Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-12-10 / 183. szám
12 MAGYAR SZÓ — A HÍD Röviden Célkeresztben Szent István A kórházak eladásáról és a kettős állampolgárságról rendezett vasárnapi hazai referendum szavazás alkalmával posztkommunista támadás érte az István, a király című nemzeti rockoperát. A törvény szerint ugyanis a választás napján és egy nappal előbb úgynevezett kampánycsend van: semmiféle propagandát sem szabad kifejteni. A HÍR TV pedig szombaton este sugározta az István, a király című alkotás tavalyi csíksomlyói előadását, amelyen fél millió erdélyi magyar vett részt. Ezt nyilván posztkommunista érzelmű panaszosok azonnal a kampánycsend megsértéseként támadták. Az ellenvélemény szerint a 2002 -es választásokon a szavazóbizottságok MSZP-s tagjai mobiltelefonokkal szóltak ki s a szavazatok addigi állásának megfelelően hozattak be maguknak szavazókat. A vizsgálat megindult. Verespatak és az EP Több díjat nyert, még több felháborodást váltott ki Kocsis Tibor filmrendezőnk Eldorado című filmje, amelyet az erdélyi Verespatak falu elpusztításáról, veszélyes román-kanadai aranymosójának tervéről forgatott. Most igen fontos publikum, a brüsszeli Európai Parlament előtt vetítette le, sőt, aki képviselő valamiért nem ért rá elmenni, hogy megnézze, azt egy DVD példánnyal ajándékozta meg. Borban a vígasság Borban a vígasság címmel a Stúdió 33 Kft Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor bordalait jelentette meg. Az albumot Sajdik Ferenc, a híres karikatúrista mámort ábrázoló, színes, vidám rajzai illusztrálják. Huszonöt éves a Karthágó Megalakulásának huszonötödik évfordulóját ünnepli a népszerű hazai Karthágó rockzenekar. Ebből az alkalomból új CD-t jelentettek meg. Címe: Valóságróck. A Karthágó együttes együk jellemzője: valaha a Magyar Rádió zörejtárából beszerezték egy rohanó elefántcsorda dübörgését, s azóta minden koncertjük ezzel kezdődik. Félmilliárdos magántőke A MAGYAR FILMEKNEK A Concorde Rt. a legnagyobb hazai vállalatok csatlakozásával létrehozta az első hazai filmalapot, a Concorde Filmfinanszírozási Alapot, hogy professzionális közvetítői szerepet töltsön be a készülő és finanszírozást igénylő filmalkotások és nyereségesen működő hazai nagyvállalatok között. Kezdetnek 500 millió forinttal támogatja a magyar filmet, ez a tervek szerint 2005-ben kétmilliárdra emelkedik - tájékoztatta az Indexet Palásti G. György, a Capital Communications projektmenedzsere. A konstrukció a magyar filmgyártást támogató vállalatok számára az adókedvezmény kihasználásának lehetőségét biztosítja, míg a filmkészítőknek nehezen elérhető pénzügyi forrásokhoz kínál hozzáférést. Ezen finanszírozási konstrukció révén 2004 végéig 2,5 milliárd forint összköltségvetésű produkció jut összesen mintegy 500 millió forint értékű támogatáshoz. Ä jövő évben várhatóan a kétmilliárd forintot is meg fogja haladni a Concorde Filmfinanszírozási Alap által kihelyezett támogatások összege. Kultúra Valódi független újság EZ A SAJTÓBOMBA! Sajtótörténészek szerint már jó száz éve lehet, hogy az olvasók közül néhányan elkezdték enyhén ütódöttnek tartani azt, aki az újság minden politikai jellegű sorát politikai szentírásként hitte. Még hogy "szent"!? Legfeljebb csak az illető lap elvbarátainak. Mert a növekvő sajtópiac már a XIX. század végére oda vezetett, hogy ahány újság, annyi szentírás! Függetlenség? Már akkor sajtópiaci hiánycikk volt. Földessy Dénes Odahaza azonban nemrég új reggelre ébredt a nép. Pirosbetűs lapcímű újságot kínáltak neki: "Reggel". A fővárosiak számára a lapfej fölött még egy szó állt: "Budapesti". Belelapoztak, s a több évtizedes, dörzsölt újságolvasók erre a két kulcsszóra gondolhattak: "Politikai egyensúly". Eddig jutott a nagynevű német Axel Springer lapbirodalom Magyarországon, mert régóta gazdaságilag, szakmailag erős és politikailag igen profi volt ahhoz, hogy tudjon kivárni. Annak idején, 1990. januárjában ugyanis az eladó feltétele szerint azzal vette meg az MSZMP tulajdonában volt megyei lapok jó részét, hogy nem küldi el a pártállami szellemű szerkesztőket és újságírókat. Nem is küldte. Kiöregedtek azok maguktól, s a hamburgi lapbirodalom profizmusa - amely a cég magyarországi vezetője, dr. Bayer József munkásságában érvényesült - most sajtótörténeti jelentőségű újságot teremt: valóban függetlent! Kétszázötven zsurnaliszta jelentkezett a pályázatukra, s a most indult 84 főnyi csapat értékes, de eszmeileg vegyes összetételével a lapvezetés megteremtheti a politikailag független újsághoz kellő egyensúlyt. Két példa: egyik szerkesztő a Heti válasz című ismert ellenzéki hetilap felelős szerkesztője volt eddig, avagy az anno dacumál rendőr- tiszti főiskolát végzett, kiváló nyomozó kolléga most a Reggel egyik, részben bűnügyi rovatának főnöke. Negyedik éve indult New York-i lapunk ugyanezzel a tisztes alapelvvel rajtolt, s most talán úgy érezhetjük: odahaza van egy elvi társunk. A Reggel-ben lévő bulvárvonás ízléses, szép női fotókat jelent, s nem altájból fotózott ingertényezőket. A színességet a tartalom témaválasztéka biztosítja, nem az úgynevezett bul- várblődli. A pártatlanságot pedig az írások tárgyilagos és a közérdekre nagyon érzékeny belső szerkesztési arányokra alapozzák, amelyek ellene dolgoznak a pártpolitikai agymosásoknak. Az újságolvasási kultúra új magyar bázisáról Pauska Zsolt, a Reggel fiatal főszerkesztője beszél a New York-iak- nak:- Lapunk filozófiája, amit már 1990- től sokan mondanak, hogy az újságírás ne függjön a politikai vagy a gazdasági érdekcsoportoktól. Ezt már az olvasók is vallják. A lap tervezésekor ugyanis felméréseket végeztünk, s kiderült, hogy az egyszerűbb iskolai végzettségű ember is minden egyes újságról pontosan tudja, hogy az melyik politikai vagy gazdasági érdekcsoporthoz tartozik. Az olvasók megerősítettek bennünket abban, hogy a lappiac érdekeltségei közé nem érdemes bemenni, túl nagy a tülekedés, például a politikai jobb- és baloldal között. Középütt viszont nincs senki, tehát nekünk oda érdemes betörni. Az üzleti megfontolás szerencsésen összevág az elvvel, amit mi is a rendszerváltozás kezdete, 1990. óta szeretnénk megvalósítani: a sajtó függetlenségével. A napilapok ne azt szajkózzák, amit a hozzájuk közelálló politika hallani szeretne. De sem a bal-, sem jobboldalon nem álló, hanem függetlenül, reálisan tájékoztató újságot szeretnénk formálni a Reggelből. Akár a kormány, akár az ellenzék sarát nem hallgatjuk el.- Mi a szerkesztési elvük?- A bulvárpiac teli van, a politikai lappiac is meglehetősen, viszont nincs olyan lap Magyarországon, mint pél2004. DECEMBER 10. dául a USA Today, amelyik látványos, még sem ugyanolyan elemekkel dolgozik, mint a többi bulvárlap. Nem másoljuk persze ezt az amerikai újságot sem, hiszen más a magyar, s más az amerikai közgondolkodás, csak a New York-i olvasóknak ezzel jellemzem a szerkesztési elvünket. Jelen van a lapban az életstílus rovat, jelen van a kultúra rovat, de utóbbi például nem a giccsművészek lila álmai, hanem az értékteremtő művészek emberi vonásai, karaktere számára s nem azért, hogy arról beszéljünk benne: "Mi a művésznő ■kedvenc reggelije?". Vagyis látványban a bulvárhoz állunk közel, tartalomban pedig a komoly lapokhoz, illetve politikailag az el nem kötelezett, önálló gondolkodású emberhez, aki a mai pártpolitikákat tekintve kritikusan figyeli a történéseket.- Milyen erővel áll a Reggel mögött a hamburgi Axel Springer?- Az európai sajtópiac legerősebb befektetője. Olyan újságjai vannak, mint a 4 millió példányszámú bulvárlap, a Bild, eszmei vezérhajója pedig a konzervatív Die Welt. Sok a regionális újságja is. Mindebből következőleg rengeteg a tapasztalata. Nagyon fontos: olyan tőkeerő áll mögötte, hogy politikailag sehová sem kell besorolnia.- Sikerül majd találkozni az olvasók nagy tömegével?- Az újságolvasók egyik jellemzője, hogy kellő idő alatt szeretik meg a számukra rokonszenves lapot, de megszeretik. Elpusztultnak hitt szoborcsoport Elpusztultnak hitt barokk kori Mária-szoborcsoportot bemutató tárlat nyílt a szegedi Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyén. A múlt a régi szoborcsoport, a jelen a három restaurált szobor, a jövő pedig, az elkövetkező egy-két esztendő munkája, az egész kompozíció helyreállítása - magyarázta a kiállítás megnyitóján Zombori István történész. Hozzátette, a felbecsülhetetlen értékű szoborcsoport három legszebb tagjának felújítása készült el eddig. Amikor a négy mellékalak, az oszlop, a kerítés és a talpazat restaurálása is befejeződik, az alkotás a tervek szerint visszakerül eredeti helyére, az alsóvárosi templom elé - mondta a szakember. A szobrokat a második világháború során találat érte, ezért az alkotást 1947-ben lebontották. Ezt követően, a szerzetes- rendek feloszlatásakor néhány ferences barát a kolostor istállójában elásta a szobrokat, attól tartottak ugyanis, ha nem rejtik el, elpusztulnak az alkotások. Az 1980-as években muzeológusok is keresték a szoborcsoportot, de nem bukkantak a nyomára. Végül a rendház épületének 1988-ban indult rekonstrukciója során, 1991-ben találták meg a szobrokat - mondta a muzeológus.
