Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-12-10 / 183. szám
2004. DECEMBER 10. Hazai hírek MAGYAR SZÓ-A HÍD 7 Elveszik a gyerekektől a megismerés örömét TERHELT MAGYAROK Ismét rossz bizonyítványt állított ki magáról a magyar iskolarendszer: a 2003-as PISA-vizsgálatban még a korábbinál is rosszabb eredményeket értek el a magyar diákok. Túlterhelt a magyar tananyag? Matematikából és olvasás-szövegértésből a 25., természettudományokból a 17., problémamegoldó képességek terén pedig a 20. helyezést érték el a magyar diákok a 2003-as úgynevezett PISA- vizsgálatban (Programme for International Student Assessment). Három éve szintéi az átlag alatt teljesítettek a magyar tanulók, ám akkor még valamivel előrébb szerepeltünk a nemzetközi mezőnyben. Matematikából 2000- ben a 21., olvasás-szövegértésből a 23., természettudományokból pedig a 15. helyen állt Magyarország. Igaz, 2000- ben 32 OECD-ország, 2003-ban viszont már 40 állam 15 éves diákjai vettek részt a felmérésben. Az első, 2000-es PISA-vizsgálat sok fejlett ország oktatáspolitikusát sokkolta, többen meg is kérdőjelezték az eredmények hitelességét. Magyarország számára szintén megdöbbentőek voltak a nem éppen előkelő helyezések, hiszen a korábbi vizsgálatokban és a nemzetközi versenyeken jól szerepelt hazánk. Azok a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok azonban, amelyekben a magyar diákok természettudományból és matematikából kiemelkedő eredményeket értek el a hetvenes-nyolcvanas években, többnyire azt vizsgálták, hogyan sajátították el a tanulók a tudományok logikája mentén kidolgozott tananyagot, mennyire teljesítették a tantervi követelményeket. Ide sorolható még a 2001-ben lezajlott úgynevezett PIRLS olvasásvizsgálat is, amelyben Magyarország a nyolcadik helyezést érte el. Csakhogy itt egyrészt az iskolában tanított tananyagra kérdeztek rá, másrészt pedig negyedik osztályos tanulók vettek részt benne. Az újabb vizsgálatok - a PISA, valamint a hazai országos kompetenciamérések - már inkább arra koncentrálnak, hogyan tudják a gyerekek az iskolában elsajátított tudást alkalmazni. A PISA- feímérések nem az iskolai tananyagból indulnak ki, hanem abból, hogy a felnövekvő generációnak milyen tudásra és képességekre van szüksége ahhoz, hogy a mindennapokban és a munkában megállja a helyét, képes legyen új ismereteket befogadni, és azokat alkalmazni. Ez pedig nem kedvez a magyar diákoknak, hiszen a magyar iskolarendszer tudománycentrikus, nem az életre, hanem a felsőoktatásra készít fel. A PISA-vizsgálat három tudásterületen - olvasás-szövegértés, matematika, természettudomány - zajlik. A teljesítmények és trendek nyomon követése érdekében háromévente készül ilyen mérés. A 2000-esben a 15 évesek olvasásszövegértése kapott kiemelt figyelmet, 2003-ban a matematikai műveltség állt a középpontban, a vizsgálat emellett új elemet is tartalmazott, melyet kereszt- tantervi problémamegoldó készségnek lehet fordítani. Két év múlva talán több sikerélményük lehet a magyar diákoknak: 2006-ban a természettudományi műveltség jelenik meg nagyobb súllyal a vizsgálatban. Ebben pedig legutóbb és most is valamivel az OECD-átlag fölött teljesített hazánk. Abszolút korrektnek tartja a PISA- felmérés eredményeit Vekerdy Tamás oktatási szakértő: szerinte helytelen hozzáállás az a magyaros önámítás, hogy rossz a mérés. Azt mondja: csak az lepődik meg a PISA-vizsgálatok eredményein, aki nem vette komolyan, hogy már húsz-harminc éve bajok vannak a magyar oktatási rendszerrel. Emlékeztetett: a magyar diákok olvasási-szövegértési problémáit már a hetvenes években hazai vizsgálatok is kimutatták. Az egyik probléma, hogy az iskolában túl sok mindent próbálnak belevetni a diákok fejébe - véli Vekerdy Tamás. Az elmúlt évtizedekben tizenegyszer indítottak tananyag-csökkentési kampányt, de mind a tizenegyszer csak nőtt a tananyag mennyisége. A túl sok információ viszont dezinformál, ráadásul elveszi a gyerekektől a megismerés örömét. Pedig Számos olyan erős gyógyszert ismer a szakirodalom, melyek mellékhatásai komoly következményekkel járhatnak. Az orvosok nem foglalkoznak eleget a hatások felderítésével és regisztrálásával - állítják a szakemberek. A legtöbb problémát az életmentő medicinaként felírt szívritmus-szabályozók, a daganatellenes, illetve a véralvadást befolyásoló szerek okozzák. Különösen veszélyesek lehetnek a gyermekekre és azokra az idősekre, akik egyidejűleg több gyógyszert is szednek - figyelmeztetnek a nem- kívánatos gyógy- szerhatásokrói szóló cikkükben az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) munkatársai. Az idősek esetében a mellékhatások felismerését nehezíti, hogy tünetei hasonlóak a korral járó panaszokhoz. Az újszülötteket a morfin, a szívritmus-szabályozók veszélyeztetik leginkább - írják - de az olyan banálisnak vélt termék is, mint az acetilszalicilsav, amely például a Kalmopyrin hatóanyaga. Ez utóbbi májkárosodást, súlyos agyi elváltozást is okozhat. Gyermekek a vizsgálatok igazolják, hogy a megismerés öröme nélkül nincs valódi tanulás és fejlődés. Az oktatási szakember úgy véli: a magyar diákok a felejtésnek tanulnak. A magyar közéletben több éve rendszeresen tárgyalják a tananyag reformját, amely félúton van a szocializmus adatcentrikus és a nyugat-európai alkalmazáspárti módszer között. Valószínűleg pont az átalakulás, a felemás helyzet az oka annak, hogy a nyugat-európai standardok szerint felépített felmérés alapján rosszul teljesítenek a magyar diákok. Ugyanakkor nyilvánvaló a magyar oktatási rendszer és oktatók konzervativizmusa. a nem megfelelő dózisban adott antibiotikumtól is kórházba kerülhetnek. Bár Magyarországon törvény kötelezi az orvosokat a gyógyszer-mellékhatások jelentésére, a hazai gyógyítók a fejlett országokhoz képest az észlelt kóresetek egy-két százalékát jelentik a hatóságoknak - olvasható a Népszabadság cikkében. Az OGYI gyógyszer-mellékhatást figyelő osztályának több száz orvos véleményén alapuló vizsgálatából kiderül, hogy kevéssé érdeklődnek a témával foglalkozó szakmai cikkek iránt. A kérdőívre válaszolók 65 százaléka állította: még soha nem jelentett a szakhatóságnak praxisában előforduló mellékhatást, vagy káros következményeket, tíz százalékuk nem is tulajdonított különösebb jelentőséget e bejelentésnek. A Medical Tribune orvosi szaklap információja szerint az Európai Bizottság olyan akciócsomagra tett javaslatot, amely biztosítaná: a speciálisan a gyermek orvosi ellátását segítő és az arra kifejlesztett készítmények hatósági ellenőrzését. Röviden gyasztás büntethetőségét támadták, mások éppen a kellő szigort hiányolták a Btk. rendelkezéseiből. További indítványozók a nemzetközi szerződésekre hivatkozással a gyermekek jogainak sérelmét állították, illetve a jogbiztonság követelményébe ütközőnek tartották a szabályozást. Radioaktív pánik Hegyeshalmon Radioaktív szennyezés állhat a daganatos megbetegedések nagy száma mögött Hegyeshalmon. A falu határállomásán mosták le 1986-ban a csernobili nukleáris katasztrófát követően a Csernobil környékéről érkező vonatokat. Bár a sugárbiológiai kutatóintézet szerint a megengedett határértéken belüli a szennyezettség, az ANTSZ vizsgálatot indított az ügyben. A vizsgálat során ellenőrzik, hogy az elmúlt két évtizedben hányán haltak meg daganatos betegségben a térségben, illetve hogy milyen típusú megbetegedések jelentkeztek. OVB: csak a Hír Tv sértette MEG A KAMPÁNYCSENDET Az Országos Választási Bizottság egy kam- pánycsendsértést állapított meg; a testület a december 5-i népszavazás kapcsán érkezett panaszok illetve kifogások többségét elutasította december 7-i budapesti ülésén. A Hír Tv kampánycsendet sértett, mert a Reform című lap reklámjának sugárzásakor az újság tartalmát bemutatva elhangzott, hogy Orbán Viktor a kétszeres igen szavazatra hív fel - állapította meg OVB. A döntés értelmében a reklám során elhangzott közlés alkalmas a választói akarat befolyásolására. AZ ÖSSZES ÜGYNÖKAKTÁT MEGNYITNÁ AZ MSZP A szabad demokraták kezdeményezésére válaszul az MSZP huszonnégy órán belül változtatott korábbi álláspontján, és ma már korlátlanul hozzáférhetővé tenné a Történeti Levéltárban őrzött állambiztonsági iratokat. "A politikai szándék megvan, az összes, - 1944. december 21. és 1990. február 14. között - a III-as főcsoportfőnökségnél és az állambiztonsági hivatalnál született iratot, amelyet a Történeti Levéltárban őriznek, korlátozás nélkül hozzáférhetővé tesszük"- jelentette be Hiller István pártelnök rendkívüli sajtótájékoztatóján. ALKOTMÁNYELLENES A FELSŐOKTATÁSI RENDELET Az Alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetéséről és az első képzési ciklus indításának feltételeiről szóló kormányrendeletet. Az Ab megállapította, hogy a törvény alkotmány- sértő felhatalmazása alapján a kormányrendeletben törvényhozási tárgykört szabályoztak. A felsőoktatási képzés szerkezetének átalakítására vonatkozó szabályokat ugyanis törvénynek kell megállapítania, nem pedig kormányrendelemek. Ä többciklusú képzési szerkezet bevezetéséről 2003 szeptemberében állapodtak meg az oktatási miniszterek berlini konferenciáján, a kormány nyáron tette közzé a rendeletet. Szerkesztette: Gyenge Zsolt Halálos életmentő gyógyszerek? HIVATALOS MÉRŐK Magyarországon több ember halálát okozhatják a súlyos gyógyszer-mellékhatások, mint a közlekedési balesetek - írja szakértői becslésekre hivatkozva a Népszabadság. A halálokok nagy többsége megelőzhető lenne, ha az orvosok körültekintőbben rendelnék, a betegek peáig több információ birtokában váltanák ki, szednék a gyógyszereket. ........... ...ÜL____ Magyar iskolák: túlterheltik a tanulókat
