Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-10-29 / 177. szám
16 MAGYAR SZÓ —A HÍD Spermamutáció okozhatja a skizofréniát Svéd és brit kutatók eredményei szerint az idősebb édesapák gyermekei hajlamosabbak a mentális betegség kialakulására, ami azt a teóriát látszik megerősíteni, miszerint az idősebb korral járó mutációk állnak a skizofrénia hátterében. Határozott összefüggés állapítható meg az apai életkor és az utódoknál megállapított skizofféniás esetek között - jelentette ki Finn Rasmussen professzor, a világhírű svéd Karo- linska Intézet kutatója. A feltételezés az, hogy a kockázat növekedését a spermiumok idősebb korban gyakrabban, és nagyobb méretekben előforduló meghibásodása, mutációja okozhatja - hangsúlyozta a professzor. Az esetleges összefüggést néhány kutató már korábban is felvetette, a Karolinska Intézetben és a Bristol Egyetemen, mintegy 700 ezer angol és walesi személy bevonásával végzett vizsgálat azonban minden eddiginél átfogóbb volt, és meggyőző módon erősítette meg a korábbi feltételezéseket. A vizsgálatok során 1973 és 1980 között született skizofréniás betegek adatait elemezve arra a következetésre jutottak, hogy az érintettek 15,5 százalékánál szerepet játszott a megbetegedés kialakulásában az, hogy apjuk születésük idején 30 évnél idősebb volt. Angliában és Walesben a gyermekvállalás ádagos életkora az elmúlt két évtizedben 29,2 évről 32,1 évre tolódott ki - írta Rasmussen professzor a British Medical Journal című folyóiratban. Az apává válás életkorának három évvel való emelkedése a skizofréniás megbetegedések számának 12,15 százalékos emelkedését jelenti majd - tette hozzá tanulmányában. A kérdés nemzeti szinten és világméretekben nagy jelentőségű, hiszen karrierszempontok, és számos más tényező miatt a világ bizonyos térségeiben egyértelműen későbbre tolódik a férfiak gyermekvállalásának életkora. Növekszik a nőké is, ezt azonban a skizofrénia kialakulásának szempontjából a Karolinska Intézetben nem vizsgálták. Paul Corry, a Rethink skizofrénia jótékonysági szervezet képviselője a BBC-nek elmondta, nem hisz a "Big Bang" teóriákban: a skizofrénia gyűjtőfogalom, melybe számos, eltérő tünetekkel járó betegség tartozik. Egészség mLeggyakoribb tévhitek a fogamzásgátlással kapcsolatban ODAFIGYELÉS KFT ,1. Idén egy magyarországi gyógyszercég internetes felmérésben keresett választ arra, milyen tévhitek élnek a magyar nők körében a fogamzásgátlással kapcsolatban. A válaszadók 68%-a védekezik a nem kívánt terhesség ellen tablettával. Majdnem ugyanennyien - 103 válaszadóból 66 - úgy gondolják, hogy a tabletta súlygyarapodást okoz. A kérdőívet kitöltők háromnegyede egyetért abban, hogy a tabletta szedése közben időnként szünetet kell tartani. Annak tudatában, hogy manapság még mindig sokszor van a nem kívánt terhesség hátterében elfelejtett tabletta, elgondolkodtató az a tény, hogy a felmérésben résztvevő nők 63%-a úgy véli, nem okozhat problémát egy-egy kihagyott tabletta. A válaszadók nagy többsége (83%) nem látja akadályát a 35 éves kor feletti tablettaszedésnek. A magyarországi adatok azt bizonyítják, hogy jelen vannak a nők gondolkodásmódjában a fogamzásgátlással kapcsolatos tévhitek. Ezek eloszlatása nagyon fontos feladat annak érdekében, hogy a nők teljes meggyőződéssel, odafigyeléssel és biztonsággal használják a tablettát. Tévhit: a tabletta SÚLYGYARAPODÁST OKOZ A nők a koruk előrehaladtával bekövetkező súlygyarapodásért legtöbbször a fogamzásgátló tablettát teszik felelőssé. Tanulmányok azt bizonyítják, hogy azok a nők, akik a korszerű alacsony dó- zisú tablettákat szedik, nem hajlamosabbak a súlygyarapodásra, mint más nőtársaik. A vizsgálatban részt vett nők közel kétharmadának súlya 6 cikluson át nem változott, sőt öt nő közül egy akár 2 kg-ot is fogyott. Több mint 2 kg- os súlygyarapodás mindössze 15%-uk- nál volt tapasztalható, ez azonban ugyanilyen arányban azon nők esetében is fennállt, akik nem szedtek fogamzásgátló tablettát. Tévhit: időnként szünetet kf.i.i. TARTANI A TABLETTA SZEDÉSÉBEN Nem bizonyított, hogy a tabletta abbahagyása orvosilag indokolt, vagy jótékony hatású lenne. Valójában a tabletta szedésének szüneteltetése csak növeli a nem tervezett terhesség kockázatát - akármilyen más módszert is vá2003. OKTÓBER 29. lasztana ezekben az időszakokban, valószínűleg kevésbé lesz hatékony. És még abban az esetben is, ha nincs szükség fogamzásgátló módszerre egy rövid ideig, a tabletta szedésének abbahagyása, majd szedésének újrakezdése növeli annak esélyét, hogy egy ideig rövid élettartamú mellékhatások jelentkezhetnek a szedés újrakezdésekor. Tévhit: a kihagyott tabletta NEM JELENT OKOT AZ AGGODALOMRA A tabletta egyike a legbiztonságosabb fogamzásgátló módszereknek. Azonban a megbízhatósága alapvetően abban rejlik, hogy a nők odafigyelnek-e szedésére. Ha nem az előírásoknak megfelelően szedik őket, nem bízhatnak abban, hogy megvéd egy nem kívánt terhességtől. A tablettaszedők körében az elfelejtett tabletták a nem kívánt terhesség leggyakoribb okai, továbbá növelik a mellékhatások, mint pl. a ciklusok közti vérzések kialakulásának esélyét. Tévhit: 35 év feletti nőknek NEM TANÁCSOS FOGAMZÁSGÁTLÓ TABLETTA SZEDÉSE Nem látjuk okát annak, hogy egy egészséges, nem dohányzó nő miért ne használhatná a mai korszerű, alacsony dózisú tablettákat egészen a klimaxig. A kombinált tabletták a fogamzásgátláson túl további előnyökkel is rendelkeznek, csökkentik a csontritkulás esélyét, a petefészek- és méhen belüli rák kockázatát, valamint rendszeressé teszik a ciklust. Ezen előnyök kifejezetten fontosak az idősebb nők számára. Az egyedüli korhatár a tablettával kapcsolatban kizárólag a dohányzó nőket érinti. Azoknak a 35 év feletti nőknek, akik dohányoznak, tanácsos olyan hormontartalmú fogamzásgátló szert szedniük, amely nem tartalmaz ösztrogént. Akaraterővel a rák ellen Szorong és depressziós a daganatos betegek jelentős része, segítséget viszont csak töredékük kap. Pedig a pszichés állapot alapvetően befolyásolja a gyógyulás esélyét. A cél az volna, hogy az orvosok visz- szaadják a rákbetegeknek az életbe vetett hitet, Magyarországon azonban ez egyelőre nemigen van így - mondja egy felmérés alapján Muszbek Katalin, pszi- choonkológus, a Magyar Hospice Alapítvány elnöke. A szervezet öt onkológiai osztályon, ezer beteg bevonásával készített felmérése szerint a daganatos betegek négy kritikus időszakon esnek át: a betegség diagnózisa, az ellenőrző vizsgálatok, az áttétek megjelenése, illetve az eredeti tumor esetleges kiújulása. Ilyenkor a legerősebb a szorongás, fokozódik a depresszió. Még tart a vizsgálati eredmények értékelése, de úgy tűnik, ezek egy ponton.cáfolják az előzetes feltevéseket: az otthon gyógyuló, ambuláns betegek szorongása nagyobb, mint a kórházban fekvőké. A felmérést azért végezték, hogy képet kapjanak a betegek lelkiállapotáról, illetve előkészítsék annak az igazolását, hogy a pszichés támogatás életeket menthet.- Vizsgáltuk, mennyire, honnan ismerik a betegek a diagnózisukat. Egyelőre az a feltevésünk, hogy nem ismerik, és amit mégis tudnak, azt nem a kezelőorvosuktól tudják. A diagnózist általában a hozzátartozóknak mondják meg, rájuk bízva a további nehéz feladatot - állítja Muszbek Katalin.- Angliában azonos stádiumú, kórképű és gyógyulási esélyű emlődaganattal kezelt betegeket pszichológiai teszt alapján négy csoportba osztottak be, attól függően, melyikük hogyan fogadta betegségét. Voltak a küzdők, akik mindenben gyógyulási lehetőséget kerestek, a tagadók, akik úgy tettek, mintha semmi sem történt volna, a beletörődők és végül azok, akik feladták a küzdelmet. Öt évig követve sorsukat, megállapították: az első csoportba soroltak hetvennyolc százaléka gyógyult meg teljesen, a másodikban hatvanhat, a harmadikban harminchárom, míg azok közül, akik feladták, mindössze tizennyolc százalék küzdötte le a betegséget. Ez is bizonyítja, hogy a lelki problémák nehezítik az erő összpontosítását, gyengítik a szervezet ellenálló képességét, amelyre pedig nagy szükség van a daganatos betegség elleni védekezéshez. Az onkológusok jelentős része Muszbek szerint azonban bagatellizálja ezt a tényt. A huszonhét hazai onkológiai osztály közül tíz alkalmaz pszichoszociális szakembert. Magyarországon évente mintegy 57 ezer új rákos esetet regisztrálnak, s körülbelül százhúszezer a már kezelés alatt álló, de még nem gyógyult beteg. - A betegséggel járó lelki terhekre az egészségügy kevéssé tud odafigyelni. Az orvosok, a nővérek leterheltsége a beszélgetéseket sem teszi lehetővé, így a betegek magukra maradnak problémáikkal. A most lezárult vizsgálat alapján olyan "szorongásmérőt" használunk majd, amellyel egyszerűen és pontosan felmérhető lesz, kik azok, akik feltétlenül pszichológiai segítséget igényelnek. StressKrra^a r^^mBküzddtart|
