Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-06 / 165. szám
Kultúra B Irodalomélvezet modern módon? HANGOS REGÉNY Hajós Erzsébet irodalombarát villamosmérnök a Titis Kft keretében hangos regény kiadót hozott létre, gondolván a szemüveggel nehezen, nem szívesen olvasókra, avagy azokra a háziasszonyokra, akik a fortyogó leves kavargatása közben is szívesen figyelnének a veretes irodalomra. így indult a Hangos Regény című sorozat, melyet MP3-OS CD-ról PC-n és MP3-as CD és DVD lejátszón lebet meghallgatni. Közben azonban a magyar irodalomnak ez a megjelenési formája a trianoni határ másik felére szakított, és - sok évtizedes bársonyíesztyús népirtással - anyanyelvi iskolák nélküli szórvánnyá nyomorított magyarságot is védi A magyarul beszóló, de iskola híján ími-olvasni nem tudó fiatalabb nemzedéknek képes eljuttatni irodalmunkat. Hasonlóképpen segít ebben a rendes anyanyelvi iskola híján magyarul nem íróolvasó, csak beszóló amerikai magyar ifjúságnak is. 10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden CSETNEKI SÍREMLÉK Gyöngyösi Istvánnak, a magyar irodalom klasszikusának a Murányi Vénus szerzőjének síremlékét avatták fel Csetneken, a költő halálának háromszázadik évfordulóján. ÖNKORMÁNYZATI NÓTA Félreértés semmi: a veszprémi városi önkormányzat tárgyalások, viták, kitörések, szavazások, no és valljuk be: olykor a fogak között elsziszegett csendes anyázások helyett a városatyák nem kezdenek el énekelni Helyettük azonban mostantól minden egyes alkalommal kezdésnek ének szól a magnóról. Mégpedig a Gizella című rockoperából István király és neje, Gizella királyné dalát hallják. Állítólag annyira bevált az újítás, vagyis e közgyűlés előtti békéltető muzsika, hogy a veszprémi városatyák egyre többször hümmögnek arról: e magyar városban valami olyat kellene rendezni minden nyáron, mint a Salzburgi Ünnepi Játékok. Illetve még olyanabbat! Locarno-i magyar film Locamo-ban, az ottani nemzetközi játékfilmes fórumon -melyet ötvenhetedik alkalommal rendeznek meg e gyönyörű városban - lesz Török Ferenc: Szezon című mozijának első külföldi bemutatója. E film a februári magyar játékfilmszemlén az internetes szavazások szerint a legkedveltebb alkotás volt. POMÁDÉ KIRÁLY ÉS ÖTVEN GYEREK Augusztus 9-től 12-ig Ránki György: Pomá- dé király új ruhája című zenés komédiáját láthatja a közönség az egri érsekkertben. A királyt Gregor József alakítja, aki ötven tagú gyermekkórussal játszik, énekel együtt. Svéd győzelem Debrecenben Debreceni Huszonegyedik Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen egy svéd dalárda, az uppsalai Almanna Sangen vegyeskar vitte el az első díjat. 175 MILLIÓ AZ ARTMOZIKNAK Az idén mégsem csökkentették a 175 millió forintos támogatást, amit a kulturális tárca a vidéki és fővárosi artmozi hálózatának műszaki fejlesztésére fordít - közölte Schneider Márta, a kulturális minisztérium helyettes államtitkára egy sajtótájékoztatón. A jogi és filmszakmai végzettségű szakember a filmtörvény legnagyobb "vívmányának" nevezte a magyar és külföldi befektetőknek, támogatóknak biztosított 20 százalékos adókedvezményt; a filmiroda állítja majd ki a visszaigénylésre jogosító adóigazolásokat. NÉZÓK SZÁZAI ROHANTÁK MEG A NYÍREGYHÁZI SZÍNHÁZAT Színházkedvelők százai rohamozták meg a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház jegyirodáját hétfőn, hogy Udvaros Dorottya, Eszenyi Enikő, Mácsai Pál vagy Haumann Péter játékát láthassák. Mától lehet ugyanis jegyet venni a szeptember 3. és 11. közötti Vidor Fesztiválra, a Vidámság és a Derű Országos Seregszemléjére. Az iroda előtt folyamatosan két-háromszázan álltak az 50-100 méter hosszú sorban és vártak arra, hogy jegyhez jussanak a tizennégy színházi előadás valamelyikére, amelyeken a hazai teátrumok műsorán szereplő legjobb komédia-darabokat láthatják. Földessy Dénes — Mégis, hogy lesz egy villamosmérnökből irodalmi szerkesztő? — Egész életemben sokat olvasó irodalombarát voltam s vagyok. Amit szívesen olvasok, azt egy míves színész hangján szívesen hallgatom is, amikor például a kezem elfoglalja a munka, vagy utazom, autót vezetek. Bízom benne, így vannak vele mások is. Most ne menjünk bele az esztétikába, hogy a látott és a hallott irodalom milyen hatás- és értékkülönbségekkel jár. Műélvezet mindkettő, még ha a nyomtatott irodalmat tartják is az igazi szellemi fejlesztő erőnek. Az olvasott és a hallott szöveg egyaránt lehet fantáziakeltő és - fejlesztő. A lényeg: amikor a műszaki piacon már viszonylag olcsó áron hozzá juthattunk olyan eszközökhöz, melyekkel tömörített formában le lehet játszani a CD-t, kollégámmal, Szebeni Zsolttal elhatároztuk, hogy nekivágunk a hangos regény kiadásának. Családi vállalkozásban egyébként informatikai iskolánk van. Elsőnek Bánsági Ildikóval lemezre mondattunk egy Agatha Cristie regényt. — Éppen Agatha Cristie-t? — A nagy krimiíró csak az óvatos kezdést jelentette: a maga műfajában kiváló szerző és nagyon széles körben ismert. Próbálkozásnak, az olvasói érdeklődés felkeltésének, felmérésének szántuk. Végül is egyszerre jelent meg az első és a második CD, utóbbi Szerb Antal: Utas és holdvilág című regénye, amit Kulka János olvas. Tudtuk, olyasmit kezdtünk el, amibe anyagilag bele lehet bukni. A dolognak ez a része, még nem dőlt el. A felolvasásra kiváló, neves, „irodalmi” színészeket kértünk fel. Harmadiknak Janikovszky Éva: Égigérő fű című gyermekeknek szóló művét karácsonyra adtuk ki. Addigra már nem csak a www.hangosregeny.hu címre jöttek a megrendelések, hanem bejutottunk a könyvesbolti hálózatokba, például a hatalmas, országos méretű Libri cég polcaira is. — Önökkel egy időben indult a Kossuth Kiadó Hangos könyv sorozata. Mi a különbség a kettő között? — Mi a hosszabb, felolvasva 6-9 órás, vagy akár több mint ÍO órás regények kiadására vállalkozunk, éppen a tömörített formátum adta lehetőséget kihasználva. Ezek még nem Háború és béke nagyságú regényfolyamok, de már komoly nagyregények. — Visszajelzés? Népszerűségi sorrend? — Figyeljük a véleményeket, s a hangos regények eladását is. Az élen Szerb Antal regénye áll, melynek mélyrétege is, de kellemes hangulata is van. — Mennyit hoz a sikerből az irodalmi mű, s mennyit a színész? — Azt hiszem, mindkettő szerepe nagy, de a vásárlók nagy részét talán ebben a műfajban is elsősorban a mű befolyásolja. Szabó Magda: Az Ajtó-ja például lassan kezdett fogyni, pedig a tavalyi francia Femina-díjat is elnyerte. Most már lassan „megered”. Ez a regény dráma s ennek meghallgatására, csak úgy mint az elolvasására, nem mindenki vállalkozik. Szerb Antal művében a mély gondolatok mellett van egy kellemes, könnyed hangulat is, szórakoztatóbb olvasmány. Az Utas és holdvilág után Janikovszky Éva gyermekirodalmi alkotása áll a népszerűségi, illetve a vásárlási lista második helyén. De sorra jöttek a jó visszajelzések Szabó Magda: Sziget-kék című meseregényéről is, amit kevesebben ismernek a mai felnőttek közül, de igazán elbűvö2004. AUGUSZTUS 6. lő mese. Az olvasói visszajelzések szerint most egyszerre szerette meg kicsi és felnőtt. — Tervek? — Vannak. De most még csak azokat a könyveket sorolnám, melyekre már megszereztük a kiadási jogot. Ez ugyanis nem könnyű, szép küzdelmeket vívunk érte. Egyes jogtulajdonosok például aggódnak, hogy a CD-k másolhatók. Ez ellen sajnos technikailag semmi igazán eredményes lépést nem lehet tenni. Bár ott tartanánk, hogy az irodalmat lopják! — A hangos regény műfaji bázisa a színész hangja. Kútvölgyi Erzsi hogyan lesz Szabó Magda? — Nem tudom. Csodát nehéz elemezni! A színészi csodát is! Még mielőtt felkértem volna a felolvasásra, az ő hangján hallottam a regényt olvasás közben. Annyi biztos, hogy a színész sokat adhat a regényhez a saját művészetével. De visszatérve a tervekhez, a sor: Ottlik Géza: Iskola a határon (olvassa Kulka János), Márai Sándor: Rómában történt valami (Rátóti Zoltán mondja majd, aki a Szigetkékkel remekelt a sorozatban), Szabó Magda: Für Elise (Bánsági Ildikó teremti meg hanggal), végül Szerb Antal: A Pendragon legenda. Erről még nem állapodtam meg színésszel, ezért még nem nevezem meg. — Tehát irodalmi szerkesztő lett! — Inkább azt mondom: igényes irodalomolvasó vagyok, aki most megvalósítja álmait. Ha már álmokról esett szó: szeretnék világirodalmi remekeket is kiadni. — Nyilván magyarul, vagyis azzal ugyanúgy a magyar nyelvi kultúrát erősítené.
