymáshoz képest tetszés szerinti mozgást végző koordinátarendszerek egyenértékűségét a fizikai jelenségek leírása szempontjából és megadja a gravitáció új, geometriai elméletét. A Time 1998-ban és 1999-ben több különszámot jelentetett meg, amelyekben tudósok, művészek, politikusok, katonák, sportolók, üzletemberek hosszú sorát mutatta be, gyakorlatilag mindazokat, akik a XX. században meghatározó Németh László 1901. ÁPRILIS 18. (104 ÉVE TÖRTÉNT) 1901. április 18.: Megszületett Németh László Kos- suth-díjas író, publicista (Gyász, Iszony). Németh László minden irodalmi műnemben alkotott, de önmagát elsősorban esszéírónak tartotta. Tanulmány- és esszéírói céljait elsősorban a maga alapította egyszemélyes folyóiratában, a Tanúban valósíthatta meg, amely ugyan csak néhány évig élt, de e folyóiratban megfogalmazott célkitűzését az egész írói pályát végigkísérő alkotások bizonyítják. Esszéinek és tanulmányainak témái szinte behatárolhatat- lanok, hiszen az irodalom, a pedagógia, az orvostudomány, a természettudományok, a zene, a szociológia területén egyaránt otthonosan járt-kelt. Költőként kevésbé ismert, bár ő fontosnak tartotta verseit is, hiszen a prózát egyfajta száműzetésnek érezte. Mégis prózai munkái hozták meg számára az első sikert, regényei pedig a magyar prózairodalom legjelentősebb alkotói közé emelték: a magyar lélektani regény — elsősorban a női lélek pontos rajzával — általa (is) lett az európai irodalom fontos jelensége. Társadalmi és történelmi drámáiban a férfihősök viszik a vezérszólamot; azok a hősök, akik az író saját belszerepet játszottak. A végső cél annak a személynek a kiválasztása volt, aki a legmélyebb nyomot hagyta maga után. A szerkesztők nagyon sok ember véleményét kérték ki, és az érthetően igen eltérő javaslatok közül végül is Albert Einsteinre esett a választás. Ő lett a „Person of the Century”. Nincs tökéletes ember, Einstein sem volt az. Mégis vitathatatlan, hogy leginkább ő testesíti meg mindazt, ami a XX. században jó és előrevivő volt. Neve a zseni szinonimájává vált. Elég annyit mondani, hogy relativitáselmélet vagy E=mc2, és máris arra gondolhatunk, hogy ez volt az a század, amelynek során az ember eljutott a világűrbe, illetve felhasználta az atommagok hasításában, fúziójában rejlő energiát. Einstein mély humanizmusa, morális érzéke, a béke iránti elkötelezettsége, bátor kiállása a fajgyűlölet és a vakbuzgóság minden fajtája ellen, kivívta az emberek tiszteletét szerte földgolyónkon. Einstein már életében a tudós, a tudomány jelképévé és abszolút tekintéllyé vált, noha mi sem állt tőle távolabb, mint az, hogy ilyen szerepet osszanak rá. Történetünk szempontjából éppen az az érdekes, hogy egy lényegi tévedésére - talán éppen ezért - senki sem hívta fel a figyelmét. Más tudósok, még a legnagyobbak közül is sokan hiúságból, tekintélyféltésből soha nem ismerték be elméletük, munkájuk tökéletlenségeit, és ezáltal gátolták a tudományos haladást. Einsteinnek biztosan lehetett volna szólni. Ezt kívánjuk most megtenni, azért is, mert Einstein vagy a tudomány más óriása által leírtakat hajlamosak vagyunk ma is - helytelen tekintélytiszteletből - kritika nélkül elfogadni. ső konfliktusait a legplasztikusabban tudják megjeleníteni. így egyik drámájának főszereplője mondja ki egész íróigondolkodói pályájának fontos hitvallását: "Szerettem az igazságot." 1790. április 17. (215 éve történt) Meghalt Benjámin Franklin, a villámhárító és a bifokális szemüveg feltalálója, egyike a Függetlenségi Nyilatkozat aláíróinak Az ő nevéhez fűződik többek közt a villámhárító és a bifokális szemüveg feltalálása, de sikeres nyomdász és tehetséges író is volt. 1753-ban átalakította az amerikai postaforgalmat, létrehozott közkönyvtárat, tűzoltóegyletet, kórházat, egyetemet és biztosítótársaságot. Londonban és Franciországban diplomáciai feladatokat is végzett, Pennsylvania kormányzójaként pedig egyike volt az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat aláíróinak. Az abban a korban hatalmasnak számító, 150 ezer dolláros vagyonát azonban nem találmányainak és politikai pozícióinak, hanem földügyleteinek köszönhette, mivel üzletembernek sem volt utolsó. Franklin 84 éves korában halt meg, végrendeletében többek közt Boston és Philadelphia városra hagyományozott nagyobb összeget, alapítványi formában. 1837. április 17. (168 éve történt) Megszületett Hartfordban John Pierpont Morgan, Amerika mindeddig leggazdagabb bankára. Az angol származású J.R Morgan üzleti érzéke korán megmutatkozott. Mivel mindig kockáztató, gátlástalan és célratörő módon intézte üzleti ügyeit, a vagyonnal együtt hamar tett szert hírnévre is. 1861-ben megalapította saját cégét, a Morgan-ház a Broadway és a Wall Street sarkán hamarosan egész Amerika pénzügyi központja lett, még ma is az egyik legjelentősebb bank. 1895-ben az aranypiaci válságot az Egyesült Államok csak az ő közreműködésével tudta megúszni. Pedig Morgan nem is gazdagságra törekedett, csak egy hosszú távon sikeres vállalkozás létrehozására. Halála után nagyjából 110 millió dollár maradt utána, annak is nagy része festményekben. 1882. április 19. (123 éve történt) Meghalt Charles Robert Darwin angol természettudós, aki megalkotta a természetes kiválasztódás elméletét. 1859-ben jelent meg fő műve: "A fajok eredete" ("On the Origin of Species"), 1871-ben pedig "Az ember származása" ("The Descent of Man"), amelyben az embert egy - akkor még ismeretlen - közös ősmajomtól származtatta. 1910. április 21. (95 éve történt) 75 éves korában meghalt Mark Twain (eredeti nevén: Sámuel Langhome Clemens) amerikai író (Tom Sawyer kalandjai). Pályafutását humoros elbeszélésekkel és regényekkel kezdte, majd pesszimistább szatírákat írt. Legismertebb művei az 1876-ban megjelent 'Tom Sawyer kalandjai" és az 1884-ben kiadott "Huckleberry Finn kalandjai" - amelyeket tévesen ifjúsági regényeknek tekintenek - társadalmi problémákat tárnak fel: a rabszolgakérdést és a társadalom peremén élők helyzetét. Jelentős művei közé tartozik: "Hajósélet a Mississippin" és "Eg)' jenki Artúr király udvarában". 1850. április 21. (155 éve történt) Meghalt ifj. Wesselényi Miklós báró, író, az "árvízi hajós". A magyarországi reformellenzék vezetője volt. 1833-ban a császári cenzúra miatt Bukarestben kiadatja a Balítéletekről című sikeres könyvét, amely hosszú éveken keresztül tiltott könyvként lett indexelve. Az árvízi hajós nevet az 1838- as pesti árvíz során a mentési munkákban való áldozatkész munkájáért kapta. 1870. április 22. (135 éve történt) Megszületett Lenin (eredeti nevén Vlagyimir Iljics Uljanov) szovjet-orosz politikus, az 1917-es októberi forradalom szellemi előkészítője és egyik vezére, a Szovjetunió létrehozója és vezetője, a kommunizmus ideológiájának kidolgozója. 1824. április 19. (181 éve történt) A görögországi Missolunghiban meghalt George Gordon Noel Lord Byron angol romantikus-klasszicista költő. George Noel Gordon Byron 1788-ban, Londonban született. A lordságot 1798-ban örökölte. Harrow-ban és Cambridge-ben tanult, első verseskötete a "Hours of Idleness" volt (1807). 1809-ben az Edinburgh Review demokratikus alapon megtámadta az úri műkedvelőt, aki verseit "Egy peer költeményei" alcímmel adta ki, mire Byron "English Bards and Scotch Reviews" című szatírájával felelt. Sokat utazott: bejárta Spanyolországot, Portugáliát, Görög- és Törökországot. Spanyolországi és levantei utazásainak eredménye a "Childe Harold" első két éneke lett. A kortársak a főhősben, aki aktuális célzásokkal, lírai kitérőkkel szakítja meg úti beszámolóját, az íróra ismertek. 1812-ben szembefordult a főúri osztály politikájával, s a parlamentben elmondott két beszédében a lázadó gépromboló munkások és az elnyomott ír nép védelmében emelte fel szavát. A konzervatív körök feleségétől való elválását és féltestvére, Auguszta iránt érzett tragikus szerelmét felhasználva hajszát indítottak ellene. 1816-ban kénytelen volt elhagyni Angliát: Svájcban majd Olaszországban telepedett le. Byron fő művének tekinthető a befejezetlenül maradt, 16 énekből álló Don Juan. Az epika műneméhez is sorolható, de az eseménysorozatot meg-megszakítják a lírai meditációk, a szatirikus társadalombíráló megjegyzések, s átszövik a személyes célzások. Byron ezzel az alkotásával a romantikus verses regény műfaját teremtette meg, s hosszú időre elindította Európában ennek az új műfajnak a divatját.
