Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-11-19 / 180. szám
6 MAGYAR SZÓ-A HÍD Hazai hírek 2004. NOVEMBER 19. Röviden Kis népszámlálás LESZ 2005-BEN? Jövő április 1-je és április 21. között a népesség személyi, családi és lakásviszonyait felmérő kis népszámlálás, mikrocenzus lesz, ha a parlament elfogadja azt a törvényjavaslatot, amelynek tárgyalását hétfőn kezdték meg a képviselők. Magyarországon - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - a tízévenkénti népszámlálások között körülbelül félidőben tartanak reprezentatív mintavételen alapuló összeírásokat, úgynevezett mikrocenzusokat. Hankó Faragó Miklós államtitkár hangsúlyozta: tekintettel arra, hogy személyes adatok felvételéről van szó, a népszámlását törvénnyel kell elrendelni. Világháborús tömegsír Több száz holttestet rejtő tömegsírt találtak Kőszegen az úgynevezett Lovagló-dűlőben, de még több ilyen maradvány is lehet ezen a területen - közölte Tóth László, Kőszeg jegyzője, aki hozzátette: "az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az 1944-45 telén sáncmunkára vezényelt egykori munkaszolgálatosok holttesteit hántolták el itt". A tavaszi csapadékos időjárás mozdította meg a földet, így találták meg az egyik tömegsírt, amelyhez hasonló még több is lehet a területen - fűzte hozzá. Szakemberek szerint viszont az sem kizárható, hogy az első világháború idejéből származnak a megtalált holttestek maradványai. Újabb szelektív kukák A FŐVÁROSBAN A szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas kukákat az idén az év végéig a fővárosban 250 új helyre telepítik ki, amelyet újabb 250 "hulladékgyűjtő sziget" kialakítása követ 2005. június végéig, közölte Halász Géza, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. kommunális igazgatója hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten. Jelenleg Budapesten 100 különböző pontra hordhat a lakosság különválogatott hulladékot. A szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas helyek száma a jövő év feléig 600-ra bővül, ezek tapasztalatai alapján lehet a rendszer további bővítésének üteméről dönteni. Hosszú távon valószínűleg 2 ezerre nő a számuk Budapesten. Érvénytelen választáson KIÜTÉSES FlDESZ-GYÓZELEM Sopronban és Szécsényben időközi parlamenti választást írtak ki, mert két képviselő az Európai Parlamentben dolgozik ezentúl, így a magyar országgyűlésben megüresedett a helye. Mindkét helyen ötven százalék fölötti eredménnyel győzött a Fidesz jelöltje, az alacsony részvétel miatt mégsem jutott parlamenti mandátumhoz. Mindkét helyen a szavazópolgárok alig harminc százaléka ment el a szokatlanul hideg időben választani. Kampány a fiatalok DOHÁNYZÁSA ELLEN Miközben a dohányzás okozta betegségek vezetik a magyar halálozási statisztikákat, a fiatalok egyre korábban szoknak rá a cigarettára - közölte Vajó Péter, a Magyar Rákellenes Liga munkatársa a közelgő füstmentes világnap kapcsán. HangsúMA kiürülő falvakat hajléktalanokkal pótolják SZÉP JÖVŐT VÁRNAK A falu talpraállásában bíznak, ezért fogadnak be húsz hajléktalan családot a tar- nabodiak. A helyiek szerint a falu lassan kibal, így jól jön a több mint 200 beköltöző felnőtt és gyerek. Akárcsak a befogadásukért cserébe kínált fejlesztések: a falubusz, az iskolabővítés és a saját mozi beindítása. A polgármester szerint busásan megtérül majd a falunak a segítség. Akik nem dolgoznak vagy nem tudnak beilleszkedni, azoknak pedig menniük kell. "Nem kellett vakon belemenni ebbe a szerelembe" - mondja Pető Zoltán, a hajléktalanokat befogadó, alig 850 lelket számláló Heves megyei Tamabod polgármestere. A faluban indul a szociális minisztérium, a Máltai Szeretetszolgálat és a Hajléktalanokért Közalapítvány támogatásával húsz, hajléktalan- és átmeneti szálláson élő, többgyermekes család költözik a faluba december és tavasz között. A családok saját otthont és kertet kapnak, ahol gazdálkodhatnak. "Nem balekok vagyunk. Busásan megtérül" - magyarázza a polgármester a falu szempontjait. Nem csak a hajléktalanok otthonait újítják fel, hanem a megállapodás értelmében különböző fejlesztések is beindulnak a településen. Pető a 20 személyes falubuszt említi, ami szerinte sokat segít majd, mivel eddig rengeteg tamabodi azért nem tudott munkát vállalni a környéken, mert nem volt olyan busz, amellyel beértek volna idejében. "Nem csak a betelepülteket, hanem az egész falut akarjuk rehabilitálni" - mondja. Pető szerint csak addig bizonytalankodtak a helyiek, amíg pletyka volt, hogy ők lesznek a befogadó falu. Azután minél többet tárgyaltak, annál bizakodóbbak lettek, és végül azt mondták neki: vágjon bele, polgármester úr - meséli. A tamabodiaknak nem ismeretlen a helyzet. Két éve egy hatgyermekes budapesti hajléktalan asszony költözött a faluba élettársával. Harminc évvel ezelőtt pedig több mint 100 romát fogadtak be, amikor a tamazsadányi cigánysort elmosta az árvíz. "Egy szót se szólhatunk. Féltek, de minket is befogadtak, nekünk is jólesett, nekik is jó lesz, ha bekerülnek egy társadalomba" - mondja a helyi presszóban kártyázó férfiakat túlkiabálva Németh Attila, aki az 1974-es árvíz után érkezett a faluba. A középkorú roma férfi nem fél az érkező családoktól, "nem olyanok jönnek, akik a pályaudvaron laknak". Azt pedig kifejezetten biztatónak tartja, hogy az ígéretek szerint lesz munkahelyteremtés: létrehoznak egy foncsoro- zó üzemet, ahol 50 ember kaphat majd munkát. "A szegényebbeket kell a társadalomba felhozni, azt az életszínvonalat kell biztosítani, ami itt van" - mondja bizakodva, de azért azt elismeri: "alkalmazkodnunk kell". Felesége, Anna, a helyi kisebbségi ön- kormányzat vezetője szerint a hajléktalan családok esélyt jelentenek a falunak az újrakezdésre. "Kevés a lakosság. A falu már elöregedett, és az öregek kihalnak" - magyarázza, miért fogadja be a falu a húsz családot, ami közel 220 embert - főleg gyerekeket - jelent. Szerinte van, aki tart a jövevényektől, és vegyesek a falusiak érzelmei, a falubusz, a beígért szükségletek kielégítésével is gond van sokszor. "Most minden ember szociális juttatásokból él" - épp ezért az egyik legnyomósabb érv a hajléktalanok befogadása mellett az volt, hogy - az ígéretek szerint - a szeretszolgálat emberei segítenek majd a helyieken is. A szántást például mindenkinek elvégzik első évben ingyen, illetve vetőmagot és tyúkokat is ígértek a falusiaknak fél áron. Azt is megígérték, hogy visszakötik a vizet és a villanyt is azokba a háztartásokba, ahol díjtartozás miatt kikapcsolták - mondja bizakodva Németh Attiláné. Tisztában van persze azzal is, hogy az államnak is megéri a hajléktalan családok betelepítése. Az asszony szerint az átmeneti szállásokon élők ellátása évi 3 millió forintba került, tarnabodi letelepítésük ennél olcsóbb. Még úgy is, hogy mindegyik családnak vásárolnak egy ingadant. A tulajdonos az állam lesz, a családok viszont lehetőséget kapnak, hogy ott lakjanak és gazdálkodhassanak. A falusiakat pedig azzal nyugtatgatják, hogy a családok csak 2 év próbaidőre érkeznek. Ha nem tudnak beilleszkedni, iskola- és óvodabővítés, a játszótér fel- akkor menniük kell. "Két évet adnak ne- újítása, az ifjúsági focicsapat és a mozi kik, ha nem végzik el azt a munkát, amit beindítása meggyőzte a többséget. "Ha a kell, akkor vessenek magukra" - mondja fele megvalósul, már az is jó" - mondja. Anna. Igaz, arról senki nem tud semmit, Tamabodnak nagy szüksége van a tá- hogy hová mennek majd a beilleszkemogatásra. Nem csak a nagyobb fejlesz- désre képtelen családok és ki küldi el tések hiányoznak, de a mindennapi őket. Országházi vitanap: beszámoló "Magyarnak lenni jó, ugyanakkor embert próbáló is" - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerdán, az országházban a kettős állampolgárságról tartott vitanapon. A miniszterelnök a Fidesz-nek címezve azt mondta, hogy ha azt mondják, hogy nem jár automatikusan egészségügyi ellátás és nyugdíj azoknak, akik Magyarországon nem fizetnek adót és járulékot, akkor nyilván tudatában van annak, hogy több mint négymillió ember nem fizet adót. "A nemzetpolgárság intézményével biztosítsuk a magyar állampolgároknak járó útlevelet a határon túli magyarok számára is, ha kell, alkotmánymódosítással" - jelentette ki Hiller István, az. MSZP elnöke. A nemzetpolgársággal biztosított útlevél bevezetése nem csorbít semmilyen állampolgári jogot, és világosan kifejezi a határon belüli és túli magyarok egy nemzethez tartozását. Az MSZP vezetője elmondta, hogy a szülőföldön való boldogulást segítő Szülőföld Alap a határon túli magyar területeken munkahelyteremtésre, beruházás-ösztönzésre, vállalkozásfejlesztésre irányul, és lehetőséget ad az oktatási, kutatási és kulturális intézmények működésére. "Mi ebben az új?" - tette fel a kérdést Kövér László, a Fidesz vezérszónoka az MSZP által felvázolt koncepcióról. Hozzátette: ami új benne, az nem jó. Kitért arra, hogy az MSZP-SZDSZ kormány két év alatt 6,2 milliárd forintot vett el a határon túli magyarok támogatásából, és most a Szülőföld Alappal ebből akar egymilliárdot visszaadni. Kövér László szerint a teljes jogú állam- polgárságot nem, de a magyar útlevelet megadó koncepció nem létezik a nemzetközi jogban. Szerinte a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökből és Hiller István MSZP-elnökből álló "álompáros" a kettős állampolgárság dolgában "a törvényeket is lábbal tiporva, alantas, uszító kampányt folytat a határon túli magyarokkal szemben és megosztja a nemzetet". A Fidesz politikusa megjegyezte: politikusként nem érdekli Gyurcsány Ferenc lelke, bár magánemberként van véleménye róla. "Gyurcsány Ferenc eszével mit kezdjünk? Magát sikeresnek nevező üzletember, jókor van jó helyen, jól kalkulál, itt is csak üzleti kalkulációkat tud végezni. "Magyarország népessége 2050-re 7,5 millióra fogy. Ki fog itt dolgozni, az afrikaiak, a pakisztániak, az arabok, a törökök, vagy a kínaiak? ők nem jelentenek többletterhet Magyarország számára?" - tette fel a kérdést. A taraodi katolikus templom: isteni segítség a faluban?
