Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-03-04 / 192. szám
2005. MÁRCIUS 4. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD 13 Földessy Dénes Néhány magyarországi tanító és tanár nyáron már arra ’’szakosodott”, hogy pihenés helyett vagy mellett „Nyugaton”, főleg Amerikában dolgozó magyar családok gyerekeit tanítja az úgynevezett magyar nemzeti tantárgyakra: magyar nyelvre és irodalomra, Magyarország földrajzára, történelmére. Sok szülő igényli ezt, mert az említett gazdasági emigráció, vagyis a pénzkeresés céljából kijött magyarok nagyobbik felének - a felmérések szerint - esze ágában sincs véglegesen kintmaradni, az amerikai légkörben, az amerikai kultúra és közgondolkodás szellemi-érzelmi közegében. Ezért gyerekeiket nyaranta taníttatják, hogy ha majd jó pénzzel hazatérnek, a gyerekek osztálylemaradás nélkül a velük azonos életkorúakkal folytathassák odahaza az iskolát, persze egy idegen nyelv, az angol jó színvonalú ismeretével gazdagodva. Nos, az amerikai magyar gyerekek nyári hazai pedagógusai - szülői kérésre -rendszeresen felmérik a fiúk-lányok tudását a minden országban azonos, úgynevezett közismereti tárgyakból is, például matematikából. Az eredmény sajnos siralmas. Az alsóbb iskolákban az amerikai magyar gyerekek még csak egy évvel, néha két évvel kevesebbet tudnak, mint a hasonló osztályba járó hazaiak. Matekból például egy harmadikos magyarországi tanuló néha annyit tud, mint az ötödikes amerikai. A középiskolák eredményének összehasonlítása még rosszabb: a tudásszint eltérése olykor három tanév! Az is előfordult, hogy a hazaköltözött család idekint harmadik középiskolai osztályt befejezett gyereke otthon már szeptember végén vissza kellett menjen az elsőbe, mert tudásalap híján a különben jó képességű gyerek, szegény, képtelen volt követni a hazai harmadikosok tanulási tempóját. Más kérdés hogy a német, francia, angol, tehát nyugat-európai iskolákba járt srácok, lányok nem, vagy alig maradtak le. Erről pedagógiai szaklapok- ban elemzéseket lehetett már olvasni. Most akkor lemegyünk Amerikához? Amikor a Trianonban megcsonkított ország elveszítette régi gazdasági erejét, s mi csak a szellemi tőkénkkel vagyis a tudásunkkal lehetünk versenyképesek? Mi nem vagyunk kétszáznál több milliós lélekszámú, és a világon legnagyobb gazdasági erejű Egyesült Államok, hogy a mellényzsebünkből, - ahogy odahaza fekete humorral mondják: ’’kilóra” - megvesszük a legnagyobb tudományos szaktekintélyeket, s nem igen kell törődnünk a saját iskolarendszerünk ilyen-olyan színvonalával. Hát így állunk! A hazai iskolaháború a New York-i magyarok számára elsősorban oktatásminőségi kérdés: melyik országban ad többet az iskola? Ezért hadd ismertessük a hazai eseményeket, - röviden. Magyar Bálint, liberális kormánypolitikus, oktatási miniszter az új érettségi rendszerrel elégedetlenséget keltett. Ilyen még nem volt, hogy az ország szülői szervezete az Alkotmánybírósághoz forduljon, megmentendő saját gyerekei tudásszínvonalát és az ország nemzetközi gazdasági erejét is hozó szellemi tőkéjét. Gondoljuk el: ha ez így megy tovább, vagyis előbb az érettségi rendszer suta váltása, aztán, ha a társadalom hagyja, akkor a lejtő tovább lejt. Az évtizede elmaradt valódi iskolareform legalább is a folyamatos lejtőt ígéri. A végén leértékelődhetnek olyan magyar középiskolák, mint ahol Teller Ede érettségizett, s már tizenéves korában megszerezhette azokat a fizikatudományi minimumokat, azt a fizikatudományi gondolkodást, amellyel Nobel-díjas világhírű tudós lett. Most a szülői szervezet összefogva védekezik Pokomy Zoltánnal, volt oktatási miniszterrel, a lehetetlen tervek ellen. Hiszen például a régi érettségit tett fiataloknak sok helyzetben újra le kell érettségizniük. Ez nem egy esetben hatezer, sőt, tízezer forintba kerül majd, és sok új ismeretet is számon kémek tőlük. Az ország pedig, közel fél évszázados sete-suta oktatáspolitika után, újra aggódhat a magyar kultúra egyenletes működéséért és a szellemi tőkénkért. Női mozdulatok Irena Obermannová Irena Obermannovától, a népszerű cseh írónőtől már olvashattuk egy őrült feleség lebilincselő naplóját. Adóst a vad, zabolátlan, megszállott fiatal lány, Dorota lót-fut, ügyeskedik, szervezkedik, elmélkedik a regényében, eltökélt szándéka, hogy énekesnőként híressé váljék. Öntörvényű lány. Lop, hogy ne kelljen kérnie, aluljárókban énekel. Börtönbe kerül, de azt se bánja. Tudja, érzi, hogy tehetséges, ösztönösen rájön arra is, hogy tehetségét Istentől kapta. Amilyen zabolátlan, szertelen szellem, olyan különös, rendhagyó az Istennel való kapcsolata. Meggyőződése, hogy ha Isten tehetséggel áldotta meg, akkor az érvényesülésben is segítenie kell. Beszélget vele, porol vele, követelőzik. Végül megírja a nagy dalt a szeretettől, és meghódítja vele a közönséget. Ám amikor eljön a vágyott pillanat, Dorota az ünneplő közönség előtt, a tapsviharban döbben rá, hogy bár elérte, amit akart, a sikernél sokkal fontosabb számára a szíve alatt hordott élet. (Európa Kiadó) Oscar 2005 Előre látott meglepetés A Millió dolláros bébi című amerikai filmdráma kapta a legjobb filmnek járó Oscar-díjat Los Angelesben. A produkció Clint Eastwoodnak a legjobb rendezőnek, míg Hilary Swanknek a legjobb női főszereplőnek járó kitüntetést hozta. Ezzel Annette Bening, aki a Szabó István rendezte Csodálatos Júlia főszereplőjét alakította, ismét lecsúszott az Oscarról. Befejeződött a 77. Oscar-gála Los Angelesben, amelynek műsorát hosszú évek után először nem Whoopi Goldberg, Steve Martin vagy Billy Crystal vezényelte le, hanem Chris Rock színész-komikus. A nagy esélyesnek tartott Martin Scorsese-film, az Aviátor öt menetben diadalmaskodott a gálán, ám a legjobb filmnek járó Oscar-díjat Clint Eastwood Millió dolláros bébi című produkciója kapta. Az ökölvívónő tragikus pályafutását megjelenítő film rendezője a legjobb rendezőnek járó díjat, főszereplője, Hilary Swank alakításával a legjobb női főszereplőnek járó kitüntetést is kiérdemelte, megelőzve a Szabó István rendezte Csodálatos Júlia főszereplőjét, az Arany Glóbusszal kitüntetett Annette Beninget is, aki így már harmadszorra csúszott le az Oscarról. A 74 éves Clint Eastwood egyébként a legidősebb rendező, aki Oscart nyert. Idén rekordot döntött a színesbőrű színészek jelölése, hiszen négy afroamerikai művészért is lehetett izgulni (Jamie Foxxért duplán, Sophie Oko- nedo, Don Cheadle, Morgan Freeman). A legjobb férfi színésznek járó díjat Jamie Foxx kapta a tavaly elhunyt énekes, Ray Charles életét megelevenítő Ray című filmben nyújtott alakításért. Jamie Foxx egyébként a harmadik fekete színész, aki megkapta a legjobb férfi színészként az aranyszobrot Sidney Pokier és Denzel Washington után. Á Millió dolláros bébi meghozta a sikert Morgan Freemannek is, aki ebben a filmben nyújtott alakításáért a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscart vehette át. A legjobb női mellékszereplő Cate Blanche« lett, aki az Aviátorban Katharine Hepbum színésznőt formálta meg. A legendás Blanche«: egyébként eddig négy alkalommal nyerte el a legjobb színésznőnek járó kitüntetést. Bár a Howard Hughes milliárdos életét bemutató Aviátort tizenegy kategóriában jelölték, emellett „csak" a legjobb operatőr, jelmez, vágás és látvány díját kapta meg. Nyertesek: Clint Eastwood és Jamie Foxx Szinte biztosnak tűnt, hogy a 19. alkalommal jelölt Spanyolország a külföldi filmek versenyében negyedszerre is győzedelmeskedik, 6 évvel Almodóvar Oscar-díja után Alejandro Amenábar A belső tenger (Mar a dentro) című filmje nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó kitüntetést. Az alkotás egy béna férfi sorsán keresztül az eutanázia problémájával foglalkozik. A 77. Oscar-díj kiosztásának ünnepélyen az életműdíjat a 80 éves Sidney Lumet amerikai rendező vehette át. A Tizenkét dühös ember, a Serpico, A hálózat, a Gyilkosság az Orient-exp- resszen rendezőjét korábban öt alkalommal jelölték Oscar-díjra, de egyszer sem kapta meg. Húsz évvel ezelőtt fordult elő utoljára, hogy a legjobb filmek kategóriájában induló öt jelölt egyike sem érte el a 100 millió dolláros bevételt. Az Aviátor és a Ray is 75-80 millió dollárt hozott, miközben a jelöltek között nem szereplő Mel Gibson-film, A passió már meghaladta a 370 millió dolláros bevételt. Érdekesség, hogy a jelöltek között nem szerepelt Michael Moore Fahrenheit 9/11 című dokumentumfilmje sem, állítólag ő maga vette ki filmjét a jelöltek közül, hogy teret engedjen kollegáinak. (mno) ■ New Yorki magyar látószög KTTÖKT SUUHÁBORÚ Odahaza az illetékes országos szülői szervezet a múlt héten az Alkotmánybírósághoz fordult a középiskolák út érettségi rendszerével kapcsolatban. Támadta azt, vele együtt támadta a kormány oktatásügyi minisztériumát. Ezzel túlzás nélkül mondhatjuk, hogy kitört az iskolaháború. A történet pikantériája, hogy a New York-ban élő, immár százezret meghaladó lélekszámú magyarság közüla többség, az úgynevezett ’'gazdasági emigránsok” akik pénzt keresni jöttek ide, a hazai iskolaháború okát másképpen, vagy jobban érthetik, mint az otthoniak.
