Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-12-03 / 182. szám
16 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2004. DECEMBER 3. Röviden A PORTÁLOK LEKÖRÖZIK AZ ÚJSÁGOKAT Egy Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban hétezer ember bevonásával végzett felmérés szerint ma már népszerűbb áz internet mint az újságok. A megkérdezettek hatvan százaléka naponta legalább egy hírportálra ellátogat. Tavaly decemberben az európaiak médiafogyasztásában az internet még csupán tíz százalékot tett ki, mostanra ez az arány húsz százalékra emelkedett. Ezzel együtt az európaiak már több időt töltenek a neten mint folyóiratok (nyolc százalék) és na- pilapk (tizenegy' százalék) olvasásával együttvéve, de kevesebbet mint rádióhallgatással (harminc százalék) és tévézéssel (35 százalék), ha a médiafogyasztás egyes elemeit vizsgáljuk. Az Európai Interaktív Reklámszövetség (E1AA) által megrendelt felmérés adatai szerint az európaiak fele használja az internetet, amelynek elterjedtsége Svédországban a legnagyobb: 74 százalék. Az európai eredmények egy eznek egy nemrég elkészült amerikai felmérés következtetéseivel: Amerikában első alkalommal fordult elő, hogy az internet-felhasználáson belül az információs szolgáltatások igénybe vétele és a szórakozás megelőzte a kereskedelmi vagy a keresési tevékenységeket. A Windows 2000 nem kap TÖBB JAVÍTÓCSOMAGOT A Microsoft szerint sokkal jobb, ha az eddig kiadott biztonsági hibajavításainak a gyűjteményét adja ki egy átfogó javítócsomag helyett. A vállalat szerint az ügvfelei így sokkal gyorsabban frissíthetik operációs rendszerüket. A jövő év közepén megjelenő csomag kevesebb javítást tartalmaz, mint egy Service Pack, és ez lesz a 2000 márciuásban kiadott Windows 2000 utolsó jelentős frissítése. Sikeresek A MAGYAR TALÁLMÁNYOK Komoly magyar sikerek születtek a világ együk legrangosabb innovációs kiállításán, az Eureka elnevezésű brüsszeli seregszemlén. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára elmondta, hogy huszonhárom találmányt mutattak be, és mindegyik nyert valamilyen dijat. A magyar találmányok közül nyolc aranyérmes, hat ezüstérmes és kilenc bronzérmes lett, és hatan különdíjat is kaptak. Az egyik magyar termék nemcsak különdíjas és aranyérmes lett, de ez utóbbi kategórián belül maximális eredményt, száz pontot ért el. A kimagaslóan díjazott találmány a Növényvédelmi Kutatóintézetnél dolgozó Oros Gyula permetező anyaga, amely az együk veszélyes' növényi vírusbetegség, az egyre több gyümölcsöt fenyegető tűzelhalás elleni nyújt védelmet. Egy' másik magyar újdonság az autókra és kamionokra vonatkozó magasságkorlátozások betartását ellenőrző fénykapu, amely automatikusan megméri a mellette elhaladó járművek magasságát, és ha a beállított értéknél magasabbat tapasztal, még idejében feltűnő jelzéssel figyelmezteti a sofőrt. A közlekedési szabálysértések megakadályozását segítő találmány iránt már nagy külföldi autópályacégek is érdeklődnek. Egy másik magyar feltaláló olyan egészségügyi információs rendszert fejlesztett ki, amely a különböző diagnosztikai berendezések által mért görbéket faxjelre fordítja le, és így' ezek egyszerűen bevihetők a számítógépiek memóriájába, és onnan köny- nyen lekérhetők. ■ A legtávolabbi kvazár titkai BECSÜLT TÖMEGEK Az eddig ismert legtávolabbi kvazár felé fordították rádiótávcsöveiket a csillagászok. Kiderült, hogy a központi fekete lyuk és az azt körülvevő gáz alkotják a teljes rendszert, a kifejlett galaxismag azonban - amely csillagok sokaságát tartalmazná - még nem alakult ki. December 1. Az elmúlt évek jelentős felfedezései szerint szinte minden galaxis középpontjában egy fekete lyuk található. Némelyik közülük farkasétvággyal nyeli el a környezetében lévő gázanyagot és csillagokat, ám előfordulnak kevésbé aktív galaxismagok is - ilyen például saját galaxisunk, a Tejútrendszer centruma is. A galaxisok közepén található nagyméretű ("szupertömegű") fekete lyuk és a galaxismagban lévő csillagok tömege között közvetlen összefüggés van. Minél nagyobb tömegű a fekete lyuk, annál jelentősebb a galaxismag is - vagyis annál sűrűbben helyezkednek el a galaxis központi részén a csillagok. Máig megválaszolatlan kérdés azonban, hogy a csillag- városok születésekor előbb a központi fekete lyuk vagy a galaxist alkotó csillagok jöttek-e létre. A kérdés eldöntéséhez nyújt újabb adatokat a 2003-ban felfedezett, eddigi legtávolabbi kvazár (Jl 148+5251) megfigyelése, amelyét mintegy 60 órán keresztül vizsgáltak a csillagászok az Uj- Mexikóban található amerikai rádiótávcső-rendszerrel (Very Large Array, VLA). Ez a fiatal, aktív galaxismag tőlünk 12,8 milliárd fényévnyi távolságban található, így olyan állapotában figyelhetjük meg, amikor az Univerzum még csak körülbelül 900 millió éves lehetett. A megfigyelések szerint a kialafHt Megkezdődött az Északi-sark eróziója KATASZTRÓFA ELŐTT Az Északi-sarkvidéken sokkal gyorsabb a felmelegedés, mint azt korábban gondolták: közel kétszerese annak az értéknek, amely bolygónk többi részén tapasztalható. A változás drámai következményekkel jár az itt elő emberek és számos sarkvidéki állatfaj számára. November 30. A Jeges-tengeren a befagyott területek nagysága 1978 óta évi 0,9%-kal csökken. A jégtakaró elvéko- nyodásának ütemét már jóval nehezebb mérni vagy nyomon követni. A tengeralattjárók szonáros mérési adatai alapján azonban kimutatták, hogy az utóbbi harminc évben 40%-kal csökkent a jég vastagsága. Az előrejelzések szerint száz éven belül akár 4-7 Celsius-fokkal is emelkedhet az északi pólus környékének hőmérséklete, aminek következtében az Északi-sarkon található nyári tengeri jég legalább fele, valamint a Grönlan- dot borító belföldi jégtakaró jelentős része elolvadhat. Á felmelegedési tenden- ciát fokozza az emberi tevékenység által a légkörbe bocsátott üveg- házgázok mennyiségének növekedése, és a változásnak súlyos következményei lehetnek - állapítja meg legutóbbi jelentésében az ACIA (Arctic Climate Impact Assessment), az Északi-sarkon lejátszódó éghajlati folyamatok vizsgálatára létrehozott, mintegy 300 szakemberből álló tudományos testület. A közel négyéves vizsgálat kutatási eredményeit és előrejelzéseit a napokban hozták nyilvánosságra és mutatták be részletesen azon a tudományos konferencián, amelyet 2004. november 9-12-e között Izland fővárosában, Reykjavíkban tartottak. Az előrejelzések elkészítésekor a széndioxid és más üvegházgázok kibocsátásának mérsékelt jövőbeli emelkedésével számoltak a kutatók, és figyelembe vették az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change - Klímaváltozásokkal foglalkozó Kormányközi Szakértői Testület) öt legjelentősebb globális klímamo- delljének adatait is. "A globális felmelegedés már napjainkban is jelentős hatással van az Északi-sarkvidék lakóinak életére" - mondta Robert Corell, az ACIA elnöke, hangsúlyozva: napjainkban az északi pólus környéke éli át a leggyorsabban és legdrasztiku- sabban a globális éghajlatváltozás hatásait. Az előrejelzések szerint az elkövetkező években ezek a hatások sokkal intenzívebben fognak jelentkezni bolygónk egészén. Az elkövetkező 100 év folyamán az éghajlatváltozás várhatóan felgyorsul, jelentős természeti, ökológiai, szociális és gazdasági változásokat idézve elő. kulófélben lévő fiatal galaxisban már megtalálható a központi fekete lyuk, ám a központi csillagsűrűsödés, a galaxismag még nem észlelhető. Az Y-alakban elrendezett, 27 rádiótávcsőből álló rendszerrel jelentős mennyiségű gázt sikerült megfigyelni a kvazár centrumának környékén. A galaxis teljes becsült tömege mint- egy 40-50 milliárd naptömeg - ebből 10- 11 milliárdnyit tesz ki a fekete lyuk, s ugyanennyi a megfigyelt gázanyag járuléka is. A jelenlegi modellek szerint egy ilyen hatalmas fekete lyukat több billió naptömegnyi csillagnak kellene körülvenni. A gáz mozgása alapján azonban arra következtetnek a kutatók, hogy ebben a rendszerben a központi fekete lyuk és az azt körülvevő gáz alkotják a teljes rendszert, a kifejlett galaxismag azonban - amely csillagok sokaságát tartalmazná - még nem alakult ki a megfigyelt gázból. Ez a megfigyelés tehát arra utal, hogy előbb a galaxis központját alkotó fekete lyuk jött létre, a csillagok kialakulása később történik majd meg. Egy példa persze nem dönti el a vitát, annyi azonban bizonyos, hogy elsőként sikerült olyan galaxist megfigyelni, amelyben a központi fekete lyukat nem veszi körül sűrű csillagpopuláció. A VLA, valamint a hamarosan működésbe lépő, a milliméteres hullámhossztartományt érzékelő távcsőrendszer (Atacama Large Millimeter Array, ALMA) mélyebb bepillantást engednek majd a legelső galaxisok kialakulásának pillanataiba. Az Elveszett Paradicsom nyomában A régész körökben csak Elveszett paradicsomként (Lost Paradise) emlegetett Jiroft ötezer éves leletei tulajdonképpen a mezopotámiai sumér civilizációhoz hasonló kultúrából származnak - derítették ki kutatók. Szerintük Jiroft valójában Aratta ókori városa, amelyet eg}' iraki agyagfelirat fejlett civilizációként említ. Jiroft közel három éve került reflektorfénybe, amikor illegális ásatásokat jelentettek a területről és a helyiek fosztogatni kezdték a felbecsülhetetlen értékű leleteket. "A tengertől való 180 kilométeres távolság dacára a rákfélék és kagylók mindennaposak voltak az emberek asztalán"- mondta Marjan Shakur iráni paleozooló- gus, aki jelenleg a franciaországi Sorbonne- on tanít. - "A hetven azonosított kagylófajtából legalább hét ehető volt, ami azt mutatja, hogy Jiroft lakosai ötezer évvel ezelőtt rendszeresen kagylókat fogyasztottak és azokat díszítésre is használták. A felfedezés bizonyítja, hogy Jiroft lakosai, a távolságok dacára kereskedelmi kapcsolatban álltak a Perzsa- és az Ománi-öböl partvidékével." Fiatal galaxismagok: választ adnak- S S- -' te " T a;.. . — Jirofd lelet: ötzer év a homokban I
