Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-11-19 / 180. szám

2004. NOVEMBER 19. Hazai hírek MAGYAR SZÓ —A HÍD 7 ■ Sok pénz, kevés eredmény a magyar oktatásban ALAPVETŐ KÉSZSÉGEK tanárra kevesebb mint 15 általános isko­lás, köztük Magyarországon, így többek között Hollandiával, Svédországgal, Ausztriával és Németországgal együtt említhet minket a jelentés. Több gyerek jut egy tanárra olyan gazdag és fejlett országokban, mint például Japán, Finn­ország, Franciaország vagy az USA. A legrosszabb helyzetben leginkább az af­rikai országok vannak: jó néhány helyen félszáznál is több tanulóval kell megbir­kózni egy-egy tanárnak. Több ország­ban az AIDS-járvány is súlyosbítja a helyzetet: Zambiában például olyan sok tanár halt meg a kórban, hogy a tanár­képzés nem bírja pótolni őket. A tanárok mellett, illetve ezzel szoros összefüggésben, pénzt is kell fordítani az oktatásra. (Az UNESCO jelentése szerint a működésre fordított költségek túlnyomó többségét a tanárok fizetése teszi ki.) Magyarország a GDP-jének mintegy 4,5 százalékát költi oktatásra. Ezzel a közép-keleti térség országai kö­zül a harmadik, csak Lettország és Lem gyelország előzi meg. De nagyobb há­nyadot fordít Németországnál vagy Hollandiánál is. A jelentés ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ezek az ada­tok sok esetben megtévesztőek lehet­nek: Ez egyrészt az országok eltérő nagyságú GDP-je, másrészt a gyermek­létszámból fakad. így India és Német­ország költségvetéséből hiába áldoz ha­sonló hányadot az oktatásra, Németor­szágban sokkal több pénz jut egy tanu­lóra. A nemzetközi felmérésekben a ma­gyar diákok nem szerepeltek kiemelke­dően. A legutóbbi PISA-felmérésben (Programme for International Student Assessment) gazdagabb országok közül csupán hármat, Görögországot, Portu­gáliát és Izraelt előzték meg a magyar 15 évesek az UNESCO jelentése szerint. A közepesen fejlett, illetve szegény álla­mok diákjaihoz képest azonban jóí telje­sítettek a magyar fiatalok. Sok ország­ban azonban annak is örülnek, ha meg­tanulnak ími-olvasni a gyerekek, mivel még mindig 800 millióra tehető a fel­nőtt analfabéták száma, többségük Fe- kete-Afrikában, Dél- és Kelet-Azsiában élnek. Jönnek a kapuk és chipkártyák a metróban KORSZERŰ KAPUZÁS Megszűnik a ma használatos jegykezelés a metróban másfél év múlva. Visszajön a kapus rendszer, a papírjegyet afeltölthetó chipkártya váltja fel. Több gyerek jár iskolába jelenleg, mint bármikor korábban, azonban na­gyon sokan még ötödik elemit sem vég­zik el vagy úgy végzik el az általános is­kolát, hogy még az alapvető készségeket sem sajátították el, így nem tudnak ren­desen ími-olvasni vagy számolni - álla­pítja az UNESCO oktatásról készült je­lentése, amely szerint kimutatható a di­ákok teljesítményének javulása azokban az országokban, ahol növelték az okta­tásra fordított forrásokat. A színvonalas oktatáshoz elengedhe­tetlen, hogy megfelelő számú és minő­ségű tanárokkal rendelkezzen az adott oktatási rendszer. Az UNESCO felmé­rése szerint az egy tanárra jutó diákok szempontjából Magyarország a legked­vezőbb országcsoportba tartozik. A vizsgált 182 ország közül 31-ben jut egy Parlamenti csoportként a lakitelkiek Az elmúlt hónapokban az MDF- ből kizárt, illetve kivált tizennégy országgyűlési képviselő abban álla­podott meg, hogy mint parlamenti csoport kíván tovább működni. Ezt a házszabály lehetővé teszi, közölte Ékes József az MTI-vel a csoport hétfői megbeszélése után. A cso­port tagjai abban is megállapodtak, hogy az MDF-frakcióból különbö­ző időpontokban kizárt, illetve ki­vált képviselők a kötelező hat hóna­pi függetlenként való működés után "bevárják egymást", és 2005. május 9-e után már frakcióként és egyesületként folytatják a parla­menti munkát. ­Egyelőre továbbra is a Lakitelek munkacsoport elnevezést használ­ják, amíg el nem döntik, hogy mi­lyen néven kívánnak együtt dolgoz­ni. Megjegyezte: mindannyian azt képviselik a jövőben is, amit az MDF-ben képviseltek. Másfél éven belül az eddigi jegykeze- lős gyakorlatot felváltja a kapus rendszer a budapesti metróban, a Budapesti Köz­lekedési Vállalat (BKV) már megkezdte a kapuk felszerelését, értesült a sajtó. A közlekedési társaság egyelőre csak a ket­tes metró felújított állomásain fektette le a kapuhoz szükséges vezetékeket. A ka­puk egyébként nem jelentenek újdonsá­got, korábban a piros metró vonalán már használták őket. A BKV emellett chipkártyás rend­szert is bevezet másfél éven belül. A te­lefonkártyákhoz hasonló, feltölthető kár­tyák váltják a manapság használt jegye­ket és bérleteket, az ellenőröknek pedig lesz olyan elektromos készüléke, amivel ellenőrizhetik, hogy az utas kezelte-e a jegyét, számolt be az RTL Klub. Az ér­vényesítéshez elég lesz a kártyát elhúzni a szerkezet előtt. A metró áteresztő ka­puit és az elektromos jegyrendszert vár­hatóan 2005 végén, 2006 elején állítják rendszerbe. Jelenleg a budapesti metró­ba egyszerűen, minden ellenőrzés nélkül be lehet sétálni, a mozgólépcsők tetején lévő kis készülékeken kell érvényesíteni a jegyet. Am ennek elmulasztásakor sem akadályoz meg semmi abban, hogy fel­szálljunk a metróra. Az ellenőrök általá­ban a kijáratnál szoktak állni, és ott csí­pik el a bliccelőket. Csúcsforgalomban azonban, mikor egyszerre rengetegen özönlenek ki a metróból, az utasoknak alig felét tudják ellenőrizni, nagyon so­kan egyszerűen elsétálnak az egy előző utassal elfoglalt ellenőr mellett. A ka­pukkal azt próbálják elérni, hogy csak azokat kell ellenőrizni, akiknél a gépezet valamilyen jelzést adott (pl. hogy ér­vénytelen a jegye, stb.), így nem kell azokkal tölteni az időt, akiknek érvényes bérletük van, csak időbe kerül, míg elő­halásszák a táskájukból. A BKV valószínűleg a napokban köz­zétett statisztikák hatására döntött a fo­kozottabb ellenőrzést biztosító rendszer mellett. Ezekben ugyanis az szerepelt, hogy a bliccelők, vagyis a jegy nélkül utazók több milliárdos bevételkiesést okoznak évente a vállalatnak. A kapuk­kal, amelyeken elvileg nem lehet átjutni érvényes jegy nélkül, csökkenteni lehet­ne a bliccelők számát. Csakhogy amint azt más nagyvárosok példája mutatja, egy kisebb ugrással - legalábbis - fiata­lok - könnyedén átugorhatnak ezeken a sok pénzért kialakított kapukon... Röviden lyozta: a dohányfüst 33 féle daganat és 3 000 más betegség kialakulását okozza. En­nek ellenére manapság a fiatalok átlagosan 12 évesen gyújtanak rá először, a 18 év alat­ti diákok 50 százaléka már rendszeres dohá­nyos - mondta. A szakember szerint a Ne gyújts rá! világnap jó alkalom felhívni a fi­gyelmet a dohányzás kockázataira, ezért a liga hat szervezettel közösen a világnaphoz kapcsolódva füstmentes hetet szervez. Milliós díj KIVÁLÓ TANÁROKNAK Idén ismét hat középiskolai tanár veheti át a Rátz Tanár Úr Életmű díjjal járó-egy-egy millió forintos jutalmat. A három évvel ez­előtt alapított díjat a matematikát, fizikát, kémiát oktató középiskolai tanárok nyerhe­tik el. Ez évben kiváló szakmai munkájáért Reményi Gusztávné, Rácz János matemati­ka, Sebestyén Zoltán, Zátonyi Sándor fizi­ka, Kecskés Andrásné és Villányi Attila ké­mia tanár vehette át a díjat a Thália Színház ünnepélyes díjkiosztó gálaműsorán. Dávid Ibolya maradt A PARLAMENT ALELNÖKE Dávid Ibolyát (MDF) az Országgyűlés al­elnökivé, Pettkó Andrást jegyzővé válasz­tották hétfőn a parlamentben. A titkos sza­vazáson Dávid Ibolya 187 igen és 8 nem szavazatot, Pettkó András 180 igen és 11 nem szavazatot kapott. A választás az MDF-frakció múlt heti megszűnése, majd újjáalakulása miatt vált szükségessé. A KATOLIKUSOK A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG MELLETT Felhívást bocsátott ki kedden a Magyar Ka­tolikus Püspöki Konferencia (MKPK), kér­ve a magyar katolikus híveket és minden magyart, hogy vegyen részt a december 5­1 népszavazáson és voksoljon igennel a ket­tős állampolgárságra; a dokumentumot no­vember 28-án olvassák fel a katolikus temp­lomokban. "A magyar nemzetért érzett er­kölcsi felelősségünk és elkötelezettségünk tudatában arra kérjük a magyar katolikus hívőket és minden magyar honfitársunkat, hogy a népszavazáson való részvételével és IGEN szavazatával legyen részese ennek a történelmi összefogásnak, és támogassa ezt az új nemzetegyesítést" - olvasható az MKPK titkára által jegyzett felhívásban. Tilos LESZ A GYERMEKEK TESTI FENYÍTÉSE Törvénymódosítást kezdeményez a kor­mány annak érdekében, hogy a jövőben büntethető legyen a gyermekek szülő általi fenyítése, jelentette be Batiz András kor­mányszóvivő. Jelenleg nem tiltott, hogy a szülő a gyermekét bántsa, közölte a kor­mányszóvivő. Batiz András szerint azt sze­retnék, ha a testi fenyítést is tiltanák, mivel az alkalmatlan eszköz a nevelésre. Úgy vél­te, a gyermekek bántalmazása ellentétes hatást vált ki. A kormányszóvivő elmondta, nem az a cél, hogy minél több szülő ellen induljon eljárás, hanem az, hogy minél ke­vesebb gyermeket bántalmazzanak. Közlé­se szerint akit gyermekkorában nem bán­talmaznak, az később sem nyúl ehhez az eszközhöz. Szerkesztette: Gyenge Zsolt —_____fl___—____Bll____I Magyarország lehetőségeihez képest sokat költ oktatásra, a tanár-diák arány is világszínvonalú, azonban az oktatás színvonalára nem mondható el mindez. A magyar diákok ugyanis a fejlett országok tanulóihoz képest némileg gyengébben tel­jesítenek - derül ki az UNESCO jelentéséből, amely 182 ország oktatását hasonlí­totta össze. Magyar oktatás: középen ülünk Ékes: a házszabályt követik j • - 'ars • ‘—w—--------

Next

/
Thumbnails
Contents