Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-12-03 / 182. szám
2004. DECEMBER 3. Kultúra MAGYAR SZÓ —A HÍD 13 H Terjed az olvasókönyv igény HAMBURGI LEVÉL Lovász-módszer című. novemberi írásunk nyomán is lassan, de biztosan nő az anyanyelvi írás-olvasás tanítása iránti igény. Egyre több a visszajelzés, az érdekelódó e-mail, s érdekes mód, inkább Magyarországról. Az Egyesült Államokban élő szülők mozgatják a óhazában élő nagyszülőkt a Lovász-könyv beszerzésére. Egyébként is az amerikai magyarság sokszor nagyon gyakorlatiasan szerzi be magyar nyelvű könyvigényét. Mivel a könyv idekint viszonylag drága, sokszor bőröndben érkezik hazulról. Elolvassák lapunkban az új, érdekes kiadványokról szóló híradásokat, recenziókat, s vagy megveszik az itteni, jól ellátott magyar könyvesboltban, vagy haza írnak, kérik, vásárolják meg, s legközelebb hozzák ki. így postaköltség sincs. Ezt a bőröndmódszert számos hazai könyvkiadó visz- szajelezte már: vagyis a magyarság anyanyelv megtartó ereje a könyvbeszerzésben két féle módon működik, kinek hogy megfelelőbb. Most azonban meglepően messziről kaptunk egy levelet, jeléül annak, hogy lám az Amerikai Magyar Szó Németországba is eljut. íme a levél:- Hamburgban élő kétgyerekes gyakorló szülőként mindennapos küzdelmet vívok, hogy három éves és nyolc hónapos csemetéimet édes anyanyelvűnkre oktassam. Apjuk brit, a nagyobbik német óvodába jár. Én vagyok az egyetlen magyarajkú referenciájuk a mindennapokban. Jó lenne, ha ehhez szép okos, és praktikus gyerekkönyveket találnék magyarul, legalább fele olyan színvonalasak, mint amilyenekben európai sorstársaim dúskálhatnak az angol, francia, vagy német könyvpiacon. Ezeket ismerem és irigylem közelebbről. Mindig kiakadok, ha Pesten bemegyek egy könyvesboltba, hogy na most akkor felvásárlóm fél évre a készletet. Mert kit találok? Bóbitát, - ez persze szuper, a gyerek szereti, de már én is ezen nőttem fel - Mosó Masa mosodáját huszonötödik kiadásban, már gyerekkoromban ciki volt: valdizni- rémségeket, melyek lendületesen igyekeznek kerékbe tömi a magyar nyelvet: szépen illusztrált, ám kegyetlen rosszul fordított adaptációkat: s nagy7 néha egy- egy csemegét. Amire vágyom, áhítozom: mai, modem mesékre és versekre, magyarul írt eredeti és értékes irodalmi szövegekre, és a szövegekkel egyenrangú, tudatformáló és látványszerű illusztrációkra. Valamint, bocsánat a földhözragadt gyakorlatiasságért, olyan könyvekre, amit a gyerek kezébe lehet adni, mert meg van csinálva rendesen, jó minőségű papírra nyomva, és tépésbíróra kötve, és nem megy tönkre az első lendületesebb lapozgatástól. Vannak persze jó dolgok, Szilágyi Ákosok és Varró Dánielek és hasonlók. Ilyeket szeretnék, még, többet. Nemrégiben ráakadtam egy ritka kincsre, meg is felel az összes kritériumnak. Egy fiatal, de ismert költőnő, Tóth Krisztina írta saját gyerekének. Tíz kicsi füzetben igazi jó gyerekversek, a három éves már kívülről fújja őket, s a füzetek beleférnek egy bőröndbe, hurcolászhatók mindenfelé, már csak egy cellux tartja össze, annyit „olvasta” a gyerek. Mellesleg az év könyve lett tavaly, nem is csoda. Kutakodtam egy kicsit a neten és meg is találtam a kiadóját. Van több kiadványuk is, mindegyik nagyon más, mindegyik remek ötlet. Ha valakit érdekel, lehet klikkelgetni. Sót, rögtön meg is lehet rendelni a könyveket a kiadótól közvetlenül. (Szabó Katalin) Meghalt Bubik István Tragikus szerencsétlenségben, életének 46. évében meghalt Bubik István, a magyar színészet mai középső nemzedékének egyik legnagyobb tehetségű, férfiasán vonzó egyénisége. Múlt hét szombat éjjelén Cegléd közelében, eddig ismeretlen okból gépkocsi balesetet szenvedett és szörnyethalt. A Jászai-díjas művész Sütő András: Advent a Hargitán című drámájának férfi főszere-pében tűnt fel Sík Ferenc rendezésében, a Nemzeti Színházban. Remek alakításainak sorából többek között kitűnt Arthur Miller: Pillantás a hídról című drámájának Eddie Carbone alakja. A sportéletben mesterlovasként ismerték. Legendás magyarságtudatára jellemző: a kormány ellenprogandája miatt a rádió legnagyobb hallgatottságú hírműsorában „zsebből feladott” hirdetésben olvasta fel felhívását a trianoni békében elszakított magyarok kettős állampolgársága érdekében. Hatástalanított szellemi bomba TÚLÉLŐ NAGY ÍRÓK Lassan egy éve, bogy a Magyar írók Szövetségét, újkori történelmünk, például 56 egyik fontos lélektani központját, idegenlelkú, sokak szerint bazaárulő erők szét akarták rombolni. Nemzetközi összeköttetésű, az úgynevezett sunyi-diplomácia módszereit profi mód ismerő és alkalmazó taktikával, hazug nemzetközi propagandával tették. Ám a szövetség talpon áll, sőt, megrágalmazott elnökét, Kalász Mártont nemrég újabb bárom évre elnöknek választotta.- A Tilos Rádió keresztények elleni alpári kirohanása óta a írószövetségnek bőven volt része támadásokban. - mondta most Kalász Márton régi-új elnök - A csaknem ezer fős szövetség azonban túlélte s reméli, hogy végre azzal foglalkozhat, amiért megalakult, vagyis az irodalommal és a költők, írók védelmével. Januárban megindultak a támadások, majd az szövetségünk elleni tiltakozás zsarolássá vált, s már a létjogusoltságunkat is felvetették.. Külföldön is szervezték: ott már olyasmit is terjesztettek, hogy a demokraták kiléptek a szövetségből, a fasiszták bentmaradtak. Nem lehetett mást tenni, mint ellenállni. Miközben az Európai írószövetség, amelynek tagjai vagyunk, számon kérte, hogy mi történt, sőt, majdnem azt mondta: ezt nem tűri. Döbrentei Kornél a maga nevében mondta el beszédét a kereszténységet üldöző rádiónyilatkozat ellen, amiért lefasisztáztak bennünket, s nem a szövetség megbízásából beszélt. De amikor én is megkaptam a kedves hangba csomagolt megjegyzést, hogy „Olyan maradi keresztény vagy!’”, láttam, mire megy ki a játék.- Mit mond Kovács István, aki elfogadta a jelöltséget az elnöki posztra, ám Kalász Márton javára visszalépett?- Mikor megtudtam, hogy Kalász Márton mégis vállalja az elnökséget, természetesnek tartottam, hogy visszalépek. - így a válasz - Nagyon nehéz három év vár rá, nem leszek az ellenzéke. Szerintem a várható hazai és a manipulált külföldről érkező támadásokkal nem kell törődni. Hiszen nem csak az írószövetség, hanem az egész kulturális élet előtt is nehéz évek állnak. Máskülönben diplomataként mindig azt hallottam, hogy a diplomáciai munka húzó ágazata a kultúrdiplomácia, mert a kultúra a társadalom tudata, lelke. Ha pedig az írók manipulálni engedik magukat, az a saját írói pályájukat teheti kockára, mert akkor ők is manipulációra kényszerülnek, s ettől, elveszhetnek az önálló gondolataik. (Sz.K.) Bestseller lett a cbat- szobában írt regény Nem új keletű az az ötlet, hogy az interneten barangolók közösen regényt írjanak, a korábbi próbálkozások azonban kudarcba fulladtak. Egészen 2004-ig: az év legnagyobb könyvsikere ugyanis éppen egy így született prózai mű, amely egy hónap alatt nyolc újranyomást ért meg és 416 ezer példányt adtak el belőle. A vonatember (Densa Okoto) című művet a Sincsosa könyvkiadó jelentette meg Hitori Nakano fiktív szerzői név alatt. írói azonban azok, akik üzeneteikkel, leveleikkel árasztották el az egyik legnagyobb chatelő japán internetes portált, a Channel 2-t. Minden akkor kezdődött, amikor az egyik internetező elmesélte, hogy egy vonaton beleszeretett egy lányba, akit ő védett meg egy részeg molesztálása- itól. Beszélgetőtársaitól segítséget kért, mert szeretett volna vele randevúzni, de nem volt tapasztalata a lányokkal. A "vonatember" felhívására megindult a kollektív versenyfutás a Hermesnek nevezett lány kegyeiért. A kiadó egyik vezetőjének, Gundzsi Hirokónak támadt az az ötlete, hogy néhány önkéntessel karöltve válogassanak az e-mailekből és az üzenetekből, hogy7 kikerekedjen a történet. A könyv végül október 20-án jelent meg, elképesztő sikerrel. A kiadó szerint "nem találták meg a bölcsek kövét", nem biztos, hogy A vonatember irányzatot teremt. Viszont fogadtatása azt mutatja, hogy7 "mély, kollektív igényeknek felel meg." A siker együk záloga persze az, hogy Japán 128 millió lakosa közül 60 százaléknak van internet-hozzáférése személyi számítógépen, illetve a mobiltelefonok legújabb nemzedékében. Ezen belül van egy7 hárommilliós "kemény mag", az "otakuk”, a videojátékok és a rajzfilmek mániákusai, akik fenntartják a japán össznépi képzelőerőt. Az ő társadalmi életük inkább a világhálón zajlik, mint a valós világban. Gundzsi Hiroko cáfolja azokat a híreszteléseket, hogy7 a "vonatember" nem is létezik. "Találkoztam a hűs-vér Densa Okotóval, aki boldogan él Hermesével. A lány is megvette a könyvet, elolvasta és nagyon izgalmasnak találta a történetet" - mondja a kiadó, aki már elmondhatja magáról, hogy két embert boldoggá tett. Japán fiatalok: új művészet hordozói Hol vannak a mesemondóink?
