Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-11-05 / 178. szám
Tudomány magyar szó-a híd 15 2004. NOVEMBER 5. IS Szenzációs emberős-lelet KIS UNOKATESTVÉR Az emberi alkalmazkodás eddigi legszélsőségesebb példáját fedezték fel Indonéziában. A mindössze egy méter magas emberfélék 18 000 évvel ezelőtt éltek egy szigeten. A lelet alapján úgy tűnik, bogy az emberre is hatnak azok az evolúciós erők amelyek más emlősfajokban törpe változatokat alakítanak ki. November 2. A felfedezők azonnal ráragasztották A Gyűrűk Ura eposzból jól ismert hobbit nevet az új embercsoportra, amely egy elszigetelt környezetben élt, komodói sárkányok és mára már kipusztult törpe elefántok között. A felnőtt egyedek magassága csupán egy méter körüli volt, agytérfogatuk pedig a modern emberének csupán egy- harmada lehetett. Fejnagyságuk tehát egy nagyobb grapefruithoz volt hasonló. Emiatt igen meglepő, hogy a csontok mellett igen kifinomult kőeszközt találtak - ezt mai tudásunk szerint egy ilyen, agytérfogat tekintetében csimpánzhoz hasonló élőlény nem tudta volna elkészíteni. Az új fajt indonéz és ausztrál kutatók fedezték fel az indonéziai Flores szigetén. A Nature brit tudományos hetilapban közölt két tanulmány szerint egy közel teljes, valószínűleg női csontváz került elő (koponyával, alsó állkapoccsal és a fogak többségével), legalább hét másik egyedtől származó fogak és csontok társaságában. A lelőhelyen a komodói sárkány néven ismert óriásgyíkoktól és pigmeus elefántoktól (Stegodon) is találtak maradványokat. Mivel a csontok még nem kövültek meg, igen nagy körültekintés és szakérOktóber 31. Száz évnyi spekuláció után a kutatók kimutatták: az erős hullámok igenis okozhatnak földrengéseket, írta a Wired. A kapcsolatot a Kaliforniai Egyetem (UCLA) és a japán Nemzeti Földtudományi és Katasztrófa-megelőzési Kutatóintézet kutatói mutatták ki. Földrengési adatok és a hullámok műholdas megfigyelései alapján kimutatták, hogy bizonyos tengerparti törésvonalak mellett jelentkező nagy földrengések háromszor gyakrabban fordulnak elő nagy hullámok esetén, mint kicsiknél. A felfedezés segít jobban megérteni a kutatóknak, hogy pontosan mi történik a földrengések előtt közvetlenül, és talán valamivel jobban tudják majd előre jelezni a közelgő rengéseket. A tanulmány a Science tudományos szaklap novemtelem kellett kiszabadításukhoz. Robert Foley (University of Cambridge, Nagy-Britannia) szerint ez az emberi alkalmazkodás eddigi legszélsőségesebb példája. A következtetések valóban izgalmasak: ha időben ennyire közeli, eddig teljesen ismeretlen példákat találunk az emberfélék törzsfejlődésében, ki tudja, milyen felfedezések lesznek még ezen a területen? A felfedezés persze a jetik és más "csodalények" híveit is bátoríthatja, de ami tudományos szempontból fontos: a lelet béri számában jelenik meg. John Vidale, a UCLA geofizikusa, a tanulmány egyik szerzője azonban figyelmeztet: a nagy, két méternél magasabb hullámok még nem jelentik azt, hogy földrengés fog bekövetkezni. Az erős hullámverés inkább csak az utolsó csepp a már amúgy is feszültség alatt álló törésvonalnak. "Olyan földrengésekről beszélünk, melyek egyébként is bekövetkeztek volna - magyarázta a Wirednek Elizabeth Cochran, a UCLA végzős hallgatója, a tanulmány vezető szerzője. - A tektonikus lemezeket nap mint nap érik erős hullámok, de néha ennyi elég ahhoz, hogy elindítsa a folyamatot." Ennek következtében akár órákkal korábban is bekövetkezhet a földrengés, mondta. De a hullámzás ugyanígy fel is tartóztathat egy időre földrengéseket, amennyiben éppen ellensúlyoz egy, a törésvonalra ellentétes irányban ható erőt. A kutatók minden, 1977 és 2000 közötti, 5,5-ösnél erősebb földrengést számításba vettek olyan tengerparti törésvonalaknál, ahol az egyik lemez a másik alá tolódik. Ezeknek a rengéseknek 75 százaléka akkor alapján úgy tűnik, hogy az emberre is hatnak azok az evolúciós erők, amelyek más emlősfajokban törpe változatokat alakítanak ki. Ilyenek a speciális környezeti tényezők (például egy elszigetelt élettér korlátozott természeti erőforrásokkal), illetve a genetikai izoláció. A felfedezők új faj megállapítását javasolják, Homo floresiensis néven. A rendszertani kapcsolatok azonban - ahogyan az az emberfélék törzsfejlődésének esetében gyakori - egyelőre bizonytalanok. A felfedezők szerint lehetséges, hogy a törpe emberfélék a sokkal korábban (kb. 1,6 millió évvel ezelőttől) a közeli Jáva szigetén élt Homo erectus leszármazottai lehettek. A kutatók DNS-t szeretnének kivonni a csontokból a rokonsági kapcsolatok vizsgálatára. Az Európában nem sokkal korábban élt Neander-völgyi ember esetében ezt már sikerült megvalósítani. történt, amikor erős volt a hullámzás. A tudósok évtizedek óta keresik az összefüggést, de eddig csak ellentmondásos eredményekre jutottak, mivel a tanulmányok csak bizonyos területek korlátozott adatállományával tudtak dolgozni. 1998-ban például maga Vidale jelentette ki, hogy "a földrengések nem állnak szoros kapcsolatban a hullámokkal". A következtetést a kaliforniai Szent And- rás-törésvonal vizsgálatakor vonta le. Vidale most sem helyezkedett szembe korábbi álláspontjával, és kiemelte, hogy a kaliforniai régió ütköző tábláival kapcsolatban most is hasonló eredményre jutottak. Azonban ez a tanulmány most kimutatta azt is, hogy a lemezek egymás alá csúszásával kialakuló törésvonalak esetében van összefüggés. Ilyen törésvonalakat főleg Alaszkában, japánban és Új-Zélandon találni. A kutatók mindennek ellenére nem tekintik lezártnak a kérdést, és úgy gondolják, még sok további vizsgálatra van szükség, különösen mielőtt földrengéselőrejelzésre is lehetne használni a felfedezést. Röviden Allergéntól mentes MACSKÁT TENYÉSZTENÉNEK Amerikai kutatók azt tervezik, hogy genetikai úton iktatják ki a macskák szervezetében az allergiát okozó fehérjék termelődését. Az Allerca vállalat szerint az ilyen génmódosított kedvencek iránt rendkívüli igény mutatkozik. A San Franciscóban működő Allerca biotechnológiai vállalat szerint több millió állatbarát életét könnvíthetnék meg új ötletükkel. A vállalat olyan génmódosított macska kitenyésztését tervezi, amely az embereknél nem vált ki allergiás reakciót. A tervek szerint a következő három év során kifejlesztik az eljárást az állatok génkészletében kódolt, allergiát kiváltó fehérje kiiktatására, jelentette, be Los Angelesben Simon Brodie, az Allerca elnöke. Az allergiások a macskák nyálában található bizonyos fehérjékre tüsszögési rohammal, szemirritációval és légszomjjal reagálnak. A macskák a folyamatos tisztálkodásukkal a szőrzetükre is juttatnak a fehérjéből. Amint sikerül az allergiamentes génmacska kitenyésztése, az Allerca évi 200 ezer állat értékesítésével számol, írta a pte hírügynökség. Nőket akar az ESA Az Európai űrügynökség (ESA) földi űrélettani vizsgálatokhoz önkéntes nők jelentkezését várja a franciaországi űrklinikán (MEDES), Toulouse-ban. A vizsgálatokon az orvosok arra keresik a választ, hogy hogyan reagál az űrhajósok keringési rendszere a tartós súlytalanságra. A jelentkezőknek összesen három hónapot kell eltölteniük a MEDES-ben jövő év elején. Maga a kísérlet abból áll, hogy hatvan napig kell feküdniük egy hat fokkal fej irányában megdöntött ágyban. Ebben a helyzetben a testet nem terheli a normális esetben függőlegesen ható gravitációs erő, és így hasonló folyamatok játszódnak le benne, mint az űrhajósoknál utazás közben és után. Napi 13,7 petabájt Csak becslések léteznek a Földön keletkező és különböző eljárásokkal elmenten adat- mennyiség meghatározásához. A Berkeley egyetem "Mennyi információ" (How Much Information) nevet viselő projektje szerint 2002. folyamán világszerte 5 EB (exabájt, 1018 bájt), azaz napi 13,7 petabájt (1015) adat keletkezett. Az 5 exabájt szemléltetéséhez elég azt tudni, hogy ez 37 ezerszer több, mint az amerikai kongresszusi könyvtár 17 millió kötetének 136 terabájtra becsült tartalma. A világ 6,3 milliárdos népességére elosztva, az 5 exabájtból mindenkire 8(X) megabájt tárolandó információ jut. Az interneten hozzáférhető adatok ugyanakkor "alig" 170 terabájtra rúgnák. Az IBM szerint évente 50 százalékkal növekszik az emberiség által termelt adatmennyiség. A KÉZISZÁMÍTÓGÉPEK VÉGE? A telefonként nem használható személyi asszisztensek egyre kevesebb felhasználót hoznak lázba - ez a konklúziója az IDC harmadik negyedéves PDA-piaci jelentésének. Az eladások immár a harmadik egymást követő negyedévben csökkentek, miután több vezető gyártó is felhagyott a kézigépek gyártásával. Az elmúlt három hónapban világszerte 2,1 millió készülék talált gazdára, 8,7. százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. ■ Földrengést okozhat az erős hullámverés HULLÁMOK REZGÉSEK Amerikai és japán kutatók vizsgálata szerint a nagy hullámok miatt akár órákkal korábban is bekövetkezhetnek a földrengések. Az 1977 és 2000 közötti, egymás alá tolódó tektonikai lemezek törésvonalainál kialakult, 5,5-ösnél erősebb földrengések 75 százaléka akkor történt, amikor erős volt a hullámzás. MjHomo floresiensis: kis fej, gyors kihalás Hullámverés: tektonikus generátorok? \
