Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-03-04 / 192. szám

12 MAGYAR SZÓ — A HÍD Kultúra 2005. MÁRCIUS 4. Röviden Elhunyt Kozák András Elment a Fényes szelek nemzedékének egyik legjellemzőbb színészegyénisége: 62 éves korában Budapesten hosszú, súlyos betegségben elhunyt Kozák András Kos­suth- és Jászai-díjas , érdemes és kiváló művész. Igazi Jancsó-színész volt, eszköz- telen, csendes, mély, sokat mondó alakítá­saival Jancsó Miklós korszakos filmjeiből sosem hiányzott, így a stílus névadó mozi­jától, a Fényes szelek még naiv hittel teli filmjétől a már okos, burkolt ellenálló fil­mekig (Égi bárány, Szegénylegények!), majd a színpadokon egyénien alakított Shakespeare szerepekig. Egyik leghíresebb alakítása Bodolay Géza rendezésében az akkori Nemzeti Színház 70-es éveiben Móricz Zsigmondi Úri murijának csendje­ivel a legtöbbet mondó Szakmáry Zoltánja volt. Lapunkban Egressy Zoltán: 4x100 cí­mű, sportemberekül szóló darabjának szé­kesfehérvári változatában nyújtott edző alakítását méltattuk. Fesztivál: Új NÉMET FILMEK Budapesten Sehenswert címmel ismét megkezdődött Goethe Intézet és a Magyar Nemzeti Filmarchívum hagyományos fesztiválja, amely most február 25-től már­cius 9-ig tart. Á német filmek egyre na­gyobb számban képviseltetik magukat a magyar mozikban, s ezeken a fesztiválokon a legjobb alkotásaikat vetítik. Idén jelentős társadalmi filmek mellett bemutatják a Sztravinszkij zenéjére épült Rhytm is it! cí­mű mozit, valamint az Oberhauseni Film­fesztivál legjobb rövidfilmjeit. Irodalmi est: Nói SZESZÉLY A pesti színházi világ egyik új csemegéje az Óbudai Társaskör Női szeszély című ze­nés, irodalmi estje. A nézők meggyőződ­hetnek arról, hogy a nők segítenek megol­dani sok olyan problémát, amely nélkülük nem is lenne, s nincs megbízhatóbb, mint a női szeszély. Szereplői között van a New York-i közönségnek a Júlia című monodrá­mával két éve feledhetetlen alakítást nyúj­tott Szilágyi Enikő is. Lefestett József Attila versek Janet Brooks Gerloff Németországban élő amerikai festőnő képeket alkotott a most száz éve született József Attila verseinek ér­zelmi hatásáról. Az Ausztriában élő Dániel Muth műfordító nemrég adta ki németül József Attila összes verseit, Gerloff abból a kötetből ismerte meg a magyar költőt. A festményekből a Berlin magyar nagykövet­ségen kiállítást rendezett. Április 12-étől Budapesten a Szépművészeti Múzeumban is bemutatják ezt az érdekes tárlatot, mely­nek címe: Kopogtatás nélkül (A hivatkozott eredeti verssor: „Ha megszeretlek, kopog­tatás nélkül bejöhetsz hozzám...”) Jó szív­vel ajánljuk a hazalátogató New York-i ma­gyaroknak. Zsinagógára 471 millió A győri műemlék zsinagógát, amely 1869- ben épült és a Horthy-rendszerben, 1927- ben bővítették ki, 471 millió forintos köz­pénzből felújítják. 1 Betiltották a Bárdossy-film tervét AVEREBISMADAR! • •• Tovább tart a Sorstalanság-döbbenet. Efilm a berlini fesztiválon az idén a kritiku­sok által középszerűnek minősített átlagszínvonalban sem keltett figyelmet. Pedig ráment 3 és fel milliárd forint, írója Nobel-díjas, rendezője a világ egyik legrango­sabb operatőre. Mivel a vizuális kultúra korunk alap­kultúrája, mind a művészeti közélet, mind az igényes nagyközönség sorai­ban élénk a vita: miért? A kulcskérdés: a forgatókönyv. Vagyis az irodalom és a film találkozási pontja. Egyik gyakori érv: a Nobel-díj svéd értékrendje egye­netlen: igen sok kiváló író óriást, példá­ul Thomas Mannt vagy éppen Márait „elkerülte”, de vagy tíz-tizenöt tulajdo­nosa ma már teljesen ismeretlen. Ezút­tal a magyar mozi egyik nagy öregjével, a 80 esztendős Hintsch György rende­zővel beszélgettünk.- Ön 1968-ban lett nagyon népszerű A veréb is madár című filmszatírájával. Hatvan éves munkásságának filmjeit hány néző láthatta?- Vagy azt mondják majd a vála­szomra, hogy nem igaz, vagy azt, hogy felvágok vele. Németh László: Égető Eszteréből készült filmem hat részes volt tévében s egyenként 4 milliónyian látták. Az ugyancsak 6 részes másik so­rozatnak, az Irgalomnak szintén hat­szor 4 millió nézője volt. Ez eddig 50 millió. A Veréb is madarat, a Hét ton­na dollárt, meg a többi televíziós filmet egyenként 2-3 millió ember látta. Ma ennyi néző? Képtelenség! Nemrég megkérdeztem Makk Karcsit, hogy legutóbbi filmjét, amelyet addigra két hete vetítettek, hányán látták már? Azt mondta: nagyon jól megy, már tizenöt­ezernél tartanak! Makk Karcsi filmjét, akinek 6 milliós nézőszámai voltak?! Itt tartunk! S ennek a folyamatnak még nincs vége, mert a magyar mozinézők száma évről-évre apad.- Ón csinált filmsztárt a vörös hajú, kis Kabos Lászlóból!- Igen, A veréb is madárnak ő volt főszereplője, s miután őt addig csak a pestiek látták a Vidám Színpadon, meg a rádiókabaréban lehetett hallgatni, e film után igazi sztár lett.- Mégis... Hatvan éves munkássága alatt egyetlen elismerést kapott, az Aranyszarvas-díjat! ?- Az sem állami díj volt, hanem ma­gánalapítvány adományozta. Engem így kezeltek az 1990. előtti kultúrpoliti­kai vezetők. Nem is Aczélra gondolok, hanem 56 után a filmgyárba került egy ávós tiszt, afféle tisztogatós, a forrada­lom után. Bár nem vettem részt a har­cokban, de a kijelentéseim miatt kirú­gott, s bárhová mentem, mindenhová utánam nyúlt. De általában Aczél alatt a kultúra a XX. század második arany­korát élte. Volt film, színház, iro­dalom... Ő hagyta. A forradalom után- tól a 70-es évek elejéig világszínvonalú volt a magyar filmművészet. De 1970. óta, amint divatba jött az úgynevezett szerzői film, melynek a forgatókönyvét maga a rendező írja, már nem számí­tott, hogy egy filmnek sikere van, vagy nincs. Hanem a különböző kapcsolatok váltak meghatározóvá. Ennek folya- mányaként, a „jól fekvő” rendezők már nem a művészi, vagy közönségsikerre koncentráltak, hanem az anyagi bevé­telre.- Hol itt a kulcskérdés?- Ők írták a forgatókönyveket is, mert akkor annak a díja is az övéké lett. Ez a lényeg! Addig a filmművészet és az irodalom között állandó, napi kap­csolat volt, nagyon sok jó író állt ren­delkezésre, én is mindig íróval dolgoz­tam. Mára azonban kiszorultak a film­gyárból. Nagyon keveset engednek kö­zülük a film közelébe. Nagyon ostoba dolognak tartom, mert képzelje el, ha Klemperer, Vásári Tamás vagy Schiff András nem Mozartot, Beethovent, Debussyt játszanának, vezényelnének, hanem a saját műveiket, mennyire ki­ürülne a Zeneakadémia nagy hangver­senyterme. Hát a mozikkal kapcsolat­ban ezt sikerült elérni! Persze sokszor volt külön forgatókönyvíró is, aki azon­ban csak a film műfajára dolgozta át az irodalmi művet, de annak szelleme, gondolati gazdagsága, ragyogása, az eredeti írói szándék megmaradt. Más kérdés, hogy ha egy irodalmi mű gyen­ge, abból általában maga a szerzője sem képes egyéni, kiváló forgatókönyvet ír­ni.- Az írók közül Ön kiknek a műveit vitte filmre?- Jókaival kezdtem, a Rab Rábyval, aztán A veréb is madarat Károly Pistá­val írtuk, A hét tonna dollár Csurka Ist­ván regényéből készült, Karinthy Fe­renc műve, Királyhegyi Pál... Utóbbit a magyar irodalom Karinthy Frigyes után legnagyobb humoristájának tar­tok. Vagy például 1976-ban Illyés Gyula: Az ünnepelt című Petőfi drá­máját forgattam filmen, aztán Rákosi Gergely, Illés Endre....- On történelmet is tanult az egyete­men. Ezzel függ össze a Bárdossy-film terve?- Igen, történelem szakon is tanul­tam, éppen a kiváló Boston-i történe­lemfilozófus John Lukács volt az egyik évfolyamtársam, aki egyebek között a Történelmi tudat című, s világhírű af­féle alapkönyvet írta. Szekfű Gyula is tanított bennünket. Ilyen közegben formálódott a történelemszemléletem, a történelmi gondolkodásom. Mégis, a Nemzeti Kulturális Alapprogram igaz­gatósága 2003-ban elutasította a Bárdossy Lászlóról készítendő játék­film pályázatomat.- Miért?- Például azért is, amiért Nemes- kürty Istvánt félretették. Az ő idejében Holíywood-i gazdasági szervezési min­ta szerint kétszáz játékfilmet forgattak a stúdiójában, ahol többek között én is voltam, avagy Jancsó is ott készítette a Szegénylegényeket. Sajnos Nemes- kürty Istvánok nem minden bokorban születnek. Ma rengeteg ember van a filmgyártás körül, akinek a nevét sem hallottam, producerek, pénzemberek... Nem látom a kiutat. A Bárdossy-film nemcsak a mai politikai elutasítás miatt reménytelen, hanem azért is, mert a forgatókönyvének megírásához olyan formátumú író kellene, mint Illyés Gyula vagy Németh László.- Miért szeretné 80 évesen, pihenés helyett is megvalósítani?- Jaszovszkynak Bárdossyról szóló könyvét olvastam el, s 45-ben rádión végighallgattam a perét. Arisztokrati­kus, elegáns megjelenése miatt Rákosi úgy vélte, a perben elég ellenszenves lesz majd az egyszerűbb emberek előtt, ezért választották ki őt fő háborús bű­nösnek, de tévedett. Amit történelmi kutatásaim során megtudtam Bárdos­syról, az leleplezi a róla írott, terjesztett sok hazugságot. Például igaztalanul hadüzenetekkel vádolták őt. Az is ha­zugság, hogy a Trianonban elszakított területek egy részét a németek révén kaptuk vissza. Éppen a németekkel szemben verekedtük ki, mert volt né­hány olyan politikusunk, akik nélkül már az 1920. utáni években sem éltük volna túl Trianont. Ideje volna megcsi­nálnunk Bárdossyról egy igaz filmet. (B.I.)

Next

/
Thumbnails
Contents