Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-12-10 / 183. szám

Hazai hírek Eredménytelen a kettős népszavazás “NEM” SIKERÜLT... A kettős állampolgárságról és a kőrbázprivatizáciőről szóló népszavazás is ered­ménytelen, mert egyik kérdés mellett sem szavazott valamivel több mint kétmillió választópolgár. Mindkét kérdésre a többség igennel szavazott. A határon túli ma­gyarok kedvezményes honosítása mellett valamivel több mint másfél millió ember szavazott. 6 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden Szabálysértés lenne A RENDZAVARÁS A kormány elfogadta azt a tervezetet, amely értelmében a jövőben minden rendzavarás szabálysértésnek minősülne. “A rendzavarás ezentúl nemcsak közterü­leteken nyilvános helyeken, vagy sport- rendezvényeken lenne büntethető, ha­nem bárhol, ahol megtörténik” - mondta Batiz András kormányszóvivő. “A jövő­ben szabálysértési eljárás indítható azok ellen, akik például moziban, vagy színház­ban megzavarják az előadást, esetleg egy társasházban teszik pokollá lakótársuk életét” - mondta Batiz. A módosítás ha­tályba lépését követően szabálysértési el­járás indítható az ilyen esetekben és a rendzavarokat elzárással, vág)’ 150 ezer forintig terjedő pénzbüntetéssel büntet­hetik. A javaslatot a parlamentnek kell el­fogadnia. ÖTVENNYOLCMILLIÓÉRT ÉPÜL a Kossuth téri jégpálya A Publika Kulturális és Rendezvényszer­vező Kft. építheti és működtetheti idén a Parlament előtti jégpályát. A Kossuth té­ren 2002 óta, Medgyessy Péter akkori mi­niszterelnök ötlete alapján lehet a kará­csonyi szünetben ingyen korcsolyázni. December 20-ától január 3-ig, naponta reggel kilenc órától este tízig lehet majd ingyen korcsolyázni a Parlament előtti parkolóban. Megkezdődött a 4-es metró építése December 6-án elkezdték a 4-es metró munkálatait a Keleti pályaudvarnál. Fel­újítják és bővítik az aluljárót, újraaszfal­tozzák a Kerepesi utat, kihirdették az alagútfürásra szóló nemzetközi pályáza­tot is. A furópajzsok naponta tizenöt mé­tert haladnak majd a föld alatt. A fúrás 2005 végén kezdődhet, metrószerelvé­nyek a tervek szerint 2009-től közleked­hetnek a Baross tér és az Etele tér között. A beruházás 300 milliárd forintra rúgó költségeit a főváros és a kormány (30-70 százalék) közösen állja. Fizetős belvárosi autózás Az év végéig elkészülhet a városi közleke­déspolitikai koncepció. A városi közieke- - dési koncepció nyáron előkészített terve­zete szerint forgalomcsillapítási intézke­désekkel, megszorító parkolásszabá­lyozással, az útfelszíni parkolóhelyek szá­mának csökkentésével és hosszabb távon londoni mintára úthasználatidíj-rendszer bevezetésével szükséges mérsékelni a vá­rosok belvárosait terhelő személygépko­csi-forgalmat. . A belvárosi közlekedés fi­zetőssé tételének feltétele az úthálózat fej­lesztése, az MO-ás körgyűrű befejezése és két új Duna-híd felépítése. dönt az Alkotmánybíróság A DROGTÖRVÉNYRÓL Az Alkotmánybíróság december 13-án nyilvános ülésen hirdeti ki a büntető tör­vénykönyvnek a kábítószerrel kapcsolatos alkotmányossági határozatát. Az indítvá­nyok a szabályozás jelenlegi módját azo­nos és eltérő oldalról többszörösen kifogá­solták. Az AB rövid közleménye szerint egyes indítványozók a kábítószer-fo­December 5. A kórház-privatizációról és a kettős állampolgárságról szóló nép­szavazás is eredménytelen lett, mivel ke­véssel a szavazatok teljes feldolgozása előtt egyik kérdésben sem szavazott azo­nosan iegalább kétmillió-nyolcezer vá­lasztópolgár. A szavazatok 99,84 százalé­kának feldolgozása után a kórház-privati­záció leállítása mellett a választópolgárok 65,01 százaléka szavazott, a határon túli magyarok kedvezményes honosítására a választópolgárok 51,55 százaléka mon­dott igent. Gyurcsány a Köztársaság téri sajtótá­jékoztatóján örömtelennek nevezte a va­sárnapi népszavazást.. "A népszavazás el­bukott, a kezdeményezők kudarcot val­lottak" - fogalmazott a kormányfő, meg­jegyezve, tizenötmillió magyar érdeké­ben kíván politizálni. "Értem, hogy az emberek nemet mondanak az indulatok­ra a nacionalizmusra és a szociális po- pulizmusra" - mondta, megjegyezve, ér­ti, hogy az ország új nemzetpolitikát kí­ván. Hiller István szerint a markáns több­ség nem engedte, hogy a nemzet nagy kérdéseit igenné vagy nemmé silányít- sák. "Győzött a józan ész" - fogalmazott, Szavai szerint vannak felelősök, akik kényszerpályára akarták állítani Magyar- országot, jelentette ki. Arra a felvetésre, hogy mi történik, elmondta nyitva van az út a "magánkezdeményezések" előtt. Orbán Viktor szerint erkölcsi és poli­tikai tény, hogy a népszavazáson az ige­nek kerültek többségbe. A Fidesz elnöke arra kérte a határon túli magyarokat, hogy értsék meg, egyetlen éjszaka alatt nem sikerült befejezni azt a munkát, amit elkezdtek, és tartsák szem előtt azt a tényt, hogy a magyarok többsége támo­gatta a kettős állampolgárság ügyét. A Fidesz elnöke szerint az igenek győzelme miatt a kormánynak is támogatnia kell azt az elképzelést, hogy minél hamarabb hívják össze a Magyar Állandó Értekez­let (MÁÉRT) soron kívüli ülését és a fó­rumnak - egy különbizottság létrehozá­sával - meg kell kezdenie a kettős állam- polgárságról szóló törvény kidolgozását. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke sze­rint az, hogy a kettős állampolgárságról feltett kérdésnél ilyen kiegyenlítettek az eredmények, valószínűleg arra utal, hogy az ország kettészakadt, amiért a kezdeményezőket terheli a felelősség. "A határon túli magyarokkal kapcsolatban a politika mozgástere megmaradt, és az eddigieknél mindenképpen sokkal job­ban kell segíteni őket" - mondta. Támo­gatni kell például az autonómia-törekvé­seiket, és segíteni kell országaikat a mi­előbbi EU-csatlakozásban. Dávid Ibolya szerint higgadtan és azonnal hozzá kell látni a kettős állam- polgárság megadásának megoldásához. Az MDÉ elnöke azt mondta, az ered­ménytelen népszavazás nem jelent le­mondást a határon túl élőkről. "Nem a határon túliak iránti bizalmatlanságot je­lenti ez a szavazás, hanem a politika irán­ti bizalmatlanságot" - jelentette ki az MDF elnöke. "Fontosnak nevezte, hogy "az igazságtalan következtetéseket elke­rüljük, fontos, hogy a határon túl élők ne kerüljenek szembe az anyaországgal, fontos, hogy tanuljunk ebből az elrontott népszavazásból". Az MDF elnöke azt hangsúlyozta, hogy december 6-tól a ha­táron túli magyarok kérdését "nem lehet úgy kezelni", mint annak előtte. Szerinte a parlament elégtelent kapott a szavazá­son. Felszólította az Országgyűlést, hogy március 15-ig alkosson a határon túliak jogviszonyát rendező törvényt, vagy ha ez nem sikerül, oszlassa fel magát. Továbbra sem mond le a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kettős állampolgárság prob­lémájának megoldásáról, a MÁERT-ban helyet foglaló többi határon túli magyar szervezettel együtt mielőbb megpróbál olyan egyeztetés-sorozatot kikényszerí­2004. DECEMBER 10. teni, amely végül elvezethet a konszen­zusig - fejtette ki Markó Béla, a szövetség elnöke. A politikus a magyarországi népszava­zás eredménytelenségével kapcsolatban elmondta: az erdélyi magyarság eddig is számított, ezután is számítani fog Ma­gyarország segítségére. A népszavazás végeredményét nem szabad úgy értel­mezni, hogy a magyar nép eltaszította a határon túli magyarságot - fűzte hozzá. "Másrészt viszont minden pillanatban képesnek kell lennünk önállóan csele­kedni, önálló döntéseket hozni, sorsun­kat magunknak kell intézni, Trianon óta erre vagyunk ítélve" - mondta Markó. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke szerint "kicsi volt az igenek győzelme, de ilyen ellenpropaganda mellett ez jó ered­ménynek mondható". Ágoston közölte az MTI-vel, hogy pártja nem hibáztatja a magyarországi szavazókat. A pártelnök úgy látja, hogy a kettős állampolgárság kérdését többé nem lehet megkerülni, s ez fontos témája lesz a 2006-os választás­nak. A népszavazás után a határon túli ma­gyarok kedvezményes honosításáról az Országgyűlésnek igy nem kell döntenie. (Ha a kettős állampolgárságról szóló népszavazás az igen szavazatok győzel­mét hozta volna, akkor - időkorlát nélkül - az Országgyűlésnek kellett volna dön­tenie a határon túli magyarok kedvezmé­nyes honosításáról.) Mádl Ferenc a népszavazásról A köztársasági elnök arra hívta fel a parlamenti pártokat, bogy dolgozzanak ki törvényjavaslatot, amely a nemzet egységét szolgálja. Az államfő hivatala Mádl Ferenc Szili Katalin bázelnöknek decemoer 6-án írt levelét eljuttatta az MTI-bez. December 6. "Felkérem az Elnök Asszonyt és a parlamenti pártok ország- gyűlési frakcióit, hogy a kölcsönös kompromisszum igényével kezdjenek egyeztetést. Ennek eredményeként (...) dolgozzanak ki olyan törvényjavasla­tot, amely hozzájárulhat a nemzet egységéhez" - áll a levélben. Mádl Ferenc azt kérte, a pártok vegyék figyelembe "a tizenötmilliós magyar nemzet hosszú távú érdekeit úgy, hogy az legjobban szolgálja a Magyarországon és a határainkon túl élő magyarok boldogulását". Az államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a vasárnapi, eredménytelenül zárult ügydöntő népszavazás után a döntés lehetősége visszakerült az Országgyűlés hatáskörébe. A köztársasági elnök emlékeztetett a népszavazá­son részt vevő választópolgárok többségének szavazatára, valamint a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén a határon túli magyar szervezetek vezetői által egyhangúlag és egyértelműen megfogalmazott véleményre. Ez - szögezte le - arra kell sarkallja a felelősen gondolkodó politikai erőket, hogy a kérdésben találják a megfelelő megoldást.

Next

/
Thumbnails
Contents