Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-12-03 / 182. szám
12 MAGYAR SZÓ —A HÍD __________________KULTÚRA________________________2004. DECEMBER 3. M Harcban a filmrendező SZERELEMTŐL SÚTVA Nemrég kis bírt adtunk egy nagy tervről. A budapesti Tivolifilm új, amerikai változatban is megalkotja Sas Tamás: Szerelemtől sújtva című, az amerikai mozigyártástól eltérő, vagyis európai múvészfilmjét. Az erről szóló amerikai-magyar egyezség azonban sokkal több szót érdemel, mert kultúrtörténeti jelentőségű lebet. Hiszen ilyen eddig csak a világ leggazdagabb amerikai, illetve a legmúvészibbnak tartott francia filmgyártása viszonylatában fordult elő, de érzékeny francia megjegyzésektől kísérve. Röviden Gyászjelentéssel NYITOTTA A TÁRLATOT A budapesti Godot Galériában megnyílt Nagy Krisztina (Tereskova) festőművész és énekesnő tárlata. Enyhén szólva formabontó volt: saját végrendeletét függesztette ki, sőt, olvastatta felél. Ebben úgy rendelkezik, hogy örökösei az ő halála után kötelesek minden festményét elégetni. Nagy Krisztina alapította meg tizenhat évvel ezelőtt a Tereskova rockegyöttest. A VILÁGHÓDÍTÓ HOMOSZEXUÁLIS Amerikai filmet vetítenek világszerte, amely Nagy Sándor ókori hadvezérről szól, akit Colin Farrei alakít. Mivel azonban a rendező elképzelése szerint Nagy Sándor homoszexuális volt, s ezt Colin Farrrel-lel el is játszatja, görög ügyvédek nemzeti önérzetből beperelték Oliver Stone-t, a film alkotóját. Táncos Hófehérke Az Erkel Színházban játsszák ifjú Harangozó Gyula - az Operaház feledhetetlen koreográfusának fia - új balettművét, amely Hófehérkéről és a hét törpéről szól. A koreográfus elment Kievbe, ahol az eddigi legjobb e tárgyú táncjátékot adják, ám nem tetszett neki az ottani produkció, s újat tervezett Kocsák Tibor zeneszerző muzsikájára. Svéd kitüntetést kapott Maros Miklós zeneszerző Maros Miklós, a Svédországban élő magyar zeneszerző, a svéd kortárs zenei élet kiemelkedő egyénisége érdemelte ki az idén a 20ö4-es Christ Johnson Zenei Nagydíjat, amellyel 180 ezer svéd korona is jár. Maros Miklós a svéd Királyi Zeneakadémia szakmai indoklása szerint a IV. szimfóniájáért részesült e magas kitüntetésben. A szimfónia "merev formavilága és a dísztelen, puritán felszíne mögött hallatlanul gazdag, ödetes eszköztár rejlik, amelynek elemeiből határozottan és pontosan építkezik a művész" - áll az indoklásban. A hangszerelés izgalmas kontrasztjait külön kiemelik a méltatok. KÖNYV JELENIK MEG A Sorstalanság doktoráról Az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre regényének, a Sorstalanság egy ik szereplőjének élettörténetét dolgozta fel a december elején megjelenő A Sorstalanság Doktora című dokumentumkötet - közölte a szerző. Kertész Imre író a Sorstalanság egy ik szereplőjét Klopfer Ferencről, a tábor fogoly-orvosáról mintázta - mutatott rá levelében Vincze Attila Tamás. A Pallas Kiadó gondozásában december 9-én megjelenő kötet az 1975-ben elhunyt orvos feljegyzésein és visszaemlékezésein alapul - tette hozzá, A könyv' megtörtént eseményeket dolgoz fel Klopfer Ferenc életéből, "a holokauszt borzalmairól, emberségről és embertelenségről, túlélésről és újrakezdésről. Egy sors a sorstalanságból, mely a közelmúltban világirodalmi ismertségre tett szert" - írta Vincze Attila Tamás. A Népszava sportrovata a Magyar Nemzethez igazol A baloldali Népszava teljes sportrovatát átveszi a konzervatív újság, miután a Magyar Nemzet menesztette összes addigi sprtújságíróját, mivel állítólag nem voltak elég kritikusak Gyurcsány Ferenc egykori sportminiszterrel. Földessy Dénes Nagy várakozásunkat a Tivolifilm, s az alkotó Sas Tamás e kultúrmissziója indokolja: most megkísérli az amerikai filmet a szórakoztató irány helyett művészeti irányba hajlítani - az egyetemes filmművészet javára. Lapunknak a nagy terv két kulcsembere őszintén nyilatkozott. Előbb Szekeres Dénes, a pesti filmgyár - mellesleg egy nem akármilyen alkotóműhely, például nemrég a nagyrangú kairói nemzetközi filmfesztiválról, Az utolsó Blues és a Nagy ember kis szerelme című alkotásai egyszerre hozták el a fődíjat és a második díjat: az Arany Piramist és az Ezüst Piramist - nos, hivatalos nevén a Tivoli-filmprodukció Kft igazgató-tulajdonosa mondta:- Idén a Los Angeles-i szokásos magyar filmhétre kivittük Sas Tamás: Szerelemtől sújtva című művészfilmjét. A tájékozódó produceri szokás: a közönség reakcióinak lesése közben azt vettem észre, hogy kifejezett érdeklődés mutatkozik meg iránta. Feszült figyelmű, telt ház volt. Erre visszavittük az amerikai filmpiacra, ahol bemutattuk a sajtónak, s rendkívül jól fogadták. Amerikában így indult el ez a mozi. Bemutatták Chicago-ban, több héten keresztül vetítették Los Angeles-ben, ugyanott a filmszakma megszavazta, hogy a Szerelemtől sújtva lett a Hét filmje.- Csakhogy Amerikában az angolul forgatott filmek aratnak igazán sikert. folytatta Szekeres Dénes - Ha a néző a színészek szájmozgásából észreveheti a szinkront, a tévé már át sem veszi. Felvetődött: mi lenne, ha megcsinálnánk az amerikai változatát is, ugyanazzal az alapproblémával, ugyanazon rendezővel, de amerikai miliőben és színészekkel, s angol nyelven, Megtaláltuk ehhez Gulyás Iván ott élő filmproducert s most vele koprodukcióban felépítjük a közös filmet. A felvételek Amerikában készülnek, a kidolgozás, az utómunkálatok Magyarországon. Művészeti szempontból kulcskérdés, hogy az operatőr is magyar lesz: a kiváló Lajos Tamás. Sas Tamást hatalmas súly nyomja: két kultúra, két ízlésvilág s még sokféle, egymásnak néha engesztelhetetlen módon ellentmondó kettősség. Indokolt tehát a kérdés:- Most, amikor hegyeknek vág neki, hogy érzi magát?- Szorongtam. Hiszen a szorongás egy olyan állapot, amelynek okát nem is igen tudjuk. De most már túl vagyok rajta, mert tudom, mi mindent kell megoldanom, s mit lehet elérni, meg miről látszik most úgy, hogy nem lehet.- Korszakos helyzet: a magyar filmművészet történetében valami nagyszerűt először old meg! Vegyük sorra a feladatok csomópontjait.- Odakint a film termék, s elsősorban nem művészet: minél több pénzt kell fialnia. Ehhez tehát nekem ismerni kell a vevő, vagyis az amerikai néző elvárásait a mozitól. Nem művészi, hanem inkább szórakoztató elvárásokról van szó, amelyekkel viszont ami filmünket, egy éppen mély gondolatokkal, művészi elvárásokkal teli, s ehhez való dramaturgiára épült európai filmet kell valahogyan befogadtatnunk. A magyar film egyetlen helyszínen játszódik és hosszú, mély gondolatokkal teli szövegrészek: monológok, telefon- beszélgetések vannak benne. Legnehezebb feladatom lesz eljuttatni az amerikai nézőhöz a főszereplő nő mélyen önmagába hatoló lélekkutatását. A magyar változatban szinte semmi látvány, semmi izgalmas, pergő cselekmény. Csupa olyasmi, amit az átlag amerikai néző nem szeret, nem szokott követni. Az első intelem szerint a szövegrészeket sokkal rövidebbre kell venni, a cselekményt pedig gazdagabbra.- Ki írja a forgatókönyvet?- Én! Ügy érzem ugyanis, a kinti forgatókönyv ajánlatokból eltűnik Európa. Egy, főleg a nyelvészetben igen kulturált amerikai forgatókönyíró például a nőt az ötféle kapcsolatával, szomszéd- asszonyával, barátnőjével, szeretőjével, satöbbi, más-más amerikai nyelven beszéltetné - nem tájszólásban, az más! Mondván, a főhős nő csak így tud szót érteni, például egyikkel csak a New York-i értelmiség nyelvhasználatával. Ezen én ámultam ugyan, de egyszerűen nem értettem, mert aki európai nem ott született, annak elmagyarázhatok bizonyos dolgok, de a zsigereibe sosem ivódnak be. Volt olyan szövegkönyv, amelyben a tengerparton madarak repülnek a lány felé, mire elképesztően lapos szövegötlettel a szomszédasszony így figyelmezteti: ’’Vigyázzon, tudja mi volt Hitchcock filmjében, a Madarakban!?” Másik forgatókönyv egy pedofil férfi és egy kamaszlány kapcsolatáról szól. Erre az olcsóságra sosem ereszkedek le - visz- szaadtam. Odakint azt hiszik, hogy egy európai alkotó, ha amerikai ajánlatot kap, ész nélkül mindent felad. Hát nem!- Tehát - harc?- Igen, de mindannyiunkat a jó szándék vezeti! CSAK AMERIKAI FILMEKRE FOGYNAK A JEGYEK A strasbourgi Európai Audiovizuális Megfigyelő utoljára feldolgozott, 2002-es adatai szerint - uniós politika ide vág}' oda - továbbra is az amerikai filmek nyomasztó fölénye jellemzi az európai mozik kínálatát. Gyűrűk ura: évi 52 millió európai néző, Harry Potter: 48 millió, Pókember: 30 millió - írta a Népszabadság. Az a 933 millió néző, aki bemegy a mozikba 71 százalékban amerikai alkotást nézett - miközben pattogatott kukoricát és kólát fogyasztott hozzá. Hazai produkciót húsz, egyéb nyugat-európait pedig mindössze 7,9 százalékban láttak. Azaz nemcsak Kelet-Európa, de Ázsia, Afrika, Latin-Amerika, Kanada és Ausztrália együtt is csak a morzsákon osztozhatott. Az aránytalanság fordított irányban még megdöbbentőbb: 2001-ben az USA egyetlen mozinézője sem látott osztrák, belga, dán vagy finn filmetűdé olaszt sem. Értelemszerűen a brit filmgyártás vitte el az amerikai pálmát, jócskán lemaradva következnek a spanyolok és a franciák. Szekeres: kivitték Sast ______Üt,__________________________________ Sas: Amerikában a film termék, nem művészet
