Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-12-10 / 183. szám

2004. DECEMBER 10. Gazdaság MAGYAR SZÓ- A HÍD 11 Gazdaságilag veszít az USA a politika miatt KERESLET HELYEIT Komoly csorbát szenvedett az amerikai áruk imázsa: egy felmérés szerint egyre kevesebben választják a tengerentúli márkákat. A Coca-Cola, a McDonalds és a Marlboro nevek használóit máris igen érzékenyen érintette a váltás - írja a Financial Times. December 4. Az NOP World har­minc, Észak-Amerikán kívüli ország 30 ezer polgárát kérdezte meg az Egyesült Államok termékeihez való viszonyulá­sukról. Az egy esztendővel ezelőtti 30 százalékról 29-re csökkent az amerikai márkákat kedvelők aránya, miközben az ilyen termékeket ténylegesen haszná­lók, fogyasztók részaránya 30-ról 27 százalékra apadt. Pedig egy másik, a Harvard Business Review-ban közölt felmérés eredmé­nyei szerint a márkák közti választásnál az észlelt minőség és a márkahasználók Megrohanták a bankokat Ukrajnában December 5. Az elnökválasztás nyomán kialakult politikai feszült­ség miatt Ukrajnában megindult a betétesek rohama a bankok ellen, közölte a kijevi jegybank elnöke. A központi bank kedden korlátozta a dolláreladásokat és kifizetéseket. Leonyid Kucsma államfő szerint napokon belül összeomolhat a Uk­rajna pénzügyi rendszere, erre fi­gyelmeztetett a Standard and Poor's is. A jegybank kedden korlátozta a dolláreladásokat vállalatok és ma­gánszemélyek részére: naponta csak ezer dollárt lehet készpénz, és 50 ezer dollárt nem készpénz formájá­ban felvenni. Emellett utasították a bankokat, hogy állítsák le a betétek határidő előtti kifizetését. Szintén korlátozták a pénzkiadó automaták­ból felvehető összegeket: naponta csak 1500 hrivnyát (282 dollár) lehet felvenni. A korlátozások december 31-ig érvényesek. Donyeckben az emberek kedden reggel ugyanis megrohanták az au­tomatákat, amelyek még délelőtt ki­ürültek, miközben számos valuta­váltó arról számolt be, hogy elfo­gyott a dollárjuk és az eurójuk, mert aki csak tehette, devizát vásárolt. A Reuters beszámolója szerint a donyecki Ukrainsky Biznes Bank egyik illetékese elmondta, hogy hét­fő óta különösen nagy nyomás nehe­zedik a pénzintézetre, miután ellen­zékiek felszólították az embereket, hogy vegyék ki a pénzüket a ban­kokból. Ukrán sajtójelentések szerint na­ponta 4 millió dollárral csökkennek a külkereskedelmi bevételek, keve­sebb áru érkezik külföldről és a de­vizahiány az állami költségvetést is érintheti. A jegybank eddig 400 mil­lió dollárt fordított az összesen 10 milliárdra rúgó devizatartalékokból a hrivnya védelmére. csoportjához való tartozás előnyei mel­lett az emberek főként a márkabirtokos szociálisan felelős magatartását mérle­gelik. Bár a származási országhoz való viszony ezek szerint nem játszik döntő szerepet, úgy tűnik, a nemzetiség kiha­tással van a gyártók megítélésére. Ennek kedvező példája volt a nyuga­ti, s különösen az amerikai áruk kelet­európai keresletének látványos megug­rása a vasfüggöny lebontása után. Ak­koriban az USA a volt szocialista blokk lakói számára a szabadság, a demokrácia és a tolerancia szinonimája. Csakhogy a lelkesedés gyorsan alábbhagyott, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az alacsony jövedelmi szintet hozó piacgazdaság keretei között az em­berek hosszú távon nem engedhetik meg maguknak a drága nyugati termé­kek vásárlását. Ezt a trendet csak fokoz­ta, hogy ez elmúlt években az amerikai imázs igencsak átalakult: az afganisztáni és az iraki háború, a kiotói klímaegyez­mény alaposan megtépázták az Egye­sült Államok vonzerejét. A választék bővülését hozó globalizá­ció arra ösztönzi a vásárlókat, hogy nemzeti, vallási vagy kulturális identitá­sukat is kifejezzék vásárlási szokásaik­kal. Ez utóbbi tendencia talán nagyobb veszélyt jelent, mint az USA nemzetkö­zi megítélésének romlása. Az elektroni­kai cikkeknél és kommunikációs beren­dezéseknél tapasztalható ma, hogy a "made in US" jelzés megdobogtatja a vásárlók szívét. Röviden Százezer pó feledi elbocsátások az Államokban Összesen 104 és félezer állás megszűnését helyezték kilátásba az amerikai vállalatok novemberben, 2,6 százalékkal többet, mint októberben és több mint 5 százalékkal töb­bet, mint tavaly novemberben. A százezer fő feletti elbocsátások nagy részét az autó­iparban és a távközlési iparban jelentették be. Az Egyesült Államokban harmadik hó­napja van a bejelentett havi elbocsátások száma 100 ezer felett - közölte a számítást közzétevő Challenger, Gray and Christmas' iroda, amely szerint a teljes idei elbocsátási bejelentés november végéig csaknem 931 ezer amerikai állásra vonatkozott. Ez 19 szá­zalékkal kevesebb, mint a 2003. évi tizenegy havi elbocsátási adat. Olcsóbbak lettek az autók Magyarországon Október végéig nem egészen 170 ezer, azaz 1800-zal kevesebb személygépkocsi talált gazdára Magyarországon, mint az elmúlt év első tíz hónapjában. Történt ez annak elle­nére, hogy a magyar gépkocsiárak éves szin­ten stabilak, októberben pedig - Európában páratlan módon - 3,9 százalékkal voltak ala­csonyabbak, mint egy évvel korábban. Bezár az utolsó NÉMET SÍLÉCGYÁR Németország utolsó síléc gyára, a Völkl va­lószínűleg bezár, s a gyártást Straubingból Kínába telepítik át - közölte az IG Metall szakszervezet és az üzemi tanács pénteken. A gyárban jelenleg 530-an dolgoznak. Az új tulajdonos, a K2 az értékesítést és a fejlesz­tést azonban Németországban hagyja. Világszinten Drágul a kávé Négyéves csúcsára jutott a kávé ára a hét közepén New Yorkban, s a kávé drágulásá­ra lehet számítani, mert a brazil termelők a nyomott árakat érzékelve fokozatosan el­pártoltak a kávétermesztéstől. Helyette más terményekkel, elsősorban szójával kezdtek foglalkozni. A 2005-06-os idény­ben emiatt már a mostaninál 10 százalékkal kisebb lesz a brazil kávétermés, s mivel Brazília a világ vezető termelője, a világter­melés is jócskán csökken. Annál is inkább, mert a világ másik jelentős kávétermelője, Vietnam termelése is csökken, miközben az exportban a minőségibb fajtákat akarja elő­térbe helyezni. Vietnam kávétermésében a rossz időjárás miatt tíz százalékos termelés­csökkenés várható a mostani idényben, ez 13 millió zsáknak felel meg. A tíz százalé­kos brazil csökkenés azonban 36 millió zsáknyi(egy zsák 60 kiló). ÖSSZEOMLOTT A BANKKÁRTYA­RENDSZER Belgiumban Jelentős veszteség érte a belga kereskedő­ket a hétvégén, miután a bankkártyás rendszer teljes összeomlása miatt a vevők nem tudtak fizetni a boltokban. A hiba szombaton délben jelentkezett, oka egy­előre ismeretlen és az összes bankkártya­típust érintette. A vásárlók első rohama a bevásárlóközpontok melletti bankau­tomatákat ürítette ki. Sok, áruval megra­kott kosarat azonban végleg az üzletben hagytak, mert a vásárlóknak nem sikerült készpénzhez jutni. Aggódik gázellátásáért Európa Energiabiztonsági kockázatot rejt az EU függése az orosz gáztól, melynek nagy része Ukrajnán keresztül érkezik a közösségbe - nyilatkozta a Nemzetkö­zi Energiaügynökség ügyvezetője. Az Unió gázszükségletének 40 százaléka származik Oroszországból, és ennek a mennyiségnek 84 százaléka Ukrajnán ke­resztül érkezik a közösségbe. Az ukrán belpolitikai válság miatt a helyzet eddig csak aggasztó volt, már veszélyes energiabiztonsági szempontból Claude Mandilt, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezetője szerint - írja a Világgaz­daság. A lapnak nyilatkozó magyar szakértők közölték: a gázszállítmányokban eddig nem volt fennakadás, és Ukrajnának elemi érdeke a tranzit fenntartása. ; ; I Amerikai dömpingáruk: már nem szeretik 1 I EU: Olaszország is hamis deficitadatokat közölhetett CSALÓKA FEILŐDÉS Elképzelhető, hogy Görögország mellett Olaszország is hamis deficitadatokat közölt éveken át az Európai Uniónak. December 7. Az Európai Bizottság még nem publikált jelentése szerint Olaszor­szág államadósság és hiányadata számos megválaszolatlan kérdést vet fel. "Még nem nézünk át minden adatot, de valami bűzlik" - mondta egy uniós tisztviselő. A bizottság öt hónapot töltött az olasz beszámolók kérdéses elemeinek felgöngyö­lítésével. A jelentés szerint az olasz kormány tartósan több pénzt kölcsönzött a maas- trichti szerződésben engedélyezett mértéknél. A hivatalos adatok szerint Olaszország költségvetési hiánya 1997 óta soha nem múlta felül a 3 százalékos küszöböt, a tervek szerint idén 2,9 százalékos lesz. A bizottság annak is jobban a végére kíván járni, az olasz adósság (a GDP 106 százaléka, ami a görög után a második legnagyobb az EU-ban) miért csökken sokkal lassabban a vártnál. Európai diplomaták arra figyelmeztet­nek, hogy az euró hitelessége fogja bánni, ha Olaszország valóban manipulálta adatait. Az EU pénzügyminiszterei támogatták a bi­zottság kezdeményezését, hogy eljárás indul­jon Görögország ellen. A miniszterek elma­rasztalták az Eurostatot, az EU statisztikai hi­vatalát is, mivel az még Görögország 2003-es eurózónához történt csatlakozása előtt jóvá­hagyta az adatokat. Az EU ugyanakkor szank­ciókat nem tervez az országgal szemben. 1 Az EB brüsszeli székhaza: sarokba szorít

Next

/
Thumbnails
Contents