Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-12-03 / 182. szám
18 MAGYAR SZÓ —A HÍD 2004. DECEMBER 3. Monitorok és zöldhályog A legújabb kutatásokból kiderül, bogy a túlzott mértékű számítógép-használat zöldhályog kialakulásához vezethet, főleg a rövidlátók Imrében. A glaukóma (zöldhályog) egy olyan szembetegség, amelynek következtében a szemből az agyba információt szállító idegsejtek sérülnek, így a látóideghártyáról az agyba nem jut el megfelelőképpen a képi információ. A szemet egy kocsonyás anyag és folyadék tölti ki, a folyadék (csamokvíz) állandóan cserélődik. Ha túl nagy mennyiségű csamokvíz termelődik, vagy nem tud megfelelően távozni, a szemben a nyomás megemelkedik, és ez zöldhályogot okozhat. A glaukóma akár vaksághoz is vezethet, ha nem ismerik fel idejében és nem kezelik megfelelőképpen. A Toho University School of Medicine professzora, dr. Masayuki Tatemichi és kollégái négy különböző gyárban 10 000 japán dolgozó látását tesztelték. Az alkalmazottakat megkérdezték otthoni és munkahelyi komputer-használati szokásaikról, és a válaszok alapján besorolták őket rendszeres, alkalmi és ritka felhasználó kategóriákba. Számítógépes múltjuk szerint négy csoportba osztották a tesztalanyokat: azoktól indultak, akik kevesebb mint öt éve használják a gépet, majd ötévenként meghúzva a határokat eljutottak azokig, akik már több mint húsz évet töltöttek a képernyő előtt. Az átlagos számítógépezéssel töltött időt is négy kategóriába sorolták: az egy óránál kevesebb gép- használattól egészen a több mint nyolc órás használatig osztályoztak. Az eredmények kiértékelése után kiderült, hogy összesen 522 dolgozónak (5,1%) volt valamilyen látási problémája. Azok, akik a rendszeres felhasználói minősítést kapták (nagyrészt férfiak és fiatalok), gyakrabban voltak rövid- vagy távollátók, mint társaik. Sőt, majdnem egyharmaduk (165 fő) zöldhályog-gyanús volt. Tovább vizsgálva az eredményeket a kutatók úgy találták, hogy a rendszeres számítógép-használat, a zöld- hályog-gyanú és a rövidlátás összefüggenek. Bár még nem ismerik pontosan a jelenség magyarázatát, valószínű, hogy a rövidlátók hajlamosabbak a rendszeres komputer-használat során túlerőltetni szemüket, ami végül glaukómához vezethet. M Éjszakai falánkság ALVÁS ÉS ÉTKEZÉS Sokan vannak, akik első álmukbólfelriadva a konyhába sietnek és jó étvággyal falatozni kezdenek Az sem ritka, hogy egy éjszaka folyamán többször rájárnak a hűtőszekrényre. Az orvosok jó ideig csak a szűkösen elköltött vacsora pótlásának vagy rossz szokásnak tekintették az éjszakai étkezést. Ez a nézet azonban megváltozott. Az sem ritka, hogy egy éjszaka még többször rájárnak a hűtőszekrényre. Az orvosok jó ideig csak a szűkösen elköltött vacsora pótlásának vagy rossz szokásnak tekintették az éjszakai étkezést. Mára azonban már mindinkább betegségként kezelik az éjszakai evéskényszert, amely káros következményekkel is járhat. Bebizonyosodott például, hogy a gyorsan fazásnak indult nők legtöbbször éjszakai evéssel szedik fel felesleges kilóikat. Ennek az éjszakai falási kényszernek szervi és pszichés okai is vannak. Estére a vércukor szintje általában alacsonyabbra süllyed, és a test megköveteli a hiány pótlását. Még inkább e deficit ki- egyenlítését igényli annak a szervezete, aki a nap folyamán kihagy egy vagy két étkezést. Amilyen mértékben csökken a vércukor szintje, úgy nő az éhségérzet. Majd az elfogyasztott szénhidrát-, illetve cukortartalmú ételek megemelik az inzulinszintet - és ez megint csak étvágygerjesztő. így zárul be a kör: aki minéí többet eszik, annál többet kíván fogyasztani - éjszaka is. Rossz szokás, hogy sokan az éhség érzetét kávéivással igyekeznek csökkenteni. Pedig a kávé elfogyasztása után nem sokkal megemelkedik az inzulinszint, és a fogyasztó, aki a csésze itallal csökkenteni akarta éhségét, még inkább enni kíván. Nem beszélve persze a kávé "álmot űző" hatásáról. És az evéshez, ugye, ébren kell lenni... Az éjszakai evéskényszemél azonban a szervi okokkal egyenrangúak, sőt olykor lényegesebbek - a lelki indítékok. Megint csak inkább a nőket érinti: aki egyedül van éjszaka, az gyakrabban nassol. De mindkét nem képviselői, úgymond "gyógyítási" célzatból, a különböző stresszhelyzetek levezetéseképp evésbe menekülnek és éjszaka is belenyúlnak a hűtőszekrénybe. S az étek valóban feszültségoldóként hat, élettanilag bizonyítottan. Például a kenyér szénhidráttartalma serTejfogyasztás és a rák kockázata TEJ: JÓ,VAGY ROSSZ? A svéd Karolinska Intézet kutatói szerint nagyobb mennyiségű tej napi fogyasztása növelheti a petefészekrák kialakulásának kockázatát. Az eredmény jót érzékelteti, mennyire bizonytalan jelenleg a táplálkozás és a daganatos betegségek közötti lehetséges kapcsolatokról meglévő tudásunk. December 2. A kutatók az American Journal of Clinical Nutrition c. szaklapban számoltak be eredményeikről, amelyek több mint 60 ezer, 38-76 év közötti nő 13 éven keresztül történő vizsgálatán alapulnak. A vizsgálati időszakban 266 hölgynél állapítottak meg petefészekrákot, 125 esetben ennek súlyos változatát. A táplálkozási szokásokat vizsgálva azon hölgyek körében nőtt meg duplájára a petefészekrák legsúlyosabb formája kialakulásának kockázata, akik naponta több mint négyszer fogyasztottak tejterméket - azokhoz képest, akik átlagosan kettőnél kevesebb- szer tették ezt naponta. A legerősebb összefüggés a tejnél adódott: napi két vagy több nagy pohár tej fogyasztása szintén a duplájára emelte a kockázatot azokhoz képest, akik nem ittak tejet, vagy csak igen kis mennyiséget. A tejtermékek túlzott fogyasztását már korábbi tanulmányok is kapcsolatba hozták például az emlő- és prosztatarák kialakulásának kockázatnövekedésével. A jelenség oka egyelőre tisztázatlan. Az egyik elmélet szerint a tejcukor (laktóz) hatására rendellenesen növekedhet olyan hormonok mennyisége, amelyek serkentik a tumorok növekedését. Más eredmények viszont éppen arra utalnak, hogy az alacsony zsírtartalmú tejek fogyasztása éppen ezzel ellentétes hatást fejt ki, azaz csökkenti a petefészek- rák kialakulásának kockázatát. Ez az eset is jól érzékelteti, mennyire bizonytalan jelenleg a táplálkozás és a daganatos betegségek közötti lehetséges kapcsolatokról meglévő tudásunk. A szakértők ezek tisztázásig azt javasolják, hogy törekedjünk a kiegyensúlyozott, friss gyümölcsökben és zöldségekben (és nem mesterséges táplálék-kiegészítőkben) gazdag, változatos étrendre. kenti a szerotonin termelését. Ez az anyag pedig az idegrendszer "nyugodt" működésének egyik szükséges feltétele. Az éjszakai evés leküzdésének hatásos módszerei: Vacsorára - bármennyire is szokatlan - ajánlatos a nem túl kalóriadús leves. Tapasztalatok szerint ugyanis a levesek hathatósan csökkentik az étvágyat, és egyben növelik a telítettség érzését. Nagyon fontos, hogy valóban asztalhoz üljön, és nyugodtan, komótosan falatozzon, ne csak úgy hamarjában kapkodja be az ételt. Ha evés közben mászkál vagy például tévézés közben eszik, nem tudatosul eléggé az étkezés: az agya egész egyszerűen nem kapcsol, így azt sem érzékeli, hogy nem kell már többet fogyasztania. Ezért aztán ilyenkor több kalóriát vesz magához, mint amennyire valójában szüksége volna. A megfelelő napirend kialakítása is segíthet az éjszakai evés szenvedélyének leküzdésében. Például az esti torna után álljon ellent a csábításnak, és a vércukor- szint nagyobb csökkentését megelőzendő, egyen egy pohár gyümölcsjoghurtot vagy egy müzliszeíetet. Általában is fontos, hogy egész nap megfelelő legyen a vércukorszint. A szakemberek háromóránkénti evést javasolnak. Kivéve éjszaka - amikor, ha már végképp nem tud ellenállni a csábításnak, akkor elégedjen meg egy pohár tejjel vagy néhány darab keksszel; még jobb, ha zsírszegény joghurtot választ. A tejben és tejtermékekben ugyanis egy "altató" hatású aminosav: triptofán van. Próbáljon meg nem állandóan az evésre gondolni, még kevésbé azon nyomban nekiesni az ételnek. Lehet, hogy eleinte az ilyen "önmegtartóztatás" ellen lázadozik a szervezete, viszont nyugodtabb álma lesz. Nem is szólva arról, hogy a kilóit sem szaporítja. Szívinfarktust kockáztat, aki náthásán dolgozik December 1. Jelentősen nő a sú- lvos szívbetegségek kockázata azok körében, akik nem ágyban, hanem a munkahelyükön próbálják kikúrálni megfázásukat - állapították meg brit orvosok. A londoni University College tíz évet felölelő, 10 ezer kormányzati tisztviselő egészségét vizsgáló kutatásának a közelmúltban ismertetett eredményei szerint a betegen - akár csak egy közönséges náthával - is rendszeresen dolgozók 30-40 százalékát a szívre nehezedő többletterhelés miatt kétszer akkora eséllyel fenyegeti szerzett koronáriás betegség, mint a megfázásuk idejére otthon maradókat. Sir Michael Alarmot, a kutatást vezető professzor szerint ez egyaránt vonatkozik azokra, akik rendszeresen dohányoznak vagy alkoholizálnak és azokra is, akik ebből a szempontból önmegtartóztatóan élnek - vagyis a káros szenvedélyek hiánya nem ad felmentést a betegen dolgozás egészségügyi következményei alól. Egészség Éjszakai zabálás: evéskényszer
