Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-03-25 / 195. szám
2005. MÁRCIUS 25. Évforduló MAGYAR SZÓ—A HÍD 15 J.W. von Goethe 1832 Március 22. (173 éve történt) mes versengés jellemezte. 1805-től, Schiller halála után életét az egyetemességre való törekvés hatotta át. Életműve annyira kiemelkedő a líra, a dráma, az epika és az esszéirodalom területén, hogy neve mindazt felidézi, amit írt. Legfontosabb műveinek felsorolása alig áttekinthető: Az ifjú Werther szenvedései szentimentális levélregény, hatása egész Európára kiterjedt, és Goethét végig a Werther szerzőjeként tisztelték. A vándor vihardala, a Mohamed éneke, a Prométheusz, a Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Következő nagy műve a Római elégiák, ezek az antik szerelem erotikáját, az érett férfi életörömét fejezik ki. Híres balladái (A villikirály, Az isten és a bajadér, A bűvészinas, A korinthusi menyasz- szony), a Schillerrel való versengés során keletkeztek, témájuk régi és távoli forrásokból származik, melyek Goethe feldolgozásában mély erkölcsi és mitikus tartalommal telítődtek. Ismert műve még a Wilhelm Meister tanulóévei, a Hermann és Dorothea, a Vonzások és választások. Késői szerelmének csodás terméke a Marienbadi elégia, amely búcsú is az élettől. Halála előtt befejezte félbehagyott műveit, az Utazás Itáliábant, a Költészet és valóság önéletrajzi köteteit, s lezárta főművét, a Faustot, a "világkölteménynek" szánt tragédiát, amely élete főműve lett. Kalendárium: 2005. Március 24. Nagycsütörtök Krisztust az Olajfák-hegyén elfogták. A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. Ezen a napon volt a Leonardo da Vinci remekművén megörökített utolsó vacsora. A tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. Királyok, nemesek is így cselekedtek sok országban e napon. A katolikus hit szerint az oltáriszentség megalapításának napja is. A "zöldcsütörtök" elnevezést Német nyelvterületen a "greinen" (weinen, azaz sírni) szóból, mások ellenben a zöld szín elnevezéséből vezetik le, mivel azon a napon a böjt miatt rendszerint valami zöldet (spenótot) fogyasztottak a hívők. A kereszténység első évszázadaitól fogva szokás volt, hogy a nagycsütörtök esti szentmisét követően elnémultak ("Rómába mennek") a katolikus templomok harangjai. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy' a tojások gyűjtése is, melyeket azután leszómak a gyerekeknek, amikor visszatérnek. Legközelebb csak a nagyszombat esti szertartáson szólaltak meg újra, jelezve Krisztus feltámadását. A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük. A zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeztek, vagyis keresztény tartalommal töltötték meg az ősi, és meg- keresztelkedésük előtt saját maguk által is megtartott zsidó ünnepet. Hasonlóan jártak el az ősi pogány napkultusz esetén is, amikor a Jézus születésére való emlékezés napjává tették a téli napforduló napját. A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jónéhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el. A tojásfestésen kívül szokás még a terméken vségvarázs- láshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása. Nem csupán festett, hanem karcolt, vakart, patkóit, kotort, márványozott, viasszal írott is lehet a tojás. Az általában absztrakt geometriai minták mögött a több évezredes hitvilág szimbolikája bújik meg. A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiömlött vérét), és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi. 173 ÉVE TÖRTÉNT: Meghalt Johann Wolfgang von Goethe német költő, író. Legismertebb müve a Faust. Goethe Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalom - és művészelméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére. Első korszaka, a "Sturm und Drang" a zseni - elmélet irodalmi megjelenítése. Ezt követte a strassburgi "áttörés", akkor írt verseiben az fejeződött ki, hogy korlátnak érzi kora társadalmát. 1794-ben barátságot kötött Schillerrel, kapcsolatukat termékeny együttműködés és ne1457. március 22. (548 éve történt) Megjelent az első nyomtatott könyv, a Gutenberg-biblia. A 15. század közepe új korszak kezdete a könyvkultúra, s általában az emberi művelődés történetében. Gutenberg találmányával - ennek lényege a betűk sorozatgyártásának, azaz egyforma betűk sokszorosításának a lehetősége, majd az e betűkből készített szedésről a sajtó fel- használásával történő több (szükség esetén több száz, sőt több ezer) azonos példány készítése - a kézzel írott könyv (a kódex) mellett megjelenik a nyomtatott könyv. Ez fokozatosan visszaszorítja a kézzel írott könyvet, s az írásos gondolatközlésben szinte egyeduralkodóvá válik. A nyomtatott könyvnek óriási szerepe lesz a műveltség, az irodalom terjesztésében, a tudomány népszerűsítésében. Mozgósító és agitatív erejét egészen napjainkig igénybe veszik a különböző politikai, társadalmi és kulturális mozgalmak is. A könyvnyomtatás feltalálása a 15. század közepén társadalmi szükséglet volt. A 13. században megindult itáliai és nyugat-európai polgárosodás, a polgárság gazdasági tevékenysége, az alsóbb szintű iskolák fejlődése és az egyetemek kialakulása, valamint a világi tudományok, a humanista műveltség kifejlődése és az értelmiségi réteg számszerű gyarapodása olyan mértékben fokozta az írásbeliséget és növelte meg a könyvek iránti társadalmi igényt, hogy ezt a keresletet kézi másolással már nem lehetett kielégíteni. A németországi, mainzi patrícius családból származó Johannes Gutenberg (1400 körül - 1468) már az 1430-as évek végén kísérletezett a nyomtatással, de nyomtatv ányai csak az 1440-es évekből maradtak ránk. A feltalálás pontos időpontja így ismeretlen, a könyvtörténeti kutatók ezért az 1440. évet fogadták el nemzetközi közmegegyezéssel. A találmány 400. évfordulóját a német nyomdászok kezdeményezésére világszerte 1840-ben ünnepelték, az erre az alkalomra kiadott emlékkönyv részére írta Vörösmarty Mihály a Guttenberg albumba című művét. Gutenberg mainzi műhelyének ránk maradt ismert nyomtatványai jórészt kisebb művek: népkönyvek, kalendáriumok, búcsúlevelek, imádságok, latin nyelvkönyvek (donatusok) és egy papi bulla. Főműve, a gazdagon díszített, 42 soros Biblia, amely napjainkig a könyvnyomtatás egyik legszebb alkotása, 1450 és 1456 közt készült. A 15. században, amely időszakot az ősnyomdászat korának nevezi a könyvtártörténet, Németország 55 városában s Európa majdnem minden országában ismertté vált Gutenberg találmánya. 1895. március 22. (110 éve történt) Először mutatta be válogatott közönségének Auguste és Louis Lumiére a mozgóképet. „ A film tudvalevőleg az egyetlen művészet, melynek születése napját tudjuk ” (Balázs Béla) „1895. december huszonnyolcadikán eg)’ párizsi kávéház alagsorában beléptidíj ellenében tíz darab, egyenként kétperces mozgóképet vetített egy lyoni fotócikkgyáros. Ettől kezdve napi húsz előadásban ismételték meg a vetítéseket. Az első napi bevétel 33 frank volt, január végére ez már napi 2500 frankra ugrott." Természetesen a Lumiére testvérekről van szó és arról a pillanatról, melyet a filmtörténészek csak úgy neveznek: „A nulladik óra”. Ez volt az a nap, amikor Louis és Auguste Lumiére először vetítettek fizető közönség előtt, ekkor indult útjára az új médium, vagyis a mozi. Illendő azonban azt is megemlíteni, hogy a Lumiére testvérek által használt kinematográf (Cinématographe), illetve az általuk forgatott filmek nem a semmiből teremtek elő. Az első vetítést hosszantartó kísérletezések előzték meg. Elengedhetetlen volt a fénykép, az Edison féle 35 mm-es film, az elektromosság és még sok más apró részlet felfedezése, illetve kidolgozása, ahhoz, hogy a párizsi Grand Caféban összegyűlt döbbent közönség láthassa az állomásra begördülő vonatot, vág}' a munkaidő lejártával a gyárat elhagyó munkásokat. A Lumiére testvérek ismerték fel azokat a korlátlan üzleti lehetőségeket, melyek a mozgókép tömegek előtti vászonra vetítésével járnak - feltalálták a mozit. Már ők is tisztában voltak azzal, hogy ilyen mennyiségű információt a tömeg számára könnyen felfogható módon semmilyen más tömegkommunikációs eszköz nem közvetít. A film fejlődése során kifejlődött az a sajátos formanyelv is, amelyet ma már a világon majdnem mindenhol értenek, és élvezni tudnak. A film, létezésének 100 éve alatt művészetté vált, és sikerült neki az, ami még eddig egy ik művészetnek sem sikerült - tömegmédiummá lett.
