Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-03-25 / 195. szám

2005. MÁRCIUS 25._____________________________________________________KüLTÚRA____________________________________________MAGYAR SZÓ — A HÍD 13 IA nagy muzsikusok istenhívők ELSŐ KOSSUTH-DÍf A Kossuth-díjat 1947-ben adományozták először odahaza, a legkiválóbb művészeknek. Idén többek között Bodrogi Gyula színművész, Déry Gabriella opera­énekes, Gálvölgyi János és Körmendi János színművész, Kocsis Zoltán zongo­raművész, karmester (már másodszor), Szakcsi Lakatos Béla zeneszerző, dzsesszzon­gorművész, Valló Péter színházi rendező, Tamás újságíró vehette át. Földessy Dénes Szakcsi Lakatos Bélával, akinek New York a második otthona beszélgettünk életéről, pályájáról. A Kossuth-díj törté­netében ő kapta meg először dzsesszmű- vészetért e legmagasabb!) kitüntetést.- Milyen gyermekkorból jutott el idá­ig?- Apám vendéglői zenész, hegedűs volt, s már akkor megjósolta, hogy zene­karok helyett egyetlen zenészt alkalmaz­nak majd, legyek zongorista. Szegé­nyen, apránként rakták össze egy bécsi Ligeti György kapja idén a Frankfurti Zenedíjat A 81 éves Ligeti György kapja idén életmű­véért a Frankfurti Zenedíjat. A díj alapítói in­doklásukban azt emelték Id, hogy a mai Ro­mánia területén, Dicsőszentmártonban szü­letett Ligeti már több mint négy évtizede a kortárs zene meghatározó alakja. A díjat a frankfurti zenei vásár megnyitójá­nak előestéjén, április 5-én nyújtják át a frankfurti városháza császártermében. A Frankfurti Zenedíjat 1982 óta ítélik oda fel­váltva a komoly- és a popzene egy-egy kima­gasló alakjának A díjhoz az idén 15 ezer euró jutalom is jár. Ligeti a budapesti Zeneművészeti Főiskolán Farkas Ferenc és Veress Sándor tanítványa volt, de a főiskolán az ötvenes években maga is tanított zeneszerzést és ellenpontot. Ma­gyarországot 1956-ban hagyta el, 1969-ig Bécsben élt. Helyét az európai avantgárd ve­zető zeneszerzői között a hatvanas évek ele­jén Atmospheres című zenekari darabjával alapozta meg. Egyeden operája a Le Grand Macabre, de londoni megbízás alapján hosszabb ideje foglalkoztatja az Alice Csodaországban ope­raváltozatának megkomponálása is. A mun­kát a mester megromlott egészségi állapta hátráltatja. (MTI) Szomjas György filmrendező és Vitray Bösendorfer zongora árát, s 8 évesen már zeneiskolába jártam, a Bartók-nö- vendék Mészáros Gyuláné tanított. Anyám az Atheneum nyomdában volt könyvkötő és mivel 11 éves koromban már komponálgattam, arról álmodott, hogy zongoraművész leszek.- Ez az álom megvalósult!- Majdnem eltűnt. Anyám ugyanis klasszikus zenére gondolt, s 12 évesen a konzervatóriumban Szabó Mártának, Kadosa Pál zeneszerző, a Zeneakadémia zongora mesterkurzusa vezetőjének a fe­lesége tanított, s mint tehetséges gyerek­nek, már látszott az út a felvételihez. De felkeresett későbbi legjobb barátom La­katos Ablakos Dezső, Lakatos Pecze Gé­zával - sajnos egyikük sem él már - meg­hívtak egy dzsesszenekarba, s kizökken­tettek a klasszikus zenéből. Kamaszo- san, lazán éltünk 14-15 évesen, s kezd­tem kicsit improvizálni a dzsesszt. A konzervatóriumban nem eleget teljesí­tettem, s egy évre kitettek. De utána már, 16 évesen, az ország legjobb dzssesszzenekarában zongoráztam, ahol a még 20 éves Pege Aladár bőgőzött.- Hol volt a legnagyobb fiatalkori si­kere?- Amikor egy év múlva a Muolin Rouge-ban zongoráztam. Majd 1963- tól a vendéglátóipari zenészek, artisták, táncosok, ha 15 százalékot valutában le­adtak az államnak, nyugati szerződést köthettek, s Holéczy Ákos szervezett egy zenekart a fiának. Három évig jár­tam velük Európát, s a klaszikus zenei álmom elszállt. Két évig pedig Nyugat- Berlinben dolgoztam, s abból vettem itt­hon egy lakást, hangszereket. De anyám váratlanul meghalt, s keserűségemben inni kezdtem. Egy hajnali részegség közben, viskis üveg mellett magamra maradtam, s eszembe jutott gyerekkori álmom: zongoraművésznek lenni! S a zeneszerzés! Te jó ég, mit keresek én itt?- Természetesen hazajött! ?- Nemsokára. Itthon a Pege kvartettel kezdtem játszani, s a Montreaux-i nem­zetközi fesztiválon nagyot arattunk: megnyertük a második díjat, a sajtódí- jakbóí az elsőt, Ráduly Mihály meg a legjobb szaxfonos lett, így jutott ki Amerikába. Kardos Magda engem is ki­hívott New Yorkba az EMKE-be, s 18 kiló kottával mentem ki, de a mulatójá­nak vegyes műfajú zenéjét nehezen vi­seltem. Reggelente bementem a szom­széd üres klubba kedvem szerint játsza­ni. A szabadnapjaimat a dzesszklubok- ban töltöttem, megismerkedtem a nagy dzsesszzenészekkel. Akkor kint a dzsessz már kezdett kissé a rock műfaj­hoz idomulni. Itthon megalakítottam a Rákfogó együttest s mi is ezt a stílust játszottuk. Európában új volt: özönlött a fiatalság, s néhány dzsesszzenész a mű­faj elárulását emlegette. A varsói nem­zetközi dzsesfesztiválon azt mondták, mi játszuk a legmodernebb zenét. Ki­mentem néhány évre újra New Yorkba: a Special EFX koncert-turnéjában ben­ne voltam, a GRP lemezgyár évekig szerződtetett. Ettől aztán itthon is „megszaladtam”. A zenetörténész Gonda János, a konzervatórium dzsessz tanszékének vezetője, bevitt maga mellé zongoratanámak, másutt is tanítottam, s újra foglalkoztam klasszikus zeneelmé­lettel. A Budapesti Operettszínházban bemutatták és 150-szer játszották első musicalemet a Piros karavánt, majd jött a Cigánykerék bemutatója, s én szerez­tem Kolumbus 500. évfordulójára az Operaházban bemutatott Cristoforo cí­mű balett zenéjét.- Végülis milyen a Szakcsi stílus?- Amerikában nem nagyon ismerik el az európai dzsesszt, főleg nem a feketék, ők még a popzenénket sem. Kivéve Jango de Reinhardt francia-belga gitá­rost, aki cigány származású, s belevitt a muzsikájába valami cigány őst, rá azt mondják: ’’Nem azt játssza, amit mi, de az is dzesssz!” Ez nagy szó! Felbátorod­va megvalósítottam régi tervemet, a New Hungarian Gipsy Jazz című le­mezt. Azért „new hungarian”, hogy megkülönböztessék Reinhardttól. Két énekesnő a hiteles cigány folklórt képvi­seli benne, én a zongorázásomba bele­tettem kis cimbalomzenét, egyébként a legmodernebb dzsesszt játszom, van le­mezen indiai zene, van Bartóktól Ligeti­ig, Eötvös Péterig modem klasszikus muzsika, tehát egyben igazi világzene is. Idehaza az év lemeze lett, Chick Corea e-mailt küldött, hogy nagyon jó, s egé­szen másképp játszom, mint régen. Amerika egyik híres internet újságjában 4 csillaggal minősítették. Azt hiszem, megtaláltam a saját stílusomat. Nagy megtiszteltetés: a világ legnagyobb do­bosa, Jack de Joneth meghívta egy közös lemezre a „Szakcsi generation-t”: fiai­mat, Bélát és Robit s unokaetestvérüket, Oláh Kálmánt, négyen zongorázunk két-két számot. Most jelenik meg, s fel­lépünk vele német fesztiválon.- A művész játéka közben mindig ön­magát adja. Mégis, a tudatában mi a fon­tosabb, az „ő játéka”, vagy a zenenemű legjobb előadása?- Amig játszom, a zenemű. Ha utána felállók, akkor vagyok Szakcsi Lakatos Béla. A zenében lényeges a szellemiség, ezt materiális gondolkodással nem lehet művelni. A nagy muzsikusok mind is­tenhívők. A dzsesszben is. Csoórit köszöntötték Csoóri Sándor Kossuth-díjas költőt kö­szöntötték Debrecenben 75. születésnapja alkalmából. A Debreceni Tavaszi Fesztivál ke­retében tartott esten, a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában Túri Gábor, a város kulturális alpol­gármestere a rendszerváltás magvar értelmisége nagy alakjának nevezte a költőt. A poétának az ünnepségen adták át Bényi Árpád festőművész róla készített portréját. Csoóri Sán­dor költői nagyságát Görömbei András akadémikus, irodalomtörté­nész méltatta. Utalt arra, hogy 1953- ban tizennégy verse jelent meg a fia­tal Csoórinak "őszinte hang 14 válto­zatban". "1953 óta folyamatosan az idő él­vonalában a jobb Magyarországért dolgozott" - mondta az irodalomtör­ténész, hozzátéve, hogy költészetét egyszerre jellemezte a népi kultúra és a modernség. "Csoóri Sándor köl­tészete rendszerváltó költészetté emelkedett" - hangoztatta az iroda­lomtörténész. Mint mondta, a költő élete a cselekvő ember példája is, minden körülmények között azt ke­reste, mit lehet csinálni. így volt ez a december 5-i népszavazás után is, amikor kezdeményezésére készült el a Hitel következő száma "a nemzet becsületének védelmében". Csoóri Sándor "A hagyomány rej­tett oldala" tanulmányának felolva­sása előtt arról a kívánalmáról be­szélt, hogy az irodalom szerezze vis­sza újra a rangját". "Az irodalom er­kölcs is volt" - mondta, felidézve, hogy a magyar írók jelleme, akarata a nemzetre is kivetült. Tanulmányá­ban felidézte Németh László Ki­sebbség című könyvét, amelyben "mély magyarokról és híg magya­rokról" írt. A december 5-i népsza­vazás eredményének ismeretében feltette a kérdést hol vannak már ezek? Megítélése szerint Németh László ma már rendkívül örülne a "híg magyaroknak", helyettük ugyanis már csak nem magyarok vannak - mondta Csoóri Sándor Debrecenben. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents