Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-12-03 / 182. szám
2004. DECEMBER 3. Tudomány MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 il Rádiós azonosítás feledékenyeknek JELES PROTOTÍPUS Nincs többé észrevétlenül elveszett lakáskulcs vagy távirányító, és az otthon felejtett mobiltelefonért sem kell félúton visszafordulni, Mla egy olyan új, magánhasználatra szánt rendszernek, amely a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) éhén működik. A Washingtoni Egyetem egyik kutatócsoportjának sikerült a szükséges technikát karóra méretűre zsugorítania. November 29. A Gaetano Borriello professzor és csapata által Seattle-ben kifejlesztett rendszer úgy működik, hogy az eltűnésre hajlamos tárgyakat még meglétük során passzív RFID-cím- kékkel látják el: ezeknek az antennával felszerelt, viszonylag olcsón előállítható matricáknak nincs szükségük önálló áramforrásra, mert az adáshoz elég nekik az olvasó antennája által indukált elektromos áram. Az RFID-olvasó a felcímkézett tárgyak helyét egy - szintén az órába helyezett, személyes használatra szánt - szerverre küldi, amely feljegyzi az adatokat. Ha azután az olvasó nem talál rádiójelet ott, ahol az adatbázis szerint lennie kellene, sípolással figyelmezteti az óra tulajdonosát a hiányra. Azt viszont, hogy hol is van pontosan az eltűnt tárgy, a rendszer nem tudja megmondani. A fejlesztők szerint az RFID ebben a formájában praktikus emlékeztetőnek válik be a legjobban - ha például a felhasználó passzív címkékkel látja el fontos tárgyait, karórája figyelmezteti, ha eltávolodik tőlük. Ha pedig egy tárgy elvész, az adatbázisból annyi információ biztosan kinyerhető, hogy hol volt meg utoljára. A rendszer egyik kényes pontja az ára: az RFID-olvasó 1000 dollárba kerül, és egy antennahálózatot is ki kell építeni hozzá. A kutatók által használt prototípus nem is működött tökéletesen: az olvasó hatótávolsága 5-10 méteresnek bizonyult csupán, ráadásul a tesztelés során megesett, hogy többször is meg kellett lengetni egy-egy címke előtt, mielőtt hajlandó volt felismerni azt. A teljes rendszer egyébként, ami a címkéken kívül az RFID-olvasóból, az antennákból és a szerverből áll, ahhoz túl terjedelmes, hogy egy már létező karóramodellbe beleférjen, de a prototípus készítői úgy gondolják, hogy a Microsoft okos órájához, a Spot Watch-hoz hasonlóan gyártható olyan méretű tok, amely még kényelmesen hordható a csuklón. Annak ellenére, hogy az RFID-tech- nikára alapozott civil alkalmazások száma az utóbbi egy-két évtizedben szaporodott meg igazán, a rendszert katonai célokra már a múlt század közepe óta használják. Először állítólag a Szovjetunió használta kémkedésre 1945-ben, más források szerint viszont az Egyesült Királyságban már a második világháború során bevetették, hogy megkülönböztessék egymástól a hazatérő brit harci repülőket az ellenséges német gépektől. December 1. Az ITER felépítése óriási összegekbe (harminc év alatt tízmilliárd euróba) kerül majd, így a terv kivitelezésére nemzetközi konzorcium jött létre az EU, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Japán és Dél-Korea részvételével. Hosszas tárgyalások nyomán a lehetőségek két helyszínre szűkültek (egy francia- országira és egy japánra), ezek között azonban a két héttel ezelőtti, legutóbbi bécsi tárgyalási fordulón sem sikerült dönteni, pedig az Európai Unió már közel érezte a győzelmet, s kissé elsietve be is jelentette azt. A franciaországi helyszínt az EU mellett Oroszország és Kína támogatja, a Japánban lévőt pedig az Egyesült Államok és Dél-Korea. Az EU már a sikertelen bécsi tárgyalások után jelezte, hogy ha kell, egyedül, pontosabban az őt támogató partnerekkel közösen is megépíti a reaktort, s most ezt az álláspontot hagyta jóvá hivatalosan a 25 tagállam. Azonban jelezték: továbbra is jobban szeretnék, ha közös megállapodás szülémé, ezért egyelőre folytatják a tárgyalásokat, és Japánnak ellentételezést Uí Az EU egyedül is felépítené a fúziós reaktort TERMELT ENERGIÁINK Az Európai Unió ultimátumot adott Japánnak: a 25 tagállam kutatási miniszterei pénteki brüsszeli tanácskozásukon leszögezték, bogy az EU kész egyedül is belevágni a világ áramtermelésénekJövője szempontjából kulcsfontosságú kísérleti termonukleáris reaktor, az ITER felépítésébe, ba továbbra sem születik megállapodás a helyszínért versengő két rivális, az Európai Unió és az ázsiai szigetország között. ajánlanak. (Bár határidők nem szerepelnek a kiadott közleményben, EU-forrá- sok szerint Brüsszel azt szeremé, ha még ebben az évben megszületne a politikai megállapodás a franciaországi helyszínről, és a japánokkal létrehozandó különleges partneri viszonyról - a részletes egyezményt pedig 2005 közepéig imák alá.) Japán részről pénteken sajnálkozással reagáltak az újabb fejleményre, bírálták az EU magatartását, és jelezték, hogy a tárgyalások befejezésére szerintük nincs semmiféle határidő. Az EU fenyegetésének megvalósulása egyébként attól függ, hogy a tagállamok hajlandóak lesznek-e mélyebben a zsebükbe nyúlni: ha ugyanis Japán (és mondjuk az őt támogató Egyesült Államok és Dél-Korea) nélkül akarja felépíteni és üzemeltetni az ITER- t, akkor bizonyosan nem tartható a jelenlegi terv, hogy a felépítés költségeinek csak 40 százalékát állnák a huszonötök. Az ITER megépítése a világ egyik legfontosabb tudományos tervének számít, hiszen létrehozásával és sikeres működtetésével az emberiség beléphet a korlátlanul rendelkezésre álló energia korszakába. Egy termonukleáris reaktorban ugyanaz a folyamat megy végbe, mint a csillagokban: az atomok egyesülnek, és közben energiát fejlesztenek. Ez épp fordítottja annak, mint ami az atomerőművekben történik, ahol az atomok felbomlása, hasadása okozza az energiatermelést. Egy termonukleáris (vagy más néven fúziós) erőműnek két nagy előnye is van a ma létező atomerőművekkel szemben. Egyrészt a szükséges alapanyagokból (hidrogén különböző izotópjaiból) rengeteg van, illetve egyszerűen előállíthatok - másrészt pedig ez a módszer sokkal kisebb radioaktivitást hoz létre, és az is gyorsabban lebomlik, mint a hagyományos atomhasadási folyamat. Ugyanakkor viszont van egy alapvető probléma is, ami miatt ez az egész tervezet még mindig a kísérleti jelzőt viseli: az atomok összeolvadása (ugyanúgy, mint a csillagokban) több százmillió fokos hőmérsékleten megy végbe, azaz ezt a fúziós reaktor belsejében is meg kell teremteni, fent kell tartani. Az ITER-nek egyébként nem is az áramtermelés lesz a feladata, hanem az, hogy bebizonyítsa: a technikai akadályok nem csak laboratóriumi körülmények között, hanem nagyüzemi méretekben is leküzdhetők. Röviden Karcolhatatlan lesz a DVD A dvd minden idők egyik legnépszerűbb technológiája, és a gyártók mindent megtesznek annak érdekében, hogy tovább növeljék élettartamát és adattároló kapacitását. A gigabájtok növekedése miatt nem kell aggódnunk, hiszen már megjelent az ötven gigabájtos Blue-ray és a harminc gigabájtos HD DVD, a lemezek védelméről meg a japán TDK által szabadalmazott polimer gondoskodik. A TDK mérnökei polimert alkalmaztak fémötvözet helyett, mert egyszerre három szempontra kellett figyelniük: a védőborításnak 0,1 milliméternél vékonyabbnak kell lennie, hogy megfeleljen a Blue-ray szabványnak, elég keménynek kell lennie, hogy kibírja az ütéseket, valamint átlátszónak kell lennie, hogy az adatok olvasatóak maradjanak. A gyártó egyébként már piacra dobon ellenálló dvd-r korongokat, de azok még meglehetősen drágák, és csak a tömeges elterjedésükkor várható árcsökkenés. Most a hagyományos lemezek körülbelül egy dollárba kerülnek, az ellenállóak hat dollárba. Múpókháló golyóálló SZÖVETNEK A természetessel szinte teljesen azonos műpókhálót sikerült előállítani eg}’ izraeli egyetemen pókgének segítségével. Az eljárást - amellyel a műpókháló született - tömegtermeléssé szeretnék fejleszteni, de nem azért, hogy minden otthon minden sarkába juthasson pókháló, hanem mert ez az anyag kiváló golyóálló mellények, optikai szálak vagy pecabotok gyártásához. A müpók- hálószál hatszor erősebb az azonos vastagságú - ezredmilliméter átmérőjű - nejlonnál és az acélszálnál. A tudományos munkában német és brit tudósok is részt vettek. A géneket adó pókok nemzetisége nem ismert, csak annyi, hogy kertekben élő fajtáról van szó. Lefotóztak egy BECSAPÓDÓ METEORITOT? Ausztrál kutatók feltételezései szerint első alkalommal sikerült lefényképezni, hogy meteorit csapódik a földbe. A hasonló esemény megörökítésének esélye sokmillió az egyhez. "Ha a felvétel valóban meteoritbecsapódásról készült, akkor ez egyike a valaha készített legérdekesebb fényképeknek" - idézte az AAP hírügynökség Geoff Carr csillagászt. A meteorit, amely talán alig volt homokszemnyi, a becslések szerint óránként 30 ezer kilométeres sebességgel érkezett. Pryde úgy becsüli, hogy a parányi űr- kózet a dokk együk 20 méter magas lámpájának tetejébe csapódott. A meteorit okozta apró robbanás az amatőr csillagász szerint jól látható a fényképen. Ezzel szemben alig látható valami a Föld felé tartó röppálya mentén húzódó csóva villanásából. A Charles Darwin egyetemen oktató Geoff Carr szerint a fénykép világszerte érdeklődésre kelt majd a csillagászok között. Elmondása szerint ezernyi kisebb meteor zuhan minden nap a Föld felé és ég el a levegőben nyom nélkül, időnként apró malőröket okozva. Az viszont példátlan, hogy’ bárki lefényképezzen egy becsapódást. Geoff Carr szerint minimális esélye van annak, hogy’ a felvillanást villám okozta, viszont ehhez a röppálya túl egyenes. Jelkibocsátó címke: mindent matricázzunk! : Európai építkezés: elképzelt reaktor
