Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-11-19 / 180. szám
2004. NOVEMBER 19. Tudomány MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 H Európa okos űrszondája elérte a Holdat EURÓPA IS AZ ÉGBEN Az Európai űrügynökség SMART-1 űrszondája jelenleg a pályára állás kritikus műveletit végzi a Hold körül. A fedélzeten lévő új technológiák eddig kitűnően vizsgáztak. November 16. A kritikus manőver sikeres kivitelezése mérföldkő az "okos" űrszonda-programban, amelynek keretében az Európai űrügynökség (ESA) új technológiákat próbál ki az űrkutatásban (Small Missions for Advanced Research in Technology, SMART). Az űrkutatás történetében most először alkalmaztak ionhajtóművel ellátott űreszközt egy égitest körüli pályára álláshoz, felhasználva annak gravitációs hatását is. A mindössze mosógép nagyságú, 367 kilogramm tömegű, kinyitott napelem- szárnyakkal 14 méteres szonda hazai idő szerint 2004. november 15-én este érte el a pálya jelenlegi legalacsonyabb pontját, mintegy 5 ezer kilométerre a Hold felszínétől. Néhány órával ezt megelőzően lépett működésbe a pályamódosításhoz szükséges ionhajtómű, és a tervek szerint mintegy 4 napig egyfolytában, ezután pedig rövidebb időszakokban dolgozik majd. Ennek hatására alakul ki a végleges, 300 kilométeres legkisebb és 3000 kilométeres legnagyobb közelségű poláris pálya, ahonnan megkezdődhetnek a tudományos vizsgálatok és az új technológiák további tesztjei. A Holdhoz vezető út során már sikeresen vizsgázott az autonóm navigációs rendszer, egyelőre földi számítógépekkel együttműködve: a SMART-1 kamerája által készített felvételek alapján a navigációs szoftver sikeresen állapította meg az űrszonda helyzetét és sebességét. Egy ilyen módszer jövőbeni alkalmazása "intelligensebbé" teheti a bolygókutató űreszközöket, és kevesebb beavatkozást igényel a földi irányítók részéről. Végrehajtottak egy a jelenlegi módszereknél sokkal nagyobb adattömeg sugárzását lehetővé tévő kommunikációs tesztet is, ahol igen nagy frekvenciájú rádiókapcsolatot használtak, és kipróbáltak egy a Földről indított lézersugárra alapuló kommunikációs lehetőséget is. A küldetés tudományos részének kellene igazolnia azokat a feltételezéseket, hogy a Hold valóban a Földből szakadt ki egy kozmikus ütközés következtében. Az egyik széles körben elfogadott elképzelés szerint ugyanis 4,5 milliárd éve a Föld egy körülbelül Mars nagyságú égitesttel ütközött. A Földből kiszakadó anyag eleinte egy gyűrűrendszert alkotott, majd egy testté állt össze, azaz megszületett a Hold. A SMART-1 feladatai közé tartozik emellett a holdi vízkészletek utáni kutatás, amelynek keretében azt is megpróbálja felmérni, hogy a jövőben milyen lehetőségek adódhatnak emberek lakta bázisok megépítésére égi kísérőnkön. Vosztok: a jég alatti birodalom November 15. A világ édesvízkészlete korlátozott. Ezért nagy jelentősége van a még fel nem tárt tartalékoknak, különösen azoknak, amelyek a kíváncsi szemek elől elrejtve a felszín alatt rejtőznek. Gondoljunk csak a Szahara alatt található vízkészletre, amelyet Líbia megkísérel kiaknázni. Most viszont a figyelem homlokterébe a sarkvidéken lévő, kelet-antarktiszi Vosztok-tó került, amelynek felszínét mintegy négy kilométeres jégréteg takarja. Ennek a tónak és még néhány kisebb vízgyűjtőnek a létezéséről már négy évtizede tudnak a kutatók, de csak most sikerült összegezni a többször megismételt munka eredményeit. A.E Kapica vezetésével nemzetközi tudóscsoport végezte el ezt az összegezést és nyilvánosságra hozta a tekintélyes tudományos folyóirat: a Nature hasábjain. Rádiófrekvenciás és akusztikus mérésekkel - amelyeknek jókora részét műholdak végezték el - megállapították a tó geometriai adatait., elhelyezkedését. ErMegfejtették a jég alatti tóvilág titkát JEGES MÉLYFÚRÁSOK Antarktisz-kutatók megfejtették a vastag jégréteg alatt rejtőző Vosztok-tó különleges természeti jelenségeinek titkait. Arra következtetnek, hogy a tó legalább százmétemyi vastagságú üledékében felfedezhetők a százezer évek során változó mikrovilág különböző rétegei. dekes, bár nem meglepő következtetésre jutottak: a tó felszíne körülbelül egyezre- léknyit lejt a felette lévő jégtakaró miatt, amely részben a víz felszínén, részben magában a vízben úszik. A Vosztok-tó nagy valószínűséggel évszázezrek óta jégbe zárt, számottevő mennyiségű és fajtájú mikrobiológiai szervezetet éltet. A jégben csapdába esett oxigén és nitrogén a vízben kiszabadul, és feltehetőleg annyira .feldúsul helyenként, hogy veszélyezteti a magasabb rendű életet. A kutatók szerint legnagyobb jelentősége a mikrobiológiai szervezetek sokféleségének lehet. A mérések azt mutatják, hogy a tó fenekén mintegy száz méter vastagságú üledék helyezkedik el, itt a kutatók reményei szerint szépen sorjában felfedezik a tó keletkezése óta változott mikrovilág különböző rétegeit. Ügy számítják, hogy a tó hozzávetőleg egymillió évvel ezelőtt kezdett kialakulni. Kapicáék becslése szerint egy vízrészecsr ke mintegy ötvenezer évig tartózkodhat a tóban, de lehetnek ennél sokkal régebbi részek is. Mindenesetre ennek az üledékes rétegnek a tanulmányozása közelebb hozza a tudományt a Föld őstörténetének tisztázására. Mikor kerülhet sor további alaposabb vizsgálósorozatra? Tavaly Cambridge-ben tanácskoztak az érdekeltek, és megállapodtak - az Antarktisz- egyezménynek megfelelően - hogy csak akkor és úgy szabad behatolni ebbe a természeti kincsesházba, ha a környezet változatlanságát garantálják az expedíció résztvevői. Mivel jelenleg nem ismeretes ilyen technika, a jeget kutató fúrásoknak 25 méterrel a vízfelszín felett meg kell állniuk (most még a jégrétegben a folyékony vízfelszíntől 250 méterre tartanak), nehogy elszennyeződjék a páratlan víztároló. Arra is választ kerestek, hogyan került ekkor víztömeg a hatalmas jégtakaró alá, és mi fűti fel a jeget a víz olvadáspontjának környékére? A válasz kettős: egyrészt a geotermikus energia ez a kályha, amelynek segít az igen rossz hővezetésű vastag felső jégtakaró, mert elszigeteli a mínusz 50-70 fokos külső hőmérséklettől, a másik ok pedig a jégtakaró által kifejtett nagy nyomás. Röviden Szokatlan fekete lyuk Galaxisunk szívében A saját Naprendszerünknek is otthont adó galaxis, a Tejútrendszer központjában egy körülbelül 2,6 millió naptömegű, ún. szu- pemehéz fekete lyuk helyezkedik el, amelynek létezését az elmúlt években erőJ sítették meg Jean-Pierre Maillard francia csillagász (Párizsi Asztrofizikai Intézet) és kollégái most arról számoltak be az Astronomy and Astrophysics c. szaklap legutóbbi számában, hogy a nagy fekete lyuktól mindössze 3 fényévnyire egy jóval kisebb, ám az ún. csillagtömegű fekete lyukaknál sokkal nagyobb fekete lyuk kering, amelynek becsült tömege 1300 naptömeg. Amennyiben a további megfigyelések megerősítik a felfedezést, ez az első ún. közepes tömegű fekete lyuk, amelyet a Tejútrendszerben találtak. Az újonnan felfedezett fekete lyuk a nagy központi fekete lyuk körüli pályán mozog, 280 km/má- sodperces sebességgel, befelé spirálozva - írja a Nature hírszolgálata. A francia kutatók szerint a jelenleg hét csillagból álló halmaz egy egykori, sokkal nagyobb csillag- halmaz maradványa, amelynek nagy' részét a központi fekete lyuk szétszórta. A megfigyelés megerősítheti azokat az elméleteket, melyek szerint a galaxisok központi objektumai kisebb fekete lyukak és csillagok elnyelése révén növelik saját tömegüket. Szexmentes a Microsoft keresője Microsoft régóta várt internetes keresőoldala múlt héten mutatkozott be. A kereső jelenleg 11 nyelven és 26 országban működik. A német változat a search.msn.de címen található. Az amerikai szoftverkon- szem a keresőjével a Google-t kívánja letaszítani a trónról. A bétaverzió beindulása Yusuf Mehdi Microsoft manager múlt heti kijelentése szerint "óriási lépés". Az új kereső német változata azonban megtagadja az olyan szavakra keresést, mint "sex" és a "porn". Az ezzel próbálkozó felhasználókat ifjúságvédelmi okokból eltanácsolják. A kereső béta változatán (beta.search.msn.de) ráadásul piros figyelmeztető felirat szólít fel, hogy találatok érdekében inkább válasszunk mis keresőkifejezést. Az ELSŐ teljesen mesterséges szív engedélyezése Az Amerikai Élelmezés- és Gyógyszer- ügyi Hivatal (FDA) jóváhagyta az első teljesen mesterséges szív alkalmazását. A műszívet úgy tervezték meg, hogy arra az időre, amíg rendelkezésre nem áll egy donor, helyettesíteni lehessen vele az átültetésre váró betegek szívét. A mesterséges szív (CardioWest) az arizonai SynCardia Systems cég fejlesztése. A mesterséges szívektől azt remélik, hogy .segítségükkel azoknak is meghosszabbíthatják majd az életét, akiken valamilyen okból nem lehet szívátültetést végrehajtani. "A műszíveknek hatalmas piaca van manapság" - vélekedik Don Esmore, aki a szív- és tüdőátültetések specialistája a melboume-i Alfred Kórházban. "A legtöbb országban évente húsz- és kétszázezer között lesz azoknak a száma, akik valamilyen szívproblémával küzdenek, és emiatt műszívekre szorulnak." Smart-1: vén kontinens új terméke J meUwatiw
