Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-11-19 / 180. szám
8 MAGYAR SZÓ-A HÍD KÁRPÁT 2004. NOVEMBER 19. ! Kettős állampolgárság: jogi áttekintés VITÁS DEKRÉTUMOK A politikusokat és a kettős állampolgárság megadásában reménykedő kisebbségben élő magyarokat egyaránt többé-kevésbé hidegzuhanyként érheti azoknak a szakértői anyagoknak egy-egy megállapítása, amelyek a magyar külügyminisztériumban készültek e kérdéskörről a MÁÉRT ülése előtt. A 200 oldalas dokumentumcsomagból a legrelevánsabb szempontokat vesszük szemügyre. Röviden Erdély: Bethlen Gábor EMLÉKNAPOK NAGYVÁRADON November 16. Emlékeztek az erdélyi fejedelemre a váradiak. A rogériuszi református templomban előadások hangzottak el a 17. századi magyar történelem kiemelkedő, egységre törő személyiségéről. Az uralkodó szobrát - mintegy inkognitóban - előbb Bíró Rozália alpolgármester koszorúzta meg, majd a rendezvény résztvevői-szervezői, az erdélyi jobboldal, Magyar Polgári Szövetség, vezetői is lerótták kegyeletüket a Petőfi parkban felállított emlékműnél. A rendezvényen közreműködött a rogériuszi templom vegyeskara és ifjúsági kamarakórusa, a Varadinum vonósnégyes, ifj. Kovács Levente színművész, Balogh Tímea és Fazakas Tamás. A megemlékező ünnepségen, amelyen a helyi cserkész- csapat is képviseltette magát, a Hajdú-Bihar megyei Huszárhagyomány-őrző Közhasznú Egyesület állt díszőrséget. A szervezők külön köszönetét mondtak Kós Andrásnak, a megkoszorúzott szobor alkotójának. A Máért-tagszervezetek TÖBBSÉGE TÁMOGATJA... A kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot fogadott el a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteinek többsége Budapesten, a dokumentumot a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége nem írta alá.A nyilatkozat, amelynek elfogadását Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja elnöke kezdeményezte, felkéri a magyarországi választópolgárokat, hogy a december S-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. A dokumentum aláírói szerint a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. A nyilatkozatot elfogadó 14 szervezet felkéri a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. Székelyföld táblák, MÁR JÖVÓ HÉTTŐL November 17. Autonómiát Székelyföldnek! Ön dönt november 28-án! - ezt a feliratú plakátot mutatták be az RMDSZ szenátorilletve képviselőjelöltjei rendhagyó sajtótájékoztatójukon, amelyet Kökösben tartottak. Elhangzott, hogy a következő négy évben a háromszéki parlamenti képviselők, a civil szervezetekkel karöltve elkészítik azt a törvénytervezetet, amely Székelyföld területi autonómiájára vonatkozik. Antal Árpád András közölte, már jövő héten kiteszik a megyehatároknál azokat a táblákat, amelyek figyelmeztetik a Háromszékre érkezőket, hogy beléptek Székelyföldre. Márton Árpád elmondta, minden valószínűség szerint jövő évre elkészül a nemzeti kisebbségi törvény, és az RMDSZ mindent elkövet annak érdekében, hogy a törvényhozás napirendre tűzze Székelyföld területi autonómiáját HHRF- Erdély: Elkobzott Egyházi Ingatlanok Adatbázisa November 12. .Az erdélyi magyar történelmi egyházakkal együttműködésben a New Szerkesztette: Czka Tihamér November 16. Az állampolgárság annak a ténynek a jogi megjelenítése, hogy az egyént szoros kapcsolat fűzi egy adott állam lakosságához - szögezi le a Hágai Nemzetközi Bíróság esetjoga alapján az a szakértői anyag, amely a MÁÉRT állampolgársági szakbizottsága részére készült. Az összefoglaló felemlíti, hogy a trianoni békeszerződés (1921) 61. cikkelye szerint "a szomszédos országokban élő magyarok elveszítették magyar állam- polgárságukat". Egy kibúvó volt - ha az egyén külön igényelte az állampolgárság megtartását és egy éven belül áttelepült Magyarországra. A párizsi békeszerződés (1947) nem tartalmaz explicit állampolgársági rendelkezéseket, ám hatályon kívül helyezi a bécsi döntéseket, amelyek magyar állampolgárságot adtak a Magyarországhoz csatolt területeken élőknek. "A béke- szerződésben a határmódosításokkal érintett személyek állampolgárságának nemzetközi jogi rendezése nem történt meg" - állapítja meg a szakértő. A szöveg emlékeztet a Velencei Bizottság a kedvezménytörvényről adott állásfoglalására, amely hangsúlyozottan felhívta a magyar hatóságok figyelmét arra, hogy külföldi állampolgárokról "csak a saját területe vonatkozásában alkothat kötelező érvényű rendelkezéseket." Az Európai Állampolgársági Egyezmény (aláírva 1997 novemberében Strasbourgban, tagja Ausztria, Dánia, Hollandia, Portugália és Svédország, illetve Magyarország és Szlovákia) "egyértelműen elismeri a kettős állampolgárság intézményét, és kifejezetten szabályozza az ezzel járó jogokat és kötelezettségeket". A konvenció ugyanakkor kimondja, hogy minden állam saját joga szerint határozza meg, kiket tekint állampolgárainak. Az ilyen jogszabályt viszont más államok annyiban kötelesek elfogadni, amennyiben ez összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal. Az egyezmény tiltja a nemzetközi vagy etnikai származáson alapuló diszkriminációt, de elismeri, törvény- szerű az a gyakorlat, hogy az államok feltételeket szabnak, amelyek kedvezményeket biztosítanak: ilyen az ország nyelvének ismerete, a származás vagy a születési hely. A Magyarországon hatályban levő állampolgársági törvény (1993/LV) szerint a leginkább kedvezményes eljárással az honosítható, aki magát magyarnak vallja, akinek felmenője magyar állampolgár volt és legalább egy éve Magyarországon él. A kérelmet kizárólag egyénileg és Magyarországon lehet benyújtani. Lehetne módosítani úgy a törvényt, hogy a kérelmet külföldön és bevándorlás nélkül lehessen benyújtani. És kicsodák? A szakértői válasz: vagy azok, akik saját maguk valamikor magyar állampolgárok voltak, illetve olyan, akiknek korlátozott fokú felmenője az volt (kizárólag a szülő vagy a nagyszülő). A jelentés "rövid jogvesztő határidő" beiktatását sem tartja kizártnak - vagyis aki egy adott pillanatig nem kérelmezi az állampolgárságot, véglegesen búcsút mondhat neki. A szöveg kiemeli, hogy viszonylag szűk rétegről van szó, vagyis ez a megoldás "nem nyitja meg széles kör számára az áttelepülés lehetőségét, a jogvesztő határidő tovább szűkíti a kérelmezők számát" (márcsak azért is, mert Romániából eleve kizárja azokat, akik nem éltek Észak-Erdély területén 1940-44 között.) Előny továbbá, hogy "nem bátorítja a szülőföld kiürítését". További megoldás, hogy a törvény marad a régiben, marad a kötelező magyarországi bevándorlás, de eltörli a jogszabály az egyéves várakozási időt. Hátrány, hogy a törvénymódosítás ellentétes volna - a diszkrimináció tilalma miatt - az Európai Állampolgársági Egyezménnyel, s a megváltoztatott jogszabály a világon bárhol élő, volt magyar állampolgár összes leszármazottjára vonatkozna, így mégis "meghatározhatatlan számú kérelem benyújtásával lehet számolni". Mindenesetre az összeállítás melléklete felsorolja, hogy a Magyarországgal szomszédos államok közül kedvezményes honosítást biztosít etnikai alapon és bevándorlás nélkül Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Szerbia-Montenegró és Románia. A szakértők - inkább sugalmazva, mint kimondva - nemzetközi szerződés megkötését tartják célravezetőbbnek, arra alapozva, hogy a térségben Szerbia- Montenegró és Bosznia-Hercegovina kötött sikerrel ilyen megállapodást. A szerződés előnye, hogy nem diszk- riminálna etnikai alapon, egyéb állampolgársági jogokat és kötelezettségeket is szabályozhatna, mivel csak egy adott országra vonatkozik, nincsenek "világméretű" kihatásai, továbbá ha az adott állam beleegyezik a dologba, elkerülhetők a nemzetközi fórumok előtti viták. Ha a nemzetközi megállapodás feltételül szabja a magyarországi lakóhelyet, akkor a szülőföld elhagyását bátorítaná, illetve a kétoldalú tárgyalások miatt a szöveg végelegesítése és hatálybalépése meglehetősen elhúzódhat. Az egyik pénzügyi jellegű hatásvizsgálat "a magyar állampolgárság megszerzését követő, esedeges tömeges hazatéréssel kapcsolatban" leszögezi, hogy a magyar szociális ellátórendszert gyakorlatilag minden "új" állampolgár igénybe veheti. Ugyan a vonatkozó törvények életvitelszerű Magyarországon tartózkodást írnak elő feltételként, de ezt "az eljáró szervek a gyakorlatban nem tudják ellenőrizni". Érhető, hogy ez a szempont nyugtalanítja a költségvetés összeállítóit, hiszen az állampolgárnak természetszerűen nincs szüksége külön engedélyre munka- vállaláshoz. így "akár egynapos munka- viszonnyal is hozzá lehet jutni több évig folyósítandó ellátásokhoz", például táppénzhez, gyermeknevelési segélyhez stb. Az egészségügyi ellátások köre sem lehet korlátozott, továbbá az állampolgár nem magyar [nemzetiségű] eltartott közeli hozzátartozói is jogosultak "a legköltségesebb műtétekre". A költségszámítások alapja a bel- ügymininisztérium jogi főosztályának adata, miszerint jelenleg 778 ezren rendelkeznek magyar igazolvánnyal. Eszerint a hatástanulmány azzal a feltétellel számol, hogyha 10 ezren, 100 ezren vagy 500 ezren települnek át új jogaikkal élve. Eszerint 10 ezer fős áttelepülés - minden lehetséges, társadalombiztosítási jellegű költséget beszámítva, beleérve az ideiglenes lakhelyeket is - 4 milliárd forintba kerülne. Éélmillió új állampolgár Magyarország területén 137 milliárdos társadalombiztosítási pluszt venne igénybe. "A kiadásokat csökkentheti az állam- polgárság kiterjesztését megelőző, átgondolt, jelentős reform a szociális védelmi, társadalombiztosítási ellátások területén. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a jelenlegi magyar állampolgárok jogosultságát is módosítjuk, szigorítjuk [...], megszüntetve azt a jelenlegi alapelvet, hogy minden Magyarországon lakó személy jogosult az ellátásra". További megoldási javaslat "felülvizsgálni" a lakcímbejelentésről szóló 1992. LXVI. törvényt. Kovács László akkori külügyminiszternek készült még július elején az a feljegyzés, amely arra készítette fel a tárcavezetőt, hogyan reagáljon arra, hogy a Magyarok Világszövetsége befejezte a népszavazási aláírásgyűjtést. "Az aláírásgyűjtés lezárulása után a magyar politikai elit (a kormány mellett a legnagyobb ellenzéki párt is) nehéz kommunikációs helyzetbe kerül, mert az állampolgárság megadása inkább az átte- lepülésre serkenthet, szemben áll az autonómia-törekvésekkel, ugyanakkor nyilvánosan nem lehet ellenezni a politikai véleménynyilvánítás akár népszavazás útján történő kinyilvánítását". Jogi egyeztetés: viták és zavarok
