Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-11-26 / 181. szám
2004. NOVEMBER 26. Tudomány MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 ■ Utazás a Marsra rekordidő alatt HAJTÓS ÚJ MŰVEK Uj rakétahajtóművet fejlesztenek a Washington Egyetemen, amely drámaian lerövidítheti a Mars-utazás időtartamát, sót kulcsfontosságú lépés lebet ahhoz, bogy az emberiség megvesse lábát a Naprendszer távoli vidékein is. November 23. Az űrkutatásban jelenleg alkalmazott rakétameghajtás már több mint ötven éves technológián alapul. A kémiai hajtóművek mellett csupán az utóbbi időszakban jelentek meg alternatív meghajtási lehetőségek, mint például az ionhajtómű, ám a vezető szerep még mindig az űrkorszakot megnyitó szilárd és folyékony üzemanyagú rakétáké. Az eddig jól bevált technológiának azonban nagy hátránya van: nem elég gyors a bolygóközi tér átszelé- séhez. A jelenleg tervezés alatt álló Mars-expedíció legrövidebb időtartama két és fél év, amelyből csupán egy év lenne az operatív munka, az utazás időtartama optimális esetben is egy-másfél év oda-visz- sza. Ennyi időt még senki sem töltött el a világűrben, ráadásul a vörös bolygó ahhoz is túl messze van, hogy baj esetén a földi irányítóközpontból azonnali segítséget tudjanak nyújtani a szakemberek. A NASA nemrégiben pályázatot hirdetett alternatív rakétameghajtási technológiák kifejlesztésére. A beérkezett ötletek közül tizenkettőt választottak ki. Az elkövetkezendő hat hónap során azt mérik fel, kivitelezhető-e egyáltalán a technológia kifejlesztése. Azokat az elképzeléseket, amelyek a féléves előkészítő szakasz után megvalósíthatónak tűnnek, további két évig támogatja a NASA. Az egyik lehetséges befutó a Washington egyetem kutatócsoportja, ahol egy plazmavitorláson dolgoznak. Elképzelésük szerint egy világűrbe telepített űrállomás ionizált részecskenyalábot bocsátana ki, amely az űrhajóra telepített "vevővel" lépne kölcsönhatásba. Mintha egy tengeren úszó vitorlás vásznaiba kapna bele a szél: a fellépő elektromágneses erők révén a plazmasugár a Naprendszer távoli vidékeire röpítheti az űrhajót. A kutatást vezető professzor, Robert Winglee becslései szerint egy 32 méter átmérőjű állomás akár 11,7 kilométeres másodpercenkénti sebességre is képes lenne felgyorsítani egy űrhajót, ami azt jelentené, hogy egy óra alatt 40 000 kilométert tenne meg, azaz a Föld-Hold távolság több mint egytizedét. Ilyen gyorsasággal 76 nap alatt jutna el a Marsra, ám a kutatók szerint ennél nagyobb sebesség is elérhető, amelynek segítségével akár három hónap alatt megtehető lenne a Mars-Föld távolság, oda-vissza. A felgyorsult űrhajót egy a Mars közelébe telepített másik plazma- sugár-forrás lassítaná le. Winglee szerint az elektromágneses kölcsönhatással működő plazmameghajtású űrjárművek hamarosan a Naprendszer távoli vidékeire is eljuttathatják majd az emberiséget. Ahhoz, hogy az egész Naprendszert bejárhassuk, a bolygórendszer több pontjára kellene ilyen állomásokat telepíteni. A szakemberek szerint ez nem jelent akadályt, hiszen a NASA több űrszondát is indít különböző bolygókhoz, amelyek magukkal vihetnék a plazmasugár-forrásokat. így például a Jupiter közelébe érve csupán kiraknák terhüket, majd zavartalanul folytathatnák kutatómunkájukat. Ezek az állomások a Naprendszer belső vidékein a napsugárzás energiáját csapolnák meg az ioncsóva előállítására, az óriásbolygók távoli vidékein azonban nukleáris energiát használnának. Winglee és munkatársai szerint a technológia akár öt éven belül rendelkezésünkre állhat, igaz, hogy az ilyen állomások telepítése több milliárd dollár befektetést igényelne. Az elektromágneses kölcsönhatáson alapuló plazmasugár ötlete nem most merült fel először: ugyanez a kutatócsoport dolgozott már egy hasonló plazmameghajtáson. Ezen elképzelés szerint egy plazmabuborékot generálnának az űrhajó köré, amelyet a napszél részecskéi hajtanának előre, elektromágneses kölcsönhatásba lépve a plazmabuborékkal. A jelenlegi fejlesztés csupán annyiban különbözik ettől, hogy a napszél hatását egy erőteljes, meghatározott irányba kibocsátott ionsugárral helyettesítik, amely lehetővé teszi a pontosabb és megbízhatóbb irányítást. ■ Mégsem a folyadékkristályos kijelzőké a jövő? AKÉPCSÓ VISSZATÉR A vékony kijelzők tömeges megjelenésekor még úgy tűnt, hogy a folyadékkristály és a plazma hamarosan kiszorítja a piacról a katódsugárcsövet, amitől a mai tévék olyan elviselhetetlenül nagyok, de a múlt század elején kifejlesztett technológiának sikerült megújulnia. Jövőre megjelenik a szupervékony katódsugárcső, amely állítólag olcsóbb és szebb, mint a konkurens megoldások. November 21. A régi katódsugárcsöves technológia nem túl népszerű; bár olcsó, és a képminősége szinte utánozhatatlan, az emberek többsége vékony led vagy plazmatévére vágyik. A képcsöves tévék gyártói azonban jövőre megpróbálják (méretben) utolérni a konkurenciát, és a jelenleginél jóval karcsúbb képcsöves modelleket mutatnak be. Az LG és a Philips közös kijelzőgyártó részlege - amely egyébként azért jött létre, hogy a világ második legnagyobb led-gyártója legyen - korlátozott számban már most is készít lapos tévékbe szánt képcsöveket, és új készülékeik jövőre a boltok polcaira kerülnek. Siegfried Trinker, a vállalat igazgatója elmondta, hogy ezek a tévék először drágábbak lesznek a többi katódsugárcsövesnél, de az árak hamar lecsökkennek. A Samsung Electronics harminc inch átmérőjű képcsöves tévéje tizenhat inch vastag, tehát jóval nagyobb, mint egy led tévé, viszont nagyjából akkora, mint a lapos tévékhez használt állványok. Magyarán nem foglal el nagyobb helyet a nappaliban, mint kisebb vetélytársai. A most gyártott tévék kilencven százalékában még hatalmas katódsugárcső dolgozik, de a képcsöves tévéken meggazdagodott vállalatok is felismerték, hogy a továbbiakban nincs nagy esélyük a növekedésre. Néhány nagy gyártó már teljesen kivonult erről a piacról, hogy minden erejével az új technológiára koncentrálhasson. Bár a lapos kijelzők még csak a piac öt százalékát szerezték meg, a hatalmas haszonkulcs nagyon vonzza a gyártókat. Az új képernyők elsősorban vékonyságukkal és hatalmas képátlójukkal hívták fel magukra a vásárlók figyelmét, és jövőre ezeket az extrákat már azok is megkaphatják, akiknek nem telik plazma- vagy led kijelzőre, hiszen a lapos képcsöves tévé ezeknél jóval olcsóbb lesz. A katódsugárcsövet nem könnyű lerázni, és még négy év múlva is a piac hetven százalékáért lesz felelős, mondta el a Cnetnek Riddhi Patel, az iSupply piackutató szakértője. Előrejelzései szerint az led részesedése 2008-ban már tizennyolc százalék lesz, miközben a televíziók piaca évi 168 millió darabról körülbelül kétszázmillióra nő. Röviden szét a kémcsövet. A korábbi csúcstartó, a fluor-szulfonsav például annyira korrozív, hogy pillanatok alatt keresztülrágja magát bármilyen vastag üvegfalon. A karborán- savval a kutatók közelebbről tanulmányozhatnak egyes nehezen megfogható anyagokat. Reed és munkatársai például vele akarják "savasítani" a finoman szólva reakcióképtelen nemesgázt, a xenont - csupán azért, mert ezt még senki sem próbálta. Illegális szoftvert használt a Microsoft? A kalózmásolás elleni küzdelem élharcosa, az amerikai Microsoft egyes jelek szerint idegen szoftver illegális másolatát használta. A német tecchannel híroldal beszámolója szerint a szoftvercéget az XP operációs rendszer egyik speciális kiegészítőjének zenei fájljai leplezik le. A kérdéses WAV- fájlok a Windows Media Player Tour bemutatkozó alkalmazás zenei aláfestésére szolgálnak. Ha az eredeti program, illetve médialejátszó helyett szövegként nyitjuk meg a 80-360 KB közötti méretű fájlokat (például a Jegyzettömb alkalmazással), a legvégükön a "L1STB INFOICRD 2000- 04-06IENG DeepzOne ISFT Sound Forge 4.5" aláírás tűnik fel. A Sound Forge WAV, MP3-, AIFF- és más zenei formátumú fájlok létrehozására szolgál. Az eredeti gy ártó, a Sonic immár a Sony konszern tulajdonában van. Csodás gyógyulás őssejtekkel Agyvérzés következtében féloldalára megbénult és meg is némult egy 54 éves brazíliai asszony, de miután agyába beültették saját őssejtjeit, újra járni és beszélni tudott - jelentették be Rio de Janeiróban, ahol először próbálkoztak meg ezzel a gyógyító eljárással. Dr. Hans Fernando Dohman, a brazil nagyváros szívkórházának igazgatója óva intett attól, hogy a világon egyedülálló esetből általános következtetéseket vonjanak le, de annak a véleményének adott hangot, hogy az legalább "a kezelés kutatásában" új fejezetet nyitott. A jövőben 14 másik személyen próbálkoznak ilyen kezeléssel. Az őssejteket a beteg medencéjének csontvelejéből nyerték, és öt nappal az agyvérzés után injekciózták be a páciens agyába egy katéter segítségével. A katétert a nő egyik combi artériáján keresztül vezették be, az őssejteket azonban csak az agyi középső artériában bocsátották szabadon, ott, ahol általában bekövetkezik az agyvérzés. Az őssejtek 17 nap alatt képesnek bizonyultak új vérerek kialakítására, ily módon javult az agy szóban forgó részének vér-, oxigén és glukózellátása, és ez hozzájárult az idegsejtek regenerálásához. A Nokia bemutatta első IPv6 TELEFONJÁT Az új technológia segítségével a mobilok akkor is kapcsolatban maradhatnak a szerverekkel, ha menet közben más hálózatra állnak át. A finn gyártó vállalat Hongkongban a 3G World konferencián bemutatta, amint az IPv6-os készülék valósidejű online videolejátszás közben egyik CDMA hálózatról egy másikra váltott át. Az elterjedt IPv4 protokollt felváltó IPv6 segítségével mindegyik mobil saját IP címmel rendelkezhet, és folyamatosan az internetre csatlakozhatnak. ____________ik______:____ Plazmaűrhajó: vitorlázna az űrben «sár gBMBB.y "m m I LCD-tévé: átmeneti állapot? t%® ...............................
