Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-11-05 / 178. szám

14 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2004. NOVEMBER 5. B Repülőt vezet a petricsészében élő agy NEURÁUS DÖNTÉSEK Mesterséges "agyat" hoztak létre a Floridai Egyetemen (University of Florida, UF) huszonötezer elő idegsejtből, melyeket egy patkány agyából vettek ki, közölte hon­lapján az egyetem. A kutatók így egyedi lehetőséhez jutottak, hogy sejtszinten tanulmányozzák az agyat, és remélikjhogy így jobban megérthetik, mi okozza az idegi rendellenességeket, és kifejleszthetnek a gyógyításukra sebészi beavatkozást nem igénylő módszereket. Röviden AZ SP2 ELLENÉRE DURVA HIBA AZ Explorerben A Windows XP beépített böngészője az SP2 javítócsomag ellenére összekeveri a biztonsá­gos és az internetes "zónákat". A támadó a mindkét most felfedezett rés esetében ellen­őrizetlen HTML-kódot csempészhet a szá­mítógépre. Onnan fogva pedig a "Sajátgép" zónában akár tetszőleges JavaScript kódokat is futtathat. A második biztonsági rés a HTML-Help-Control szolgáltatással kapcso­latban a böngészőprogram biztonsági zónái­nak nem megfelelő elhatárolódásából adódik. Megjöttek a Cassini képei a Titánról Megérkeztek az első közeli felvételek a Sza­turnusz Titán nevű holdjáról, melyeket a Cassini űrszonda készített. A hold felszínét sűrű légköre miatt a Földről még a legna­gyobb felbontású távcsővel sem lehet megpil­lantani. A Cassini a felvételek készítésekor valamivel kevesebb mint 1200 kilométerre haladt el Titán felszínétől. A felvételek készí­tése mellett az űreszköz adatokat is gyűjtött, radarral térképezte fel a Szatumusz-hold fel­színét. A Titán nagyobb, mint a Merkúr, vagy Plútó bolygó, és az egyetlen olyan hold, amely a jelenlegi ismeretek szerint atmoszfé­ra ölel körül. Ez olyan sűrűségű, hogy' a Föld­ről még a legnagyobb felbontású távcsővel sem lehet megpillantani a Titán felszínét. A szakértők azt feltételezik, hogy a Titán felszí­nén folyékony metán- és etántengerek van­nak, nitrogénban gazdag légköre pedig ahhoz hasonlítható, mint amilyen a Földdé volt több milliárd évvel azelőtt, hogy felszínén ki­alakult az élet. A élet lehetőségét a Titánon kizárják a rendkívüli hideg miatt. Sikeres a kopaszság-számológép Váratlan sikernek bizonyult az interneten a kopaszodás mértékét felbecslő oldal. Beindu­lása után tíz nap alatt csaknem félmillió fel­használó kereste fel a glatzen-rechner.de weboldalát. A tudományos igényű kopas­zodásmérő segítségével néhány kattintás után bárki megtudhatja, milyen esélyei vannak a teljes hajzatának elvesztésére, és ez a szeren­csétlen helyzet várhatóan mikor következik be. A Glatzen Rechnert (kopaszodás-számo­lógépet) a német Alpecin vegyipari cég meg­bízásából a cégalapító fiáról elnevezett "Dr. Kurt Wolff kutatási intézet fejlesztette ki. A bielefeldi kutatókhoz minden nap kereken 50 érintett fordul elektronikus illetve postai levél útján. "A jelek szerint nagy problémát okoz a genetikai alapú hajhullás. Egyre több férfi ag­gódik a hajkoronája elvesztése miatt" idézte a Der Standard Adolf Klenk, az oldalt összeál­lító kutatási részleg vezetőjének szavait. Kétszáz megabájt SIM-kártyán Az izraeli M-Systems azonban a héten beje­lentette, hogy jövő év végén piacra dobja a je­lenlegi SIM-kártyákkal teljesen kompatibilis MegaSIM memóriakártyát, melynek tárka­pacitása tizenhat megabájttól kétszázötven­hat megabájtig terjedhet, így minden fontos adatunkat megtarthatjuk. "A mai mobiltele­fon-előfizetők szeretnek csengőhangokat és fényképeket letölteni, és úgy döntöttünk, hogy nem dobunk a piacra egy újabb isme­retlen memóriaformátumot. A megoldásunk egyedülálló, mert a létező csipet egészíti ki memóriával" - mondta Ronit Maor, az M- Systems pénzügyi igazgatója. November 1. A mesterséges agyak talán egyszer képesek lesznek pilóta nélküli repülőket vezetni, vagy más olyan feladatokat elvégezni, melyek embereknek veszélyesek lehetnek, véle­kednek a kutatók. "Az érdekel minket, hogy hogyan végez számításokat az agy- mondta Thomas DeMarse, az UF orvosmérnöki professzora, a kutatás ve­zetője. - Valójában elég egyszerű felada­tokat végzünk el, amiről azt gondolhat­juk, hogy egy számítógép egyszerűen meg tud oldani, de az igazság az, hogy nem tud." Bár a komputerek bizonyos informá­ciók feldolgozásában nagyon gyorsak, nem tudják elérni az emberi agy rugal­masságának szintjét, mondta DeMarse. Például az agy képes beazonosítani egy ismeretlen bútordarabot asztalként vagy lámpaként, ami a mai számítógé­peknek igen nehéz feladat. "Ha meg tudjuk állapítani azokat a szabályokat, amivel az idegsejthálózatok olyan szá­mításokat végeznek, mint például a mintafelismerés, teljesen új számítógé­pes rendszereket tudunk majd létrehoz­ni" - mondta. DeMarse-féle kísérleti agy képes volt egy F-22-es vadászgépszimulátorral kommunikálni, egy úgynevezett multi- elektróda-tömb és egy átlagos asztali számítógép segítségével. "Lényegében ez egy tál, hatvan, összekötött elektródá­val az alján - magyarázta DeMarse. - Er­re raktuk a patkányokból származó, élő agykérgi neuronokat, amik gyorsan el­kezdték újra összekötni magukat, élő idegsejthálózatot, agyat hozva így létre." Amikor a kutató először beletette a sejteket a petricsészébe, azok leginkább úgy néztek ki, mint a vízbe szórt ho­mokszemek. De ezután elkezdtek mik­roszkopikus vonalakkal "nyúlni" egy­más felé, és kapcsolatokat alakítottak ki. Az agy és a szimulátor kétirányú kapcsolatot hozott létre, hasonlót ah­hoz, ahogy a neuronok felfogják és ér­telmezik a jeleket és irányítják a testet. Ennek megfigyelésével a kutatók feltár­hatják, hogy az idegsejthálózatok ho­gyan hoznak létre kapcsolatokat és ho­gyan végeznek számításokat, mondta DeMarse. A repülőszimulátor vezetéséhez a sejtek először a komputertől kapnak in­formációkat a repülési körülményekről: egyenesen repül-e a gép, vagy balra, esetleg jobbra dől. A neuronok ezután elemzik az adatokat és utasításokat kül­Október 30. A Cosmos-1 szonda a pasadenai Planetary Society és a Moszkva melletti orosz Babakin kutató­centrum közös alkotása. A Volna indí­tóegység elnevezése - ami magyarul hullámot jelent - nem véletlenül utal a tengerre, a szonda indítóbázisát ugyan­is a Barents-tenger mélyén, egy atom­tengeralattjárón alakították ki, amely a hidegháború megszűntével eddig hasz­nálatlanul öregedett kikötőjében. A hordozórakétát egy tizennégy méter hosszú, majdnem két méter átmérőjű, SS-N-18 típusú interkontinentális ra­kétából fejlesztették ki. A háromlépcsős Volna - északkeleti irányba fellőve - hat perc alatt juttatja a Cosmos-1 űrhajót nyolcszázötven kilo­méter magasságba, ahol húsz perc múl­va ráállhat Föld körüli pályájára. Ez­után nyílik szét az egyik felén igen vé­kony rétegben fémfüsttel bevont vitor­lája, amelyet egyébként speciális finom­ságú műanyagból készült. A hatszáz négyzetméternyi felületet alkotó és mindössze hét kilogramm tö­megű vitorlák a felfújódó árbocuk köré úgy feszülnek ki, mint a görög szigetvi­lág szélmalmainak vitorlái. A vezérlő szerkezet ezeket úgy fordítja, hogy mindig hátba kaphassák a Napból fo­lyamatosan érkező napszelet. A kisu­gárzott fotonok nyomása tolja a vitorlát, eleinte alig érzékelhető, majd 24 óra alatt 160 km/órára gyorsutó sebesség­gel. Ám mivel az űrben a mozgást sem­miféle ellenállás nem gátolja, a szonda a későbbiekben akár e sebesség ezerszere­denek a szimulátornak. Ez megváltoz­tatja a gép útvonalát, az új információ újra eljut az agyhoz, és így tovább, az idegsejthálózat lassan megtanulja vezet­ni a gépet. Eleinte a repülő félrehúzott, mert az agy még nem találta ki, hogyan is kéne irányítania a "testét", de aztán a neu­ronok megtanulták stabilizálni a repü­lőt. "Jelenleg a megtanulandó tevékeny­ség nagyon egyszerű - mondta DeMarse a Wirednek. - Tulajdonkép­pen döntést kell hoznia arról, hogy jobbra vagy balra, előre vagy hátra mozdítja-e a botkormányt, és megta­nulja, hogy mennyire kell elmozdítani, attól függően, hogy mennyire repül rosszul a gép." Arról a beszámolók sze­mérmesen hallgatnak, hogy pontosan hogyan értették meg a kutatók az agy- gyal, hogy egyenesen kell repülnie. Bár az agy jelenleg képes elvezetni a repülőt tiszta égbolton és viharban, hurrikánerejú széllökések között is, a cél jóval alapvetőbb: megérteni, hogy az idegsejtek hogyan működnek háló­zatként, mondta DeMarse. A kutató hozzátette: a sikerek ellenére a bonyo­lultabb alkalmazások kifejlesztése még igen sok időbe telhet. sével is száguldhat. A Cosmos-1 fellövésének a célja most nem a különféle űrobjektumok­nak a bolygók közti célhoz fuvarozása, semmibe sem kerülő üzemanyaggal, hanem a negyedéves keringés során a rendszer kipróbálása, "bejáratása". A napszél ilyen hasznosítását egyébként a múlt század huszas évei óta tervezgetik, és egyik fő szorgalmazója az 1964-ben elhunyt német Eugen Saenger volt, aki a harmincas években Budapesten is dolgozott. Három évvel ezelőtt már megpróbál­koztak hasonló kísérlettel az űrkutatók, ám akkor a a szerkezet csupán 450 kilo­méterre tudott emelkedni, mert a raké­ta harmadik lépcsője nem indult be. B Indulhat a napszéllel vitorlázó űrhajó NAP HÁTÁN SZÁLL A Nap állandó sugárzásának, az úgynevezett napszélnek az energiáját hasznosíthatja az orosz-amerikai Cosmos-1 napszél-szonda, amelyet a Volna elne­vezésű indítóegységgel bocsátanak majd fel, derült ki a moszkvai űrkutató intézet, az IKJközkményéből. Mesterséges agy: apró, de hihetetlen __a_______ : Cosmos-1: a “semmi” hajtja majd (C • /'""Wfe;:’1------------- -------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents