Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-25 / 191. szám
2005. február 25._____________________________________KÁRPÁT "MEDEN CE HÍREK____________________________magyar szó-a híd 9 Fanyalogva üdvözölt Szülőföld Alap ALAPSZINTEN VAN Egy héttel ezelőtt elfogadta az Országgyűlés a Szülőföld Alapról szőlő jogszabályt. A szlovákiai Magyar Koalíció EártjajMKP) egyrészt üdvözölte, másrészt nem teljesen elégedett, hiszen Budapest a külhoniakról megkérdezésük nélkül döntött. A legélesebben Duray Miklós fogalmazott, szerinte a törvény üres, mely a már létező támogatási rendszereket is tönkreteheti. Az új alapról Bugár Bélát, az MKP elnökét kérdezte a felvidéki Új Sző. Mi a véleménye a Szülőföld Alapról? Bugár Béla: Több kifogásunk volt, és amikor januárban Kasza Józseffel Budapesten a magyar miniszterelnöknél jártunk, kértük, folyjon tanácskozás a szülőföldprogramról, a létrehozandó alapról, ellenkező esetben ismét rólunk döntenek - nélkülünk. Megegyeztünk, január utolsó és február első napján lesz szakmai tanácskozás, amire sor került. Ott elhangzottak bizonyos módosító javaslatok, ezeket írásban is elküldtük az illetékeseknek, múlt hétfőn azonban az Országgyűlés úgy szavazta meg a Szülőföld Alapról szóló törvényt, hogy egyetlen módosító javaslatot sem vettek figyelembe. Ez arra készteti az embert: ne csak ráncolja a szemöldökét, hanem mondjon is valamit, ám egyelőre csak azt jegyezném meg: a puding próbája az evés. Vagyis megvárjuk, a gyakorlatban mi fog történni, s a magyar kormány a határon túli magyarok többsége által támogatott észrevételekből mit fog elfogadni. Ha semmit sem vesznek figyelembe, el fogunk gondolkodni azon, érdemes-e szakmai tanácskozásokat tartani. Február 21. Erről egy hét végén Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatón Markó Béla beszélt, aki azelőtt a romániai magyar felsőoktatás vezetőivel találkozott. A megbeszélésen Kötő József oktatási államtitkár mellett részt vett még a kolozsvári Babes-Bolyai Tudomány- egyetem (BBTE), az EMTE, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia és Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának vezetői. Markó Béla kifejtette: a román oktatási tárca vezetőjével folytatandó tárgyaláson elsősorban arról próbálja meggyőzni a román kormány képviselőjét, fogadják el azt a gondolatot, hogy az egyetem működését mindkét ország kormánya finanszírozza. A megállapodás kérdését a jövő heti magyarországi látogatásán is felveti majd Magyar Bálint oktatási miniszterMinden bizonnyal a törvénynyel KAPCSOLATBAN KÉSZÜLŐ VÉGREHAJTÓ RENDELETRE CÉLOZ. A. NAGY László, aki részt vett az említett SZAKMAI EGYEZTETÉSEN, BÍZIK BENNE, HOGY A KORMÁNYRENDELETBE ÉPÍTIK MAJD A HATÁRON TÚLIAK AZON ELKÉPZELÉSEIT, MELYEKET A VÉGSÓ SZAVAZÁS ELŐTT ÁLLÓ TÖRVÉNYBE MÁR NEM DOLGOZTAK BELE. Ml NEM HIÁNYOZHAT SEMMIKÉPPEN A VÉGREHAJTÓ RENDELETBŐL? A jogszabály záró rendelkezésének 12 cikkelye, annak negyedik pontja arról szól, hogy a kormányt felhatalmazta a parlament arra, az eddigi támogatási rendszereket olvassza be a Szülőföld Alapba. Nem szeretnénk, ha ez megtörténne. Ha erre mégis sor kerül, szétverik azt a rendszert, mely évek óta működik, s könnyen ellenőrizhető - elég az alkuratóriumok munkájára gondolni, melyek ajánlásai alapján az adott főkuratórium Budapesten meghozza döntését. A különféle kuratóriumokban a határon túli magyarok jelenleg elvégzik a munkájukat, s javaslatot tesznek Budapestnek, viszont a Szülőföld Alapnak lesz egy 15 tagú igazgatótanácsa, mely nek. Emlékeztetett: a román törvények lehetővé teszik, hogy a román állam magán egyetemet támogasson. A magyar tagozatok vezetőivel folytatott megbeszélésen az európai felsőoktatási tér egységesítését célzó bolognai folyamat romániai alkalmazása is szóba került. Markó Béla elmondta: a változtatás a magyar tagozatokat is érinti, a cél pedig az, hogy az átszervezés következtében a magyar egyetemi oktatás ne maradjon le. Markó szerint ma már lehet beszélni roösszetételével kapcsolatban kételyek merülnek fel. Hét tag kinevezését a magyar miniszterelnök konzultálhatja a határon túli magyarokkal, egy személyről teljesen egyedül dönthet, a maradék hét személyt a külügyminiszter választja ki. Az igazgatótanácsot tehát eleve máshogyan állítják össze, mint idáig szokás volt. A tagokat nem a parlament, hanem a kormány nevezi ki, ami nem biztos, hogy jó. Ugyanakkor előfordulhat, hogy e téren is meg tudunk egyezni. A jelenlegi tapasztalat viszont nem azt mutatja, hogy amiről megállapodtunk, az megvalósult, ezért óvatosak vagyunk. Ezenkívül a törvény tartalmaz egy olyan részt, mely mintha arra utalna, hogy a státustörvényt módosítani kellene - ez nem biztos, de amikor a szakértőink rákérdeztek, nem kaptak egyértelmű, megnyugtató választ. (Új Szó) mániái magyar nyelvű felsőoktatási rendszerről, de ez további bővítésre és intézményesítésre szorul. A BBTE-n tervezett magyar karok létrehozásával kapcsolatban lapunk kérdésére elmondta: a kolozsvári állami egyetem magyar tagozatának önállósításával kapcsolatos elemzéseket folytatják, de szerinte előbb-utóbb sort kell keríteni annak átszervezésére. Markó elmondta: a politikusok azt a feladatot kapták az ottani oktatóktól, hogy egyrészt biztosítsák az ehhez szükséges pénzügyi hátteret, másrészt pedig kormányhatározatban is tisztázzák, hogy tanszékeket vagy karokat hogyan lehet létrehozni. Markó pedig arra kérte a magyar oktatókat, folytassák román kollégáikkal a párbeszédet, mert az átszervezéssel kapcsolatban továbbra is léteznek félreérthető nyilatkozatok. Az önálló magyar egyetemmel kapcsolatban Markó elmondta: nem mondtak le arról, hogy a romániai magyarság önálló állami felsőoktatási intézménnyel rendelkezzen, de a következő időszak elsődleges célkitűzése a BBTE magyar tagozatának átszervezése. (Szabadság) Röviden vessék latba befolyásukat: Románia alkossa meg a Székelyföld autonómiájának megvalósításához szükséges jogi keretet. NEM KELL FELÜLVIZSGÁLNI A ROMÁN-MAGYAR ALAPSZERZŐDÉST Február 21. Frunda György RMDSZ- szenátor kijelentette: elrugaszkodottnak tartja a Székely Nemzeti Tanács kérését a román—magyar jószomszédi szerződés felülvizsgálatával kapcsolatban. Hasonló álláspontot képviselt Eugen Nicolaescu képviselő, az NLP szóvivője is. Nicolaescu kifejtette: a román—magyar alapszerződés a gyakorlatban nagyon jól működik, és tekintettel arra, hogy Magyarország az EU tagja, Románia pedig nemsokára csatlakozik az unióhoz, nem lehet prioritás a szerződés felülvizsgálata. Vajdaság: Tolnai Ottó Magyar Irodalmi Díjas Február 21. Budapesten, az MTA dísztermében Tolnai Ottó költő átvette az elmúlt év legjobb irodalmi alkotásáért járó Magyar Irodalmi Díjat a Magyarország Európában Alapítvány elnökétől, Göncz Árpádtól. A magyarkanizsai születésű Tolnai Ottónak eddig csaknem harminc könyve jelent meg, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, munkásságát egyebek közt József Attila- (1991), Év Könyve- (1992), Ady Endre- (1993), Füst Miíán- (1997) és Weöres Sándor-díj- jal (1999) ismerték el. A Költő disznózsírból című munkájáért odaítélt elismerést, amely ötmillió forint jutalommal jár, a magyar irodalom teljes spektrumát képviselő szakzsűri döntése alapján adományozzák. Eddig Esterházy Péter, Bodor Ádám, Bállá Zsófia, Szilágyi István, Rakovszky Zsuzsa és Parti Nagy Lajos kapta meg. A ROMÁN ELNÖK SZERINT KIZÁRT AZ ETNIKAI ALAPÚ AUTONÓMIA Február 17. Traian Basescu egy televíziós interjúban kijelentette: amíg ő lesz az államfő, addig nem fogad el olyan javaslatokat, amelyek Románia területén egy térségnek nagyobb autonómiát juttatnának, mint a többieknek. A politikus, aki a Székely Nemzeti Tanács nyilvánosságra hozott üzenetére reagált, az autonómia helyett a központi hatalom és közigazgatás általános decentralizálását szorgalmazza. Erdély: Közös ünneplést akar az MPSZ március 15-én Február 21. Közös ünneplésre, a politikai nézetkülönbségek félretételére hív március 15-én a Magyar Polgári Szövetség. Mivel az ünnepség anyagi hátterét az önkormányzat biztosítja, a tervezésében és szervezésében kívánnak szerepet vállalni, és óhajukat írásban jelezték az RMDSZ-nek. „Úgy értékeljük, hogy a szabadságharcra való megemlékezésnél mi sem lehetne egyértelműbb, mint a rendezvény nemzetünk legfontosabb törekvése irányába való időszerűsítése. Ezért véleményünk szerint az ünnepség központi témája mindaddig a területi autonómiához való jogunk kell hogy legyen, míg célkitűzésünket el nem érjük" — fejtette ki Gazda Zoltán, az MPSZ soros megyei elnöke. Szerkesztette: Czika Tihamér ■ Erdély: Román-magyar közös támogatás az EMTÉ-nek KÖZÖS ALAPOKON! A román és a magyar oktatási miniszternek is javasolni fogja Markó Béla miniszterelnök-helyettes, hogy jöjjön létre egy megállapodás: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) a román és a magyar kormány közösen támogassa.
