Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-03-18 / 194. szám

4 MAGYAR SZÓ-A HÍD Amerika hírei 2005. MÁRCIUS 18. Röviden Lépfene-riadó a Pentagonban ­A HIVATALOKAT BEZÁRTÁK Levélküldeményben érkezett lépfene-bak- tériumot mutattak ki az érzékelők a Penta­gon két postázójában a múlt héten - jelen­tette be az amerikai védelmi minisztérium hétfőn. A hivatalokat bezárták, a csaknem háromszáz dolgozó otthon várja a labor­tesztek eredményét. A két hivatalban ösz- szesen háromszázan dolgoznak, az első tesztek alapján egyikőjük sem fertőződött meg a lépfenével. A laboreredményeket fe­lülvizsgálatra egy katonai kutatóközpontba küldték tovább, az eredmények két-három napon belül várhatók - közölte a Pentagon. Addig a dolgozók otthon maradnak, a két postázó pedig zárva tart. A postázóba beér­kező küldeményeket röntgensugárral vizs­gálják át, és fertőtlenítik, mielőtt tovább- küldik a Pentagonba. A 2001. szeptember 11-i, Amerikát ért terrortámadások után két Washingtonban dolgozó szenátor, illet­ve New York-i tévétársaságok kaptak lépfe- ne tartalmú küldeményeket. A lépfene tá­madásokban összesen öt ember halt meg - közölte a CNN és az AP nyomán az RSOE. (mno) A KÜLÜGYMINISZTER NEM ZÁRTA h, hogy 2008-ban mégis indul Egyre gyakrabban emlegetik, hogy a 2008- as elnökválasztás legesélyesebb republiká­nus jelöltje a Bush-kormányzat külügymi­nisztere, Condolezza Rice lehet. A The Wa­shington Times szerkesztői megkérdezték, hogy fontolgatja-e, hogy 2008-ban ringbe száll, Rice azt válaszolta: "Soha nem akar­tam indulni semmiért. Nem hiszem, hogy valaha bármilyen iskolai tisztségért harcba szálltam volna." Amikor azonban azt kérdezték, hogy kizárja-e, hogy valaha is in­dul a republikánus jelöltségért, Condi csu­pán annyit mondott: "Ó, ez igazán nem fair, de ...valójában nem tudom elképzelni". Rice tehát nem mondott kategorikusan nemet. Egy februári közvéleménykutatás szerint az amerikaiak 42 százaléka úgy véli, Condi Rice-nak indulnia kell az elnökségért. A Siena College kutatóintézetének felmérése szerint az emberek 81 százaléka hajlandó lenne női elnökjelöltre voksolni, a megkér­dezettek 53 százaléka szerint azonban Hillaryr Clinton lenne a legalkalmasabb je­lölt az elnöki posztra. (Népszava) Amerikai őrizetben a cali KARTELL VOLT FŐNÖKE Kiadták az Egyesült Államoknak a világ egyik leghatalmasabb kábítószercsempész hálózatának volt főnökét. Miguel Rodriguez Orejuela hiába fellebbezett, átadták az ame­rikai kábítószerellenes kormányhivatal, a DEA ügynökeinek.Orejuela volt a cali kar­tell egyik utolsó drogbárója, testvérét, Gilbertót tavaly szállították az Egyesült Ál­lamokba. A 61 éves Miguel Rodriguez Orejuela húsz év börtönt is kaphat, megle­het, soha életében nem térhet már vissza Kolumbiába. A drogbárót 1995-ben börtön­be zárták, akkor azonban a latin-amerikai ország nem volt hajlandó kiadni polgárait. Orejuela azóta a börtönből irányította a há­lózatot. (Népszava) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Véres hétvége Amerikában LÖVÉSEK ÉS HALÁLOK Elfogták az atlantai négyszeres gyilkost. Wisconsinban egy ámokfutó hét embert lőtt agyon, mielőtt magával is végzett. Március 14. Hétvégén megadta ma­gát a hatóságoknak Brian Nichols, aki korábban négy embert megölt, egyet életveszélyesen megsebesített Atlantá­ban. A 3 3 éves férfit nemi erőszakkal és személyi szabadság korlátozásával vá­dolták. A tárgyalásra kísérték, amikor elvette a biztonsági őr fegyverét, és szájba lőtte a nőt. A sérült állapota vál­ságos, de remény van a felépülésére. A tárgyalóteremben Nichols agyonlőtte a bírót és a gyorsírót. Az épület ajtajában egy őr megpróbálta feltartóztatni, őt is megölte. A pisztollyal fenyegetőzve több jár­művet szerzett meg, majd megölt egy saját háza felújításán dolgozó férfit. Utóbbi a bevándorlási és vámhatóság alkalmazottja volt, fegyverét, jelvényét és autóját később Nichols búvóhelyén találták meg. A tettes az Atlanta mellet­ti Duluthban behatolt egy számára is­meretlen nő lakásába, ahol egy napra el­bújt. A túszként tartott nőt később ki­engedte az utcára, ahonnan az értesíte­ni tudta a hatóságokat. Nichols nem ta­núsított ellenállást, fehér kendőt lenget­ve megadta magát. Amerika alig ocsúdott a 26 órás haj­sza izgalmaiból, amikor szombat dél­után a Milwaukee közelében lévő Brookfieldben újabb csoportos gyilkos­ság történt. Egy vallási gyűlésen pisz­tolyt rántó férfi hét személyt agyonlőtt, négyet súlyosan megsebesített. A tet­tes, Terry Ratzman ezután magával is végzett. A rendőrségnek egyelőre nincs világos elképzelése arról, mi késztette ámokfutására a 44 esztendős férfit. Az Isten Elő Egyháza nevű evangéli­kus felekezet egy helyi szállodában tar­totta szokásos szombati találkozóját, amikor a terembe lépő Ratzman min­den figyelmeztetés vagy indoklás nél­kül tüzelni kezdett. Összesen huszon­két lövést adott le, egyszer még újra is töltötte fegyverét. A helyszínen életét vesztette egy 15 és egy 17 éves fiú, egy 5 5 éves nő, vala­mint egy 72 éves férfi. Három másik, 44 és 58 év közötti férfi a kórházban halt bele sérüléseibe. Az első rendőrök felbukkanásakor Ratzman már halott volt: főbe lőtte magát, (nol) I A Cl A az emberrablások mögött? NYERS ERŐPOLTITKA Abu Omar, a radikális milánói iszlám prédikátor mindig is kemény szavakkal bírálta az Egyesült Államok közel-keleti politikáját. Tette ezt mindaddig, amíg egy februári napon 2003-ban nyomtalanul el nem tűnt. Egy szemtanú szerint az egyip­tomi születésűférfinak valamit két ismeretlen az arcába fújt, majd betuszkoltakegy kisteherautóba - írja a Die Presse. Lapszemle Arabok és rakéták Március 12. Az elmúlt húsz évben duplá­jára nőtt az arabok száma az Államokban - ismerteti az amerikai népszámlálási hivatal friss jelentését a Washington Times. Az American Foreign Policy Council Orosz­ország rakétavédelmi rendszerének fejlesz­Március 14. A konzervatív osztrák na­pilap, a Die Presse A kínzás kapcsolat címmel tudósít az Olaszországban, Svédországban és Németországban ter­rorizmussal gyanúsított személyek el­rablása miatt folyó nyomozásokról. Az illegális akciókkal mindhárom ország­ban a hatóságok a CIA-t hozzák kapcso­latba. Abu Omar, a radikális milánói iszlám prédikátor mindig is kemény szavakkal bírálta az Egyesült Államok közel-keleti politikáját. Tette ezt mindaddig, amíg egy februári napon 2003-ban nyomtala­nul el nem tűnt. Egy szemtanú szerint az egyiptomi születésű férfinak valamit két ismeretlen az arcába fújt, majd be­tuszkolták egy kisteherautóba. A nyomozás során egyre inkább az avianói amerikai légitámaszpont és a CIA került az olasz államügyészség ér­deklődési körébe. Az olasz szervek felté­telezik, hogy Abu Oman a CIA elrabol­ta és egy egyiptomi börtönbe szállította, hogy ott kínozzák. Áz egyiptomi prédikátor esete csak egy a három esetből, hiszen Olaszorszá­gon kívül Németországban és Svédor­szágban is nyomoznak feltételezett em­berrablások esetében, amelyek mögött az amerikai hírszerzést gyanítják. A he­lyi szervek szeretnék kideríteni, hogy az amerikai akciók mennyiben sértették meg az emberi jogokat, valamint az eu­rópai országok területi szuverenitását. A nyomozást azonban nehezíti, hogy az amerikai ügynökök egy része feltehető­leg diplomáciai mentességet élvez. A foglyok „áthelyezése” olyan orszá­gokba, ahol az emberi jogokat nem iga­zán veszik komolyan, hosszabb ideje megszokott gyakorlat az amerikai titkos- szolgálatoknál. A CIA kedvenc úti céljai, Egyiptom, Jordánia, Pakisztán, ahol a cég szerint „hatékonyabb kihallgatás” lehetséges. (MNO) téséról cikkezik. Washington Times Az amerikai népszámlálási hivatal frissen nyilvánosságra hozott jelentése szerint az utóbbi 20 évben megduplázódott az Ame­rikában élő arabok száma 610 000-ról (1980) 1,19 millióra (2000). A riport sze­rint az országban élő 5 évnél idősebb ara­bok közül 69 % nem angolul beszél otthon, de közülük 65 % azért "nagyon jól" beszél angolul. Az arab család éves átlagjövedel­me $ 52300 - magasabb, mint az 50000 dolláros országos ádag. Az arab férfiak át­lagjövedelme $41700-összevetvea 37100 dolláros országos adaggal. Az arab nők esetében az ádag $31800, míg az országos ádag $27200. American Foreign Policy Council Oroszország egy kétpontos stratégiával próbálja neutralizálni az Egyesült Álla­mok balliszrikus rakéták elleni védelemre irányuló erőfeszítéseit. A terv része - ahogy azt az orosz védelmi miniszter, Szergej Ivanov bejelentette - az USA ter­veivel szimpatizáló országok átcsábítása egy Oroszországot igen, de az Egyesült Államokat nem tartalmazó rakétavédelmi kooperációba. Oroszország hajlandó lenne ezen országokat korszerű S-300-as és S- 400-as rakétarendszerekkel ellátni.

Next

/
Thumbnails
Contents