Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-03-18 / 194. szám

2 MAGYAR SZÓ-A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2005. MÁRCIUS 18. Millióan a szíriai megszállás ellen A SZABADSÁG ÚTJÁN Libanon történelmének legnagyobb tömegmegmozdulásával tiltakozott a bét elején a szíriai megszállók ellen. Több mint egymillió ember (a közel-keleti ország lakossága 3,7 millió) vonult utcára, hogy követelje az ország függetlenségét. Közben a színai elnök ígéretet tett a teljes kivonulásra Libanonból. Röviden Kivonulhatnak az olaszok Irakból Március 15. Olaszország még az ősszel meg­kezdi csapatai "fokozatos kivonását" Irakból, ugyanakkor eg}' hónapon belül fényt deríte­nek a Irakban egy amerikai járőr által agyon­lőtt olasz belbiztonsági tiszt halálának körül­ményeire - jelentette be az áprilisi önkor­mányzati választásokra készülődő olasz kor­mányfő, Silvio Berlusconi.. Az Irakban állo- másoztatott olasz csapatok - közel háromezer fő - részleges kivonását a baloldali ellenzék már évek óta követeli. Berlusconi ugyanak­kor megjegyezte, hogy az olasz csapatkivonás mértéke attól függ majd, hogy az iraki kor­mány mikor és mennyire lesz képes szavatol­ni az ország biztonságát. Ellenzéki tüntetést vertek SZÉT A KIRGIZ VÁLASZTÁSOK ELŐTT Március 12. A fővároshoz, Biskekhez közeli Ivanovka városban mintegy ötszázan tüntet­tek az ellenzék mellett, amikor szemtanúk szerint legalább 150 rohamrendőr és kom­mandós támadt a felvonulókra, akik között nők és gyerekek is voltak. A tüntetők amiatt tiltakoztak, hogy pénteken egy bíróság meg­tiltotta Turatbek Andasev független jelölt in­dulását a parlamenti választás második, va­sárnapi fordulójában, mivel állítólag szavaza­Amerikai Magyar Szó A Híd USPS 23-980 ISSN 0194-7990 FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP Szerkesztőbizottság:/Editorial Board: Molnár Kinga Czika Tihamér Kertész Gabriella Bán Emese Bailey Zsuzsa Csonka Judit Földessy Dénes (magyarországi kulturális tudósító) Gyenge Zsolt (magyarországi tudósító) Simon Katalin Telefon: 1-877-A-MAGYAR Mellékek: 1. HIRDETÉSSZERVEZÉS 2 . TÖRDELŐSZERKESZTÉS 3. ELŐFIZETÉSEK 4. APRÓHIRDETÉSEK 5. SZÁMLÁZÁS 6. ESEMÉNYNAPTÁR Hirdetésszervezés: hirdetes@ahid.com Apróhirdetés. apro@ahid.com Eseménynaptár: naptar@ahid.com Főszerkesztó/Editor in Chief Fazekas Krisztina Felelős kiadó/Publisher Péterman István Kiadja/Published by Hungarian Word Inc. Tördelószerkesztő: Horvát Zsolt Szerkesztőség és kiadói hivatal/ Editorial offices: 4809 Ave N Suite 169, Brooklyn NY, 11234 Fax: 800-579-9306, email: ujsag@ahid.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hog)’ a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. (The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed.) "Amerikai Magyar Szó" (ISSN 0194-7990RUSPS 023-980) is published weekly except the last two weeks of the year for $40.00 per year by Hungarian Word, Inc. 1749 East 52nd Street, Brooklyn, NY 11234. Periodical postage paid at Brooklyn NY and additional mailing offices. Postmaster send address changes to Amerikai Magyar Szo, 4809 Avenue N, Suite 169, Brooklyn, NY 11234. Március 16. A hétfői tüntetők a gya­níthatóan szíriai közreműködéssel meg­gyilkolt miniszterelnöke, Rafik al-Hariri képmásai, és a cédrusos zászlók alatt a Szíria-bábnak minősített vezetés, Omar Karami régi-új miniszterelnök, Emile Lahud államfő lemondását követelték. Damaszkuszra és libanoni szövetségese­ire hatalmas amerikai, európai, arab, ENSZ-nyomás nehezedik, hogy telje­sítsék az ENSZ BT 1559. határozatát, hagyják önállóan dönteni Libanon népét saját sorsáról. Szíria két fázisban kívánja kivonni csapatait és titkosszolgálatát a szomszé­dos országból. Terje Roed-Larsen, az ENSZ közel-keleti megbízottja március 15-én Damaszkuszban a szíriai elnökkel találkozott. “A szíriai elnök kötelezte magát arra, hogy kivon minden szíriai katonát és hírszerzőt Libanonból, telje­Március 15. Ven Csia-pao kínai kor­mányfő a törvény elfogadásakor kijelen­tette: az figyelmeztetés is a "kívülállók­nak", hogy ne avatkozzanak bele Kína ügyeibe. Ä törvény feljogosítja Kínát ar­ra, hogy ha nem sikerül a békés újraegye­sítés, akkor erőszakkal is megakadályozza Tajvan elszakadását az anyaországtól. Pe­king a hongkongihoz hasonló "egy ország - két rendszer" státust ajánlott fel a szi­getnek. Tajvant 1949 óta a polgárháborúban vesztes "szakadár kormányok" irányítják. Peking lázadó tartományként kezeli az országot, és saját területének tartja. A BBC által közölt felmérés szerint a tajva­sítve a Biztonsági Tanács 1559-es számú határozatát" - jelentette be közlemény­ben Terje Roed- Larsen, a világszervezet térségbeli különmegbízottja, miután a szíriai Aleppóban találkozott Aszaddal. Hozzátette, hogy a szíriai erők kivonása két szakaszban megy végbe. Az első sza­kaszban a katonák és hírszerzők március végéig Libanon keleti részébe vonulnak vissza, s egy jelentős részük az országot is elhagyja. A második szakaszban törté­nik meg a teljes kivonulás. A különmeg­bízott elmondta még, hogy a jövő hét elején New Yorkban találkozik Kofí Annan ENSZ-főtitkárral, és átadja neki a kivonulás részletesebb időrendjét. Közben a megszálló szíriai csapatok kevesebb, mint egyharmada hagyta el Libanont, és állítólag megkezdődött a civil ruhás "katonai hírszerzők" (valójá­ban a libanoni politikai életet megfélem­niak túlnyomó többsége a status quo hí­ve. Tajvan jelenleg de facto független. A kínai parlamentben 2896-an szavaz­ták meg hétfőn az új törvényt, ellensza­vazat nem volt, ketten tartózkodtak. Az eredmény láttán a küldöttek tapsvihar­ban törtek ki. Ven Csia-pao miniszterelnök a parla­menti ülést követő sajtóértekezletén han­goztatta, hogy nem "háborús törvényt" hagytak jóvá a képviselők. "A törvény a békés egyesítést szolgálja. Nem Tajvan népe ellen irányul, és nem is háborús tör­vény" - fűzte hozzá a politikus. Tajvan kormánya tegnap "hatalmas provokációnak" minősítette a "háborús törvényt, amelynek súlyos következmé­nyei lehetnek a térség biztonságára". A kormány szóvivője szerint lényegében arról van szó, hogy Kína felhatalmazta önmagát a háborúra. Elemzők szerint mivel Peking a hang­súlyt a "nem békés eszközökre" helyezte, ez - katonai erő alkalmazása helyett - szankciókat, blokádot is jelenthet A törvény már elfogadása előtt nem­zetközi tiltakozást váltott ki. A jogszabály ellen Tajvan, Japán és az Egyesült Álla­mok és Ausztrália is tiltakozott. Washing­ton önmérsékletre intette Pekinget, és a törvénytervezet felülvizsgálatát sürgette. Tajvan pedig arra figyelmeztetett, hogy a jogszabály elfogadása árt a térség stabili­tásának, illetve a pekingi és a tajpeji veze­tés kapcsolatának. Scott McClellan, a Fe­hér Ház szóvivője "sajnálatosnak" nevez­te a az új kínai törvényt, mert szerinte nem szolgálja a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását. (Magyar Hírlap) Felborzolta az idegeket a kínai Tajvan-törvény FESZÜLT LÉGKÖRBEN Megszavazta a kínai országos népi gyűlés (parlament) azt a törvényt, amely feljo­gosítja, hogy erót alkalmazzon Tajvan ellen, ha az deklarálná függetlenségét. lítéssel manipuláló ügynökök) kivonása. A Reuters hírügynökség jelentése sze­rint a szíriai titkosszolgálati egységek minden felszerelést teherautóra raktak, és távoztak Bejrútból. Megfigyelők azonban gyanakvással fogadják a beje­lentést, mivel ez a gyakorlatban aligha ellenőrizhető. (A 1 épszabadsági Index) A dalai láma nem támogatja Tibet elválását Március 16. "Nem támogatom az elválást. Tibet a Kínai Népköztársa­ság része, autonóm területe. A tibeti kultúra és a buddhizmus részei a kínai kultúrának." A dalai láma a The South China Morning Post című lapnak nyilatkoz­va minden eddiginél egyértelműbbé tette álláspontja változását. Érvelése szerint Tibet fejletlen, anyagi érte­lemben elmaradott. A szükséges mo­dernizációra azonban csak Kína ré­szeként képes, Peking pedig garantál­ja a tibeti kultúra, spirituahtás és kör­nyezet megőrzését. A 14. dalai láma 1959 óta él szám­űzetésben Indiában. A hetvenes évek vége óta tart alacsony szintű kapcsola­tokat Pekinggel. Az utóbbi évtized kí­nai fejlődése drámaian változtatta meg az egész Tibet-kérdést. A gazda­sági lendület lassan, de elérte ezt az országrészt is. Peking évek óta ko­moly összegeket fordít a tibeti kultú­ra feltárására, megőrzésére, a szent helyek restaurálására. A dalai láma döntése mégsem lehetett könnyű, mi­vel a kínai hatóságok keményen el­fojtják a szerzetesi politizálást. Á lap párhuzamosan közölt inter­jút a 14 éves pancsen lámával is. A cikkből azonban kifelejtették, hogy a rendkívüli tehetségnek tartott lámát Peking emberei "emelték ki", s létezik egy másik fiú, állítólag házi őrizetben, akit a dalai láma megbízottjai válasz­tottak ki. Megfigyelők szerint a The South China Morning Post párhuza­mos interjúi mögött rendkívül érzé­keny alku áll, amelynek a lap közvetí­tésével részese mind a kínai kormány, mind a dalai láma. (Népszabadság)

Next

/
Thumbnails
Contents