Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-12-10 / 183. szám
2004. DECEMBER 10. Kultúra MAGYAR SZÓ —A HÍD 13 Nagyabonyi nagy hazudós HÁRYJÁNOS Karácsony tájt hiánycikk az emigrációban a Mákosrétes. Szándékkal írtam e szót nagybetűvel, hiszen nem a baracklekvárral könnyített mennyei étekről van szó, hanem Halász Judit művésznő azonos című, immár klasszikus mesekazettájáról. Ezt a fülükkel zabálják a magyar kisgyerekek, olyannyira kedves mesedalok hallhatók róla. De a piroscsizmás művész néni harmadéve újdonsággal állt a karácsonyt váró kicsik elé: a műfajteremtó zenepedagógiai remekművel, A varázsfuvolával. Most meg itt a Nagyabonyi nagy hazudós, a Háry János. Amikor a hét elején Halász Judit művésznő és Hollós Máté, a Hungaroton - a legnagyobb magyar lemezkiadó cég - igazgatója sajtóbeszélgetésre várta az újságírókat, feírémlett előttem Tolna megye székhelyén, a szekszárdi Garay téren álló Garay szobor. Hiszen e költő találta ki s írta meg az egykori magyar obsitos katonát, aki leszerelvén a seregből, egész álló nap kocsmázott. Közben az ivócimboráknak csak mesélt, csak mesélt, méginkább csak hazudott, de akkorákat, hogy Tolna megyei tájnyelv szerint e nagy lódításokat méretük okán "kocsin kell tolni". Háry viszont remek ízzel mesélt és hülyítette a kocsmai népet. Garay János róla írott történetét Kodály Zoltán zenésítette meg. E zenés műről mondta Nádasdy Kálmán, a nagy rendező és színészpedagógus, hogy a magyar zenés színpad legeredetibb drámai hőse, - no nem, nem Háry János, hanem - Orzse, Háry szeretője. Mert ilyenek a magyar menyecskék. Most mindez CD- re került és elindult, hogy karácsonykor meghódítsa a világ mesevágyó, és jó zenei hallású gyerekeit. Mert harmadéve, amikor Halász Judit és a Hungaroton összefogott egy zenepedagógiai műfaj megteremtése végett, s megjelent annak első műve, A varázsfuvola, a sorozatot Zenés mesék, mesés zenék-nek keresztelték el. Most tehát itt e sorozat második darabja, vitéz Johannes Háry, császári obsitos katona, aus Nagyabony. A "piroscsizmás művész néninek" elkeresztelt Halász Judit, aki piros csizmájában sokszáz kedves, nevelő gyermekműsort vitt már el a magyarlakta tájakra, e műfajáról azt írtuk harmadéve:- A jó irodalmi, - ezúttal zeneirodalmi - műsor a színésztől abszolút műfaj ismeretet igényel, s még kiváló szerkesztői vénát is. Meg hát a színész, ha nem tud verset mondani, nem színész! Halász Judit szétboncolja és újra összerakja a gyermekmesét és az operát, s bebizonyítja, hogy a két véglet egyaránt fontos eleme a művészetnek. Lehozza a zenét a kisgyerekek számára ismeretlen magasságból, s mesévé oldja, - hiszen mind A varázsafu- vola, mind a Háry János valójában is mese - és így kézenfogva a hallgató kisgyereket, varázslatos könnyedséggel visszavezeti, fel a zeneszerző világába. Közben világossá teszi az egyes operajeleneteket. Ez a műfaj Bernstein zenemagyarázó könyve és a belőle rendezett s világszerte ismert tévésorozat zenepedagógiai igényéhez mérhető. Most tehát itt a sorozat második műve, a Háry János. Kodály dalművének címszereplője Sólyom Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház világhírű baritonistája, Orzsét, a jegyesét pedig Takács Klára nagyszerű mezzoszoprán énekli. Napóleon: Póka Balázs. A császárné Sudlik Mária, Mária Lujza (Napóleonná): Mészöly Katalin mezzoszoprán. Öreg Marci császári kocsis pedig egy másik magyar világsztár: Gregor József. A zenekart - régi felvételről van szó - Ferencsik János dirigálja. Élvezik - a gyerekek. (FD)- Mácsai Pál, aki a Kis Madáchban, vagyis most már az Örkény István Színházban hatalmas sikersorozatot teremtett e névadó modem író alkotásaiból, kiadónk gondozásában már CD-n is megismételte ezt az Örkény-sikert. Most pedig Varró Dániel: Túl a Ma- szat-hegyen című gyermekregényét mondja el remekül, s ahogy mondani szokták ez a napokban megjelent CD is: "sikerszagú"!- Gyarapodnak azonban a hangos irodalmi kiadványok: egyre több cég jelentet meg ilyet. A kiadói szakember szerint mekkora jövője lehet ennek egy ilyen kis országban, mint Magyarország?- Mi ebben a sorozatban a magyar irodalom jeles képviselőit adjuk ki, m Hangosregény körkép MASZATHBGYEN TÚL A magyar könyvpiac meghatározó kiadója, az elsősorban ismeretterjesztő műveket, tehát a legnagyobb kiadót témakört gondozó Kossuth, most karácsonyra jelenteti meg tizenkettedik irodalmi CD-jét. Mácsai Pál színművész mondja el Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen című ifjúsági regényét. Kocsis András Sándor elnökvezérigazgató pecüg a hangoskönyv kiadások helyzetét ismerteti lapunknak. Legnagyobb kincsünk, a gyermekünk, magyar irodalmi ellátásáról ugyanis karácsony előtt sosem elég beszélni. mind prózában, mind lírában. Várakozásainkat az eládott mennyiség visszaigazolta. De egy kétségtelen: a magyar népesség száma okán ez az eladott mennyiség sosem lehet hatalmas árutömeg, hanem kevés ahhoz, hogy valaki úgy gondolja: a hangoskönyv piacból komoly profitra tehet szert, s ebből akár kis, akár közepes vállalkozásnak nevezhető céget működtethet. A Kossuth Kiadó is a Mojzer Kiadóval együtt irányítja ezt a projektet. Nagyon fontos, hogy kiegészítő tevékenységnek tartsuk, igaz, kicsit a várakozás felett működik, mert van olyan cím, amelyből kétezer felett adunk el. A magyar piacon ezt meg kell becsülni. A mi hangos CD- ink ára 3600 forint, s ebben Orwel: Al- latfarmjától kezdve a Rímhányó Romhányin át Márai, Kosztolányi, Krúdy is van, egészen a mostani Magyar versek és mondákig, három-három CD-vel.- Mi a helyzet Nyugat-Európában?- Épp a duplája fogy el a Németoszágban Hörrbuch-nak, az angol nyelvterületen pedig audiobook- nak hívott kazettákból. Nagyon nagy a választékuk. Av legutóbbi franfurki könyvásár IV-es pavilonjában külön hörrbuch kiállítás volt. E mellett a többi német hörrbuch kiadónak is volt egy közös sátra. Megdöbbentő, hogy lassan már az egész irodalmukat feldolgozzák hangos könyvben, a legolcsóbbtól kezdve a 12-16 lemezes kiadásig.- Mi ebben a jellemző?- A régóta ismert hangkazetta kiadások után, néhány évvel ezelőtt elkezdődött a CD kiadás. Korszerűen tehát három féle módon jelenik meg a hangos irodalom: a már hagyományos CD, a DVD és az MP3 tömörítés formájában. Már a videó betörésétől kezdve kiderült: üzleti érdekek alakítják a gyártást, hiszen csak az vesz videokazettát, akinek lejátszója is van. De a lényeg: mindhárom hangos irodalmi eszközben jól találkozik a modern ipar és az irodalmi kultúra. (FD) Iraki háborús filmet forgat Benigni Új filmet forgat Roberto Benigni. A tigris és a hó című alkotás rokon vonásokat mutat Az élet széppel, amely három Oscar-díjat kapott és elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál zsűrijének nagydíját. Míg ez utóbbi ‘egy kis humanizmust akart vinni a koncentrációs táborba, az új film egy szerelmes poétát küld a harcmezőre. A főszereplő olasz költőt Benigni alakítja. A fiatal lányt, akibe beleszeret, felesége, Nicoletta Braschi. A lány nem viszonozza a költő érzelmeit, Irakba menekül előle. A fiú természetesen követi, éppen akkor, amikor elkezdődik a háború. A filmben szerepel a francia Jean Reno is, aki egy nag)7 arab írót személyesít meg - írja a spanyol El Pais című lap. Benigni hangsúlyozza, hogy nem háborús filmet készít, bár lesznek benne utalások Bushra, Blairre, Berlusconira és "a világ más hatalmasságaira." A forgatás színhelye Tunézia egyik sivatagi zónája, ahol többé- kevésbé hitelesen felépítették Fallúdzsát. A film második részében, amelyben a szereplők már a háború kellős közepén találják magukat, a tunéziai hadsereg által rendelkezésre bocsátott több száz statiszta jeleníti meg az amerikai, az angol, az olasz katonákat, a Vöröskereszt orvosait, ápolónőit. A forgatócsoport figyelemmel kíséri az iraki események alakulását és örömteli pillanatként élte át a két olasz segélymunkáslány kiszabadulását. "Az a kép, amikor végre szabadok lettek és levették arcukról a fátylat, a film, az irodalom, a zene egyik legszebb képe volt az egész emberiség történetében" - mondta lelkesen Benigni. A toszkán rendező, aki néhány hónappal ezelőtt nagy sikert aratott az Egyesült Államokban Dante Az isteni színjáték utolsó, a Paradicsomról szóló részének felolvasásával, úgy gondolja, hogy a költészet tragikus körülmények között képes igazán fejlődni. "Ez a világ legtermészetesebb dolga. Szárnyainkat akkor terjesztjük ki, amikor olyan helyzetek alakulnak ki, amelyek legbensőnkben érintenek bennünket, amikor úgy érezzük, hogy a földre hullunk" - mondta költőien. ■IMH—iIIP" ii _‘•"qr . I Halász Judit: lehozza a zenét a gyerekeknek _____:___ -_Ilii 111 ____ Benigni: az élet továbbra is szép?... ___ _ * ' gr s ________ Kocsis: megdöbbentő feldolgozások
