Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-03-18 / 194. szám
2005. MÁRCIUS 18. A NAGYVILÁG HÍREI MAGYAR SZÓ —A HÍD 3 Az új Parlament első ülése Irakban VÉDELEM ALATT™ Irakban hat héttel a választások után megtartotta első ülését az ország áj parlamentje. Az iraki törvényhozás egyik első fiiadata egy áj bagdadi kormány névsorának jóváhagyása lesz. Az ülésen az is bizonyossá vált, hogy a választásokon győztes iraki pártok egyelőre nem tudtak megegyezni egy jövőbeni koalíció összetételéről. Március 16. A nemzetgyűlésnek otthont adó bagdadi konferenciaközpont épületén még az utolsó percben is volt tatarozni való - kedd este szerelték be végül az új ablakokat. Az épület Bagdad legjobban biztosított övezete, az úgynevezett Zöld zóna szívében áll. A független iraki nemzetgyűlés azonban a körülményekre való tekintettel jelenleg gyakorlatilag amerikai katonai védelem alatt áll, ami nem feltétlenül vet jó fényt a bagdadi törvényhozás szuverenitására - véli Ahmed Chalabi, magasrangú iraki síita politikus. A fenntartások ellenére már az is nagy szó, hogy a megnyitó ülésre egyáltalán sor kerülhetett, hiszen több mint hat millió iraki járult élete kockáztatásával az úmákhoz, hogy parlamenti képviselőt válasszon. Az első nemzetgyűlési ülés megszervezése azért tartott ennyi ideig, mert a választásokon győztes pártok nem tudtak megegyezni a koalíciós kormány összetételében. Véget nem érő viták folytak és folynak arról, hogyan osz- szák szét a fontosabb miniszteri tárcákat. Hoszjar Zebari, aki az iraki ideiglenes kormány külügyminisztere volt, s aki aktív résztvevője ezeknek a koalíciós tárgyalásoknak, nem tartja meglepőnek, hogy a folyamat így elhúzódott: „Új ez az egész nekünk Irakiaknak és szükségünk van az emberek türelmére. Csaknem harminc évet vártunk a Szad- dam-diktatúra megdöntésére, szerintem az irakiaknak ki kell várniuk azt a néhány napot, ami még a kormányalakításig hátra van. Irak történelmének nagyon lényeges szakaszához értük, ezekben a napokban történelmet írunk, most alapozzuk meg a jövőnket” - mondta Hoszjar Zebari, magasrangú iraki politikus. Szakértők egyébként fölhívják a figyelmet, hogy az iraki koalíciós tárgyalások azért is haladnak rendkívül nehézkesen, mert a választásokon győztes síita szövetség, mely a nemzetgyűlési mandátumok több mint felét szerezte meg, egyedül nem tud kormányt alakítani, ehhez szüksége van az iraki kurdok pártjának segítségére is. A kölcsönös bizalmat azonban nehéz megteremteni. A nemzetgyűlés első ülése azonban, ha nem is tartott sokáig, hatalmas szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen azt mutatja, hogy a választásokkal valóban megindult egy folyamat Irakban. (BBC) Spanyol évforduló a terrorizmus ellen Vallási rendeletben rekesztette ki Oszama bin Ladent a spanyolországi muszlim közösség március 11-én, azon a napon, amikor csendes tiszteletadással emlékeztek az egy évvel ezelőtti merényletek 191 áldozatára Március 12. Reggel hét óra 37 perckor megkondultak Madrid 650 templomának harangjai, és öt percen át zúgtak annak emlékére, hogy eg)7 évvel ezelőtt öt perc alatt négy vonaton összesen tíz pokolgép 191 embert megölt, csaknem kétezret pedig megsebesített. Délben öt percre megállt az élet a spanyol fővárosbana. A nemzeti gyásznapon tartott csendes megemlékezésen I. János Károly spanyol király, Zsófia királyné, VI. Mohamed marokkói király, Jósé Luis Rodriguez Zapatero kormányfő, Kofi Annan ENSZ-főtitkár is részt vett "A hiányzók erdejének" felavatásán, ahol 192 ciprus- és olajfa jelképezi az áldozatokat. (A 192. az a rendőr, akit néhány nappal később öltek meg terroristák.) Március 11-ét tavaly az Európai Parlament a terrorizmus áldozatai európai emléknapjává nyilvánította. Spanyolország muszlimjai nevében vallási vezetők kiadták az első fatvát (vallási rendeletet) a "hitehagyott" Oszama bin Laden ellen. Ebben azzal vádolják a terroristavezért, hogy feladta hitét, és az iszlámon kívül helyezte magát. A fatvában az áll, hogy a Korán szerint Bin Laden és szervezete, az al-Keida terrorakciói tiltottak, és tilos az is, hogy tetteiket azonosítsák az iszlámmal. (Magyar Hírlap) Palesztin frakcióvezetőkkel tárgyal Abbasz BEFALAZOTT BÉKEÚT Kofi Annan az elmált napokban találkozott a palesztin és izraeli vezetőkkel. A párbeszéd filájításáboz azonban a tárgyalófeleknek saját soraikat is rendezniük kell. Kairóban Mabmud Abbasz palesztin vezető a palesztin frakciók vezetőivel tárgyal. Március 15. A tárgyalások előtt Mahmud Abbasz úgy nyilatkozott: reményei szerint sikerül majd megszereznie a különböző, militáns palesztin frakciók támogatását egy Izraellel kötendő hivatalos egyezményhez az erőszakról való lemondásról. A békéről és az erőszakkal való felhagyásról folytatandó tárgyalásokra nézve azonban komoly csapás az, hogy Izrael megerősítette: a legnagyobb ciszjordániai zsidő település védelmére épülő kerítéssel gyakorlatilag az izraeli oldalra kerül Jeruzsálem illetve Betlehem egy része. A palesztinok arra figyelmeztettek, hogy ez veszélybe sodorhatja a teljes békefolyamatot. Egy Kelet-Jeruzsálemben lakó palesztin asszony, Marianne Albina, így foglalta össze a palesztinok érzéseit: „Igen nehéz találkozni a családtagjaimmal, nehéz eljutni a munkahelyemre és Kelet-Je- ruzsálem lakói most teljesen el vannak vágva Ciszjordániától. Ha kinézek az erkélyemről, ott látom a falat, jeleként annak, hogy Izrael ugyan azt állítja: részt kíván venni a békefolyamatban, a gyakorlatban viszont a nemzetközi joggal ellentétesen viselkedik.” Az izraeli külügyminisztérium szóvivője, Gideon Meir: „Azokon a helyeken, ahol Izrael befejezte a kerítés felépítését, megszűnt a terrorizmus. Most, meghallgatva Marianne-t, szívem mélyéből együttérzek a nehézségeivel. Ő arról szólt, hogy nehéz találkozni a barátaival és a családjával. Másrészről viszont a terroristák által megölt izraeliek már soha nem találkozhatnak szeretteikkel” - teszi hozzá a szóvivő. A palesztin törvényhozás tagja, Hannan Ashrawi sok palesztinnal egyetemben véli úgy, hogy „ Izraelnek elismert határokat kell adni a 67-es vonalak mentén és életképes palesztin államot kell kialakítani”. Éppen a jövendő palesztin állam élet- képessége és nemzetközileg elismert határai miatt lett ilyen forrongó kérdés a biztonsági kerítés ügye. A nemzetközi közösség ellenvetéseinek egyik oka épp az, hogy a fal mintegy kijelölni látszik a jövendő palesztin állam határait, noha e kérdés megvitatása csak egy későbbi fázisban lesz esedékes. Izrael azt hangoztatja: nem kíván kész helyzetet teremteni, de ha a kerítés révén megszűnik a palesztin terrorizmus, akkor úgymond a palesztinoknak is könnyebb lesz leülniük a tárgyalóasztalhoz. (BBC) Röviden tokát vásárolt. A febmár 27-i első választási forduló óta a mindössze ötmilliós közép-ázsiai volt szovjet köztársaságban számos megmozduláson követelték a választási csalások leleplezését és az 1992 decembere óta hatalmon lévő Aszkar Akajev elnök távozását. SlKERETELEN MERÉNYLET KOSZOVO ELNÖKE ELLEN Március 16. Pokolgép robbant kedden reggel Pristina központjában Ibrahim Rugóvá koszovói elnök gépkocsikonvojának útjában. A támadásnak egy sérültje volt - erősítette meg az elnöki biztonsági szolgálat. A robbantást egy kormányzati épület közelében hajtották végre. Ibrahim Rugóvá éppen Javier Solanával, az Európai Unió bizottságának ktil- és biztonságpolitikai biztosával készült találkozni. Solana megérkezett Pristinába, hogy tárgyaljon az 1999 óta ENSZ-kor- mányzás alatt álló Koszovó vezetőivel. Új VEZETŐT VÁLASZTOTTAK A CSECSEN FELKELŐK Március 11. A csecsen felkelők megválasztották Alan Maszhadov utódját, akit március 8- án ölt meg az orosz különleges egység. Abdul-Halim Szaidullajev, a csecsen Shariah Törvényszék vezetője lett a szakadár csecsen kormány új elnöke. A moszlim vallási vezető a BBC szerint a következő választásig marad a helyén. Samil Bászájev csecsen müíciave- zér felszólította Csecsenföld, a Kaukázus és egész Oroszország összes muszlimját, hogy esküdjenek hűséget Abdul Halim Szaidul- lajevnek, a független Csecsenföld új elnökének, a katonai bizottság fejének, és folytassák a harcot Oroszország ellen. Izrael csapást mérne AZ IRÁNI ATOMERŐMŰRE Március 13. Izrael titokban az épülő iráni atomerőmű megsemmisítésére készül. A londoni Sunday Times beszámolója szerint a terveket Ariel Sáron belső kabinetje hagyta jóvá. A támadást a Teheránnal kezdett tárgyalások kudarca esetén hajtanák végre.A Sunday Times úgy tudja, hogy egy sivatagi bázison megépítették az iráni atomerőmű mását, amelyen egy izraeli elit alakulat az iráni létesítmény lerombolását gyakorolja. A tervek szerint az izraeliek F-15-ös harci gépekkel bombáznák le az iráni atomerőművet, amely ellen bunkertörő bombákat vetnének be, hogy megsemmisítsék a földalati létesítményeket is. A brit lap szerint az izraeliek a tervet megvitatták az Államokkal is, amely állítólag nem közölte, hogy nem akadályozza meg az esetleges izraeli támadást, ha a diplomáciai erőfeszítések kudarcba fulladnak. Lemondott A HONGKONGI KORMÁNYZÓ Március 11. Benyújtotta lemondását Tung Csi-hua, a Kínához tartozó hongkongi különleges közigazgatási terület kormányzója, akinek nyolc éves regnálása alatt egymást követték a demokráciapárti tömegtüntetések Hongkongban, miközben Peking azt vetette szemére, hogy nem tudta kordában tartani a demokratikus erőket. Tung Csi-hua egész- ségügyi okokra hivatkozva távozik. Tung lemondását azonban inkább az válthatta ki, hogy kivívta Peking nemtetszését, amiért több autonómiát ígért Hongkong városának. Szerkesztette: Czika Tihamér
