Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-16 / 162. szám
16 MAGYAR SZÓ —A HÍD 2003. JÚLIUS 16. Anyatejjel a betegségek ellen A WHO tanulmánya arra hívja fel figyelmet, hogy a fejlődő országokban több millió csecsemőt fenyeget olyan betegség, amely az alultápláltság miatt alakul ki. A WHO kutatói 94 fejlődő ország csecsemői vizsgálva megállapították, hogy mindössze a csecsemők 39 százalékát szoptatják hat hónapos korukig. Az BjMC Medicine egészségügyi szaklapban megjelent cikkből az is kiderül, hogy az anyáknak csak nagyon kis százaléka szoptatja gyermekét két éves koráig. A szervezet három évvel ezelőtt felhívásban fordult az anyákhoz, hogy ha módjukban áll, legalább hat hónapos korukig kizárólag anyatejjel táplálják gyermekeiket. Ugyanis az anyatej megvédi a csecsemőket olyan betegségek kialakulásától, mint például a tüdőgyulladás és a hasmenés, melyek gyakran előfordulnak a fejlődő országokban. A WHO megfigyeléseket végzett arra vonatkozóan is, hogy milyen hosszú ideig szoptatják az asszonyok gyermekeiket a fejlődő országokban. Megállapították, hogy az anyák 14 százaléka 6 és 11 hónapos korig, 32 százalékuk 12 és 23 hónapos korig, a többiek pedig körülbelül 2 hónapos korig táplálják anyatejjel gyermekeiket. Dél-Afrikában és a Karib- szigeteken az anyák 37 százaléka szoptatja gyermekét egy éves kora után is. A kutatások szerint egyértelműen csökken a természetes úton táplált gyermekek száma. A WHO kampányt szervez az elmaradott országokban az anyatejjel történő táplálás idejének meghosszabbításáért. A Nemzetközi Gyermek Egészségügyi Központ vezetője, Andrew Tomkins professzor mégis úgy gondolja, hogy a WHO szakembereinek tanulmányában található adatok pozitív irányba mutatnak. A tradíciók és a kulturális normák is befolyásolják a nőket gyermekeik nevelésében, ellátásban. Legtöbb országban a csecsemők anyatejes táplálása elfogadott és támogatott. m A japánok hosszú életének titka VAN KELETI CSODA5 Bár sokat dolgoznak, kevés a szabadságuk és szűk lakásokban élnek, a japánok születéskor várható élettartama az elmúlt nyolcvan évben csaknem megduplázódott. Hogy mi a szigetország lakóinak titka? A könnyű étrend, a képzettség és a társas kapcsolatok ápolása. A statisztikák bámulatba ejtőek: míg 1935-ben a születéskor várható élettartam még csak 45 év volt, 1950-re ez a szám 60 évre ugrott, jelenleg pedig a férfiak esetében 78 év, nők esetében pedig 85 év. (Hazánkban mindkét érték körülbelül tíz évvel alacsonyabb.) A száz év felettiek száma az elmúlt öt évben megduplázódott - ma már több mint 20 ezer száz év feletti él a szigetországban. A legtöbb teoretikus az alacsony zsírtartalmú étrend (hal, rizs, szója ételek - pl. tofu) előnyeit hangsúlyozza. Hogy a tradicionális japán étrend kifejtse jótékony hatásait, annak előfeltétele volt a gazdasági fejlődés. A második világháború előtt a japánok átlagos napi állati fehérje bevitele 7 gramm volt, mára ez az ideális közeli 40 grammra nőtt. Hasonló szinten van a növényi eredetű fehérjebevitel is. A koleszterinbevitel bár növekszik, nem éri el a nyugati fejlett országok szintjét, nem is jellemző igazán a kövérség. Az étrend csak az egyik összetevő, legalább ugyanennyire fontos, hogy a szigetország idősei nem nélkülöznek. Az állami nyugdíjrendszer bőkezű, ritka, hogy valaki szegény legyen öregkorában, és ugyancsak fontos tényező, hogy a magas színvonalú egészségügyi ellátó rendszerből is mindenki részesül. Bár a statisztikák lenyűgözőek, a japán egészségügyi minisztérium szerint van még hová fejlődni: "Az egészséges Japán 21" néven futó program 2010-ig 70 célt irányoz elő. A szakemberek többek között a sófogyasztás csökkentésére bíztatják a lakosságot (a jelenlegi napi 13,5 grammról 10 grammra), illetve napi rendszeres testmozgásra ösztönöznek. A helyi hatóságok a rendszeres szűrővizsgálatok jelentősségét is hangsúlyozzák. A szűrővizsgálatoknak köszönhető egyébként, hogy a hatvanas években még vezető haláloknak számító gyomorrákot mára sikerült jelentősen visszaszorítani. Ha a minisztériumi program kitűzött céljait sikerül teljesíteni, a szigetországban az elkövetkező hat évben újabb egy, esetleg két évvel növekedhet a születéskor várható élettartam. Egyes számítások szerint hatvan év múlva a japánok akár átlagosan száz éves korukig is élhetnek. Japánban nem szokás a hosszú szabadság, és a lakások is szűkösek - a kényelmetlenségért azonban messze kárpótolja az embereket, különösen vidéken, hogy a családi kötelékek nagyon erősek, gyakran több generáció él együtt. Közismert, hogy a társas kapcsolatok kulcsszerepet játszanak az egészség megőrzésében. ■ Ugrásszerűen nő a rövidlátó fiatalok aránya SZEMREVÉTELEZVE A fejlett országokban ugrásszerű emelkedik a rövidlátó fiatalok aránya: a jelenség a túl sok tévénézéssel, valamint a számítógép előtt töltött idő és a kötelező olvasmány- mennyiség növekedésével magyarázható. A canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói a világ negyven országának adatait tanulmányozták át. A kutatók azt találták, hogy bár egész Ázsiában fokozatosan növekszik a rövidlátók (myopia) aránya, a növekedés Japánban és Szingapúrban az elmúlt években kiugró volt, Kelet-Ázsia világelső a rövidlátó fiatalok arányát tekintve. Szingapúrban a 18 éves fiúk 80 százaléka rövidlátó, szemben a harminc évvel ezelőtti 25 százalékkal. A helyzet már annyira súlyos, hogy bizonyos, tökéletes látást kívánó állásokra gyakran problémát okoz megfelelő jelöltet találni. Növekszik a nagyfokú rövidlátók (hét dioptria felett) aránya is. A kutatók szerint a rövidlátók arányának növekedése a kelet-ázsiai országokban nem genetikai eredetű, hanem egyértelműen az életmóddal magyarázható. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy míg a Szingapúrban élő 18 éves indiaiak 70 százaléka rövidlátó, ugyanez az arány az Indiában élők körében 10 százalék. Ugyancsak kiugróan magas, 80 százalék körüli az izraeli vallásos iskolákban nevelkedő 14-18 éves fiúk körében a rövidlátók aránya - az ő esetükben a látásromlás a nagy mennyiségű kötelező vallásos szöveg olvasásával magyarázható. Állami iskolákban, ahol a kötelező olvasmánymennyiség jelentősen kisebb, ez az arány csupán 30 százalék. A trend Nyugat-Európában is megfigyelhető: Svédországban a 12 évesek 50 százaléka rövidlátó, 18 éves korukra ez az arány 70 százalék lesz. A kutatásról a New Scientist brit tudományos lap számolt be. ✓ Uj a nap ellen Angol kutatók olyan új fényvédő készítményt fejlesztettek ki, amely a bőr genetikai anyagát is megvédi a káros sugárzástól. A kísérleteket a Tyneside egyetem munkatársa, Dr. Mark Birch- Machin ismert angol bőrrák-kutató vezette; teamje pedig néhány világhírű kozmetikai cég támogatását is megnyerte a projekt megvalósításához. Bár a fényvédők többsége a leégéstől megvédi a bőrt, de a bőr DNS-e ettől még sérülhet. A kutatók bebizonyították, hogy bár a nap sugárzása következtében a bőr nem mindig ég le, a szövetekben lévő genetikai anyagok így is megsérülhetnek. Dr. Birch-Machin elmondta, hogy a "megégett" DNS olyan, mint egy időzített bomba - bármikor bőrrák lehet belőle. Ezen kívül nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a mértéktelen napozás öregíti, és rugalmatlanná teszi a bőrt. "Ez a forradalmian új találmány valóban megvédi a bőrt a rosszindulatú elváltozások kialakulásától"- tette hozzá a bőrgyógyász. Hatékony gyógyszer az AIDS ellen? A 15. Nemzetközi AIDS konferencián közölték: még két évvel a kezelés megkezdése után is hatékonynak tűnik egy új AIDS-ellenes gyógyszer. A szer az úgynevezett fúziógátlók családjába tartozik. Molekulái mintegy pocokként helyezkednek el a fehérvérsejtek felszínén, és így fizikailag akadályozzák meg, hogy a vírusok fuzionáljanak a sejtekkel, azaz bejussanak a belsejükbe, és ott megsokszorozódhassanak. A gyógyszert a most befejeződött klinikai vizsgálatok során kombinált terápia részeként adták a betegeknek, és még két év elteltével is jóval nagvobb vírusszám-csökkenést tapasztaltak, mint azoknál, akik csak a gy ógy szerkoktél többi tagját kapták. Az immunrendszer állapotában is jelentős javulást tapasztaltak. Az új gyógyszer csak injekció formában hatékony, és a betegeknek naponta két injekcióra van szükségük a kedvező hatás eléréséhez. _____Egészség
