Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-02-25 / 191. szám

Erdély: felújítják Segesvár középkori várát Február 21. A következő hat hónapban el­kezdődhetnek a segesvári vár helyreállítá­si munkálatai - nyilatkozta szombaton Se­gesváron Mona Musca román kulturális miniszter. A megbeszélés után a miniszter azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a helyreál­lítási tervezetet Károly brit trónörökös is támogatja, akivel néhány nappal korábban Londonban találkozott. „Segesvárt nem­csak Maros megye, hanem Románia gyöngyszemévé akarjuk tenni” - mondta Mona Musca. Beszéltem Borbély László területrendezési miniszterrel és Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszterrel, hogy különítsük el a szükséges költségve­tési forrásokat a többéves projekt megva­lósítására" - hangsúlyozta a miniszter. Hozzáfűzte: a megvalósíthatósági tanul­mány hamarosan elkészül. Vajdaság: Kasza József bírálja A BELGRÁDI VEZETÉST Február 17. A Vajdasági Magyar Szövet­ség elnöke a nacionalista közhangulat erő­södése miatt bírálta a belgrádi vezetést és a szerb pravoszláv egyházat - adta hírül a Magyar Rádió. Kasza József Újvidéken ta­lálkozott az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet kisebbségügyi főbiz­tosával. A pártelnök azt mondta Rolf Ekeusnak, hogy az ország nacionalista eu­fóriába süllyed, és a demokratikus tömb­ben nincs olyan vezető, aki Szerbiát az eu­rópai közösségbe vinné. Markó: Nem bízunk az erdélyi MAGYAR TÉVÉ BEINDULÁSÁBAN Február 21. Az RMDSZ nem bízik abban, hogy hamarosan beindulhat a magyar kor­mány által finanszírozott erdélyi magyar kereskedelmi televízió - jelentette be Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Marosvásárhelyen, az erdélyi magyar írott- és audiovizuális sajtó veze­tőivel folyatott megbeszélésén. Inkább a Román Televízió kolozsvári stúdiójából kellene minden nap több órás magyar adást sugározni, és be kellene induljon végre a marosvásárhelyi román közszolgá­lati stúdió. Az RMDSZ elnöke közölte: a magyar adások összehangolása érdekében hamarosan összehívják a magyar tévések és rádiósok találkozóját is. Erdély: EP képviselőkkel TÁRGYALT CSAPÓ JÓZSEF Február 21. Több európai parlamenti kép­viselővel tárgyalt a székelyföldi autonómi­áról Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Brüsszelben. Ferencz Csaba alelnök beszámolója szerint Csapó ismertette az SZNT autonómia­koncepcióját, valamint azt a tény, hogy Romániában akadályozzák az autonómiá­val kapcsolatos népszavazások kiírását. Csapó József a nemzetközi egyezmények be nem tartásával vádolta Romániát, ame­lyek szerint a régiókra osztást a történel­mi-kulturális adottságok figyelembe véte­lével kellene megvalósítani. Csapó többek közt Jan Mariunus Wiersmával, az EP szo­cialista képviselőcsoportjának holland al- elnökével, Midii Ebner dél-tiroli néppárti képviselővel és a katalán Ignasi Guar- dansszal folytatott megbeszélést, hogy BESZEL CSÁNGÓUL? Február 19. A főtisztelendő a hét ele­jén egy budapesti egyházfői találkozót követően arról tájékoztatta a sajtó kép­viselőit, néhány moldvai faluban ma­gyarul misézhet, aki azt igényli. A négy nap eltéréssel adott, két különböző tar­talmú választ Francisc Ungureanu saj­tófelelős úgy kommentálta, az érsek budapesti nyilatkozatát tévesen értel­mezte a hírt közlő MTI. A Kelet- és Közép-Európa bíborosai és katolikus püspöki karai elnökeinek budapesti találkozójáról tájékoztatva az MTI írta: „loan Robu bukaresti érsek, a román püspöki kar elnöke (...) rámu­tatott arra, keresik a megoldást a csán­gók kérésére. Az egyik iránynak nevez­te a csángó, a másiknak a magyar nyelv használatát a hitéletben, megjegyezve, hogy pillanatnyilag nincs liturgikus könyv csángó nyelven. Szólt ugyanak­kor arról, hogy — biztosan nem végle­ges megoldásként — néhány moldovai faluban magyarul misézhet, aki ezt igényli.” A moldvai csángómagyarok 1990 óta folyamatosan kérik a magyar mise be­vezetését falvaikban. Nyisztor Tinka kezdeményezésére és vezetésével a pusztinaiak több rendben jártak Petru Ghergheli jászvásári római katolikus püspöknél és Jean-Claude Perisset bu­karesti pápai nunciusnál; 1991-ben Bu­nyarán pedig a magyar fővárosban ad­ták át Göncz Árpád köztársasági elnök­nek; 2001-ben Pusztinán vette át a ké­relmezett magyar mise iratcsomóját Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi Európa tanácsi képviselő, a moldvai csángók anyanyelvű misézéséért az Eu­rópa Tanács is fellépett a 2001/15021-es ajánlásában. 2004 decemberében szin­tén a pusztinaiak vitték az egyházme­gyei zsinat elé ebbéli kérésüket. loan Robu érsek sajtófelelősét kér­tük, értelmezze, hogy mit jelent a gya­korlatban az egyházfő hét eleji, nem egészen elutasító, de a magyar mise hát­dapesten a magyar misére vonatkozó kérést nyújtottak át őszentsége II. Já­nos Pál pápának; kérvényt juttattak el dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekhez; a vonatkozó dokumentációt átadták Gabriel Andreescunak, 1999 Február 21. A VMDP elmúlt négyévi tevékenységét, valamint a soron követ­kező feladatokat Ágoston András, a párt elnöke ismertette: “Miután a vajdasági magyar politikai elit kétpólusúvá vált, a hatalomhoz simuló, saját zsebre dolgozó szárnyának szégyenletes viszonyulása nem más, mint a vajdasági magyarság érdekeinek elárulása. Miközben a pénz­leosztás megmaradt a hatalomhoz simu­ló szárnynál, a VMDP a rossz anyagi helyzete ellenére is a vajdasági magyar­ság érdekeinek képviselőjévé vált. Ä vaj­dasági magyarság helyzete gyorsuló ütemben romlik, őszinte feltárására való igény azonban nem tapasztalható. Ne­künk igényünk lenne rá, eszközünk vi­szont nincs - mondta Ágoston András. Kiemelte: a VMDP továbbra is kitart a perszonális autonómia bevezetésének követelése mellett, elsősorban az okta­tás, művelődés és tájékoztatás érdeké­ben. Kitart a kettős állampolgárság kö­vetelése mellett, valamint a szerb parla­mentben fenntartott képviselői helyek követelése mellett. Mivel most készül az új alkotmány, Ágoston András szerint a magyar diplomácia most kedvező hely­zetben van, hogy segítsen a fenntartott parlamenti helyek kivívásában, ugyan­akkor a vajdasági magyar pártoknak folytatniuk kell a közös autonómiakon­cepció kidolgozását. rányáról szóló nyilatkozata, Francisc Ungureanu válaszolt: „Pillanatnyilag nincs olyan életképes megoldás, ami használható lehetne anélkül, hogy ez a népcsoport el ne veszítené azt a dialek­tust, amit jelenleg beszél.” (erdelyma) Ribár Béla akadémikus arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben örültünk a felvidéki, erdélyi, kárpátaljai felsőokta­tás anyaországi támogatásának, a Délvi­dék ilyen segítséget nem kapott, holott megmaradásunk záloga a magyar nyel­vű oktatás az óvodától az egyetemig. Az elnöki beszámolóról folytatott vitában a küldöttek nem a VMDP programjára, munkájára tettek észrevételeket, hanem főként az anyaországi vendégekhez cí­mezték mondandójukat, főként amiatti keserűségüknek adtak hangot, ami de­cember 5-én történt, második Trianon­nak nevezve a népszavazás kudarcát. A VMDP szabadkai szervezetének munkájáról szólva dr. Sepsey Csaba a közemberek csalódottságát tolmácsolta amiatt, hogy a választások alatt a Fidesz az utolsó pillanatban felsorakozott a Vaj­dasági Magyar Szövetség (VMSZ) mö­gött, azzal áltatva önmagát, hogy így készteti voksolásra a magyar szavazókat, holott a vajdasági magyar szavazónak nem a VMSZ és a radikálisok között kellett döntenie, hanem a VMSZ és a VMDP között. Ezt, az egyik párt mel­letti felsorakozást felrótta Csorba Béla, a VMDP alelnöke is, aki sürgető feladat­ként határozta meg a vajdasági magyar­ság oktatásügyének rendezését, egysé­ges oktatási rendszer kialakítását. Áho- gyan a programcélok maradtak, úgy maradt az elnök is. A VMDP III. kong­resszusán a küldöttek ismét bizalmat szavaztak Ágoston Andrásnak. (Magyar Szó) 8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence hírek______ _________2005. FEBRUAR 25. Nagy veszteség lenne, ha magyar liturgikus könyveket használva magyar nyelven miséznének a csángó közösségekben, mert elveszne a csángó dialektus — nyilatkozta sajtófelelőse révén az erdélyi Háromszék kérdésére loan Robu bukaresti római kato­likus érsek. ■ Csángó mise igen, magyar mise nem Vajdaság: harmadik VMDP kongresszus ELÉGEDETLENJOBB Nemzeti integrációt! jelmondattal tartotta meg február 19-én Magyarkanizsán III. kongresszusát a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP). Ágoston András marad az elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents