Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-10-29 / 177. szám
2004. OKTÓBER 29. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD H M Szellemi frontunk világgyőzelme MÁRAI SÁNDOR ÉS 56 A nemzeti ünnepek alkalmával rendezett műsorok egyben kulturális események is. Magyarországon a kultúra mércéje október 23-án rég volt ilyen magasan, mint az idén. Mértéktartás, mégis erős művészi-gondolati tartalom, fennköltség, mégis jó ízlés, egymásnak ellentmondó avagy éppen a rossz múltat elkenő elvek, mégis békés hangulat, csend a lelkekben, amely azonban mégsem volt üresség. A politikai beszédeket dekoráló, avagy éppen önálló kulturális programok sorában magasan kiemelkedett a Kondor Katalin elnökasszony vezetette Magyar Rádió, ezúttal is tisztességes, felelős, mégis bátor és színes műsora. A kiemelés mindig önkényes, de talán az ünnep délelőttjén elhangzott rádiótörténeti válogatás, amelyet Jónás István és Újhelyi Zoltán szerkesztett, s a rádió hangmúzeumát izgalmasan élővé varázsolta: a hallgató ott élt 56-ban, s attól 56 ott ma élt a hallgatóban. Most nagyon élt a képzeletbeli, örök történelmi jelenidő rádiós fogalma. A budapesti és a szabadság mámorában is hasonlóan felelősen dolgozó sok vidéki stúdió műsorrészletei révén 2004-ben sikerült jelenidejűvé tenni 1956-ot. Mindennek értékét az is növelte, hogy eddig sosem hallott régi felvételeleket élvezhettünk, s nemcsak a trianoni határokon belülről, hanem például Erdélyből származó interjúkat is. Az ország sokszínű programfolyamában ezúttal is benne volt a magyar nép karakterjegye, a humor, ’üzennyolc korabeli teherautó vonult fel, emlékeztetőül, hogy 56-ban rengeteg teheautón jártOlvastán a jegyzetíróban emlékek bukkannak föl: szülőföldemen kisgyerek koromban apám jön haza: ”Az oroszok az elsők között vitték el a városi könyvtárból Reményik Sándor verseit!” Az évekkel később titkos cédulákra rótt „Eredj, ha tudsz!”, meg az „Atlantisz harangoz”, s a többi Reményik vers a farzsebünkben. Aztán a rendszerváltás egyik fontos népgyűlésére átjön Nagyváradról Tempfl József római katolikus püspök úr s beszédét Reményik Sándorral zárja... Tömeg éljenzi a feltámadás e pillanatát, a püspököt, az irodalmilag legértékesebb irredenta költőt, a tilos rímeket... Reményik és Erdély szeretete - fogalompár! Emlékmorzsák. Válaszok arra, hogy sok egyéb között miért szeretem Tempfl Józsefet, aki magyar s még püspök is. E könyvben Jezsó Ákos, a felelős és igényes gondolkodású kereszténydemokrata újságíró kérdez és az erdélyi magyar püspök kitárulkozik! Igényes együttműködés kérdező és válaszoló között. Büszkék vagyunk rá és nyugtalanok kelt a zászlót lobogtató tömeg - ez most egyben prograsszínező járműtörténeti látványosság is volt - s a teherautókról színészcsapatok szórakoztatták az utca népét. Két idézet a színészcsattanókból: A soproni színtársulat 1963-ból fennmaradt rikkancsszögeket ordított, melyek egyik öngúnyoló csattanója szerint a magyar politika zsákutcába vezet. A miskolci színi művészek pedig végig megröhögtették a pesti utcákat, mégpevagyunk tőle. Büszkék, mert ez az interjúkötet úri gondolkodásunkat és magatartásunkat hordozza. A panasz, a fájdalom, a tettre hívás, a ki- és betelepítésekkel gyilkoló román fajgazdálkodás, s a román fasizmus fajgyűlölete szót kap, de nem kap indulatot. Ha azt mondom e könyvről, hogy európai stílusú, az kevés. A Horgony és vitorla szellemi eleganciába öltöztetett tisztesség, s arról szól, ahogy a nyílt román fasizmus idején - mert a mostani, a nem nyílt, s 1948/49 óta egy- végtében van! - Tempfl József hogy gondolkodott és hogy cselekedett. íme egy részlet:- Ha csak tehettem, a rádió előtt ültem, és hallgattam a híreket... Tehetetlennek éreztem magam. Abban az időben jó, szinte barátinak nevezhető viszonyban voltam egy temesvári vezetővel, aki nagyszerű ember volt. Hivatali megbízásához tartozott a jugoszláv-ro- mán határszakasz ellenőrzése. A határőrök féltek a hatalmától, sehol sem merték megállítani, így szabad mozgása volt, dig Illyés Gyula író fennmaradt emlékiratából idézett történettel. E szerint a Sztálin szobor ledöntésekor, mint ismeretes, elég nehezen vágták el egy lángfűrésszel a szoboralak erős bronzlábát. Már ekkor jöttek a pesti aranyköpések:” Nem akar elmenni a Józsi!” Amint aztán mégis csak a lángfűrész lett az erősebb, s Sztálin elvtárs már zuhant is lefele, a tömegből megszólalt az örök pesti ember:” Józsikám, ha menni .kell, hát menni kell!” Ugyancsak idén és a Magyar Rádióban hangzott el az 56-os forradalom és szabadságharc legfontosabb szellemi eredményének megfogalmazása, mégpedig Márai Sándor 1956-os és az utáni írásai alapján. A már akkor nyugati száműzetésben élő kassai író fogalmazta ugyanis meg a magyar 1956. történelmi, politikai, katonai és későbbi gazdasági eredményei mellett az igen nagy fordulatot hozott szellemi-történelmi eredményét is. Márai Sándor szerint a magyarok vére 1956-ban a nyugati értelmiség fejére hullt és meghozta számukra a tisztánlátást. Tragikus felismerést hozott ugyanis, amely szerint a huminitás nem szállhat szembe az erőszakkal. így ez a humanizmus erejébe vetett, s korszakokon áthúzódó, a kommunizmus idején is erős vélemény, nevetséges hiszékenységgé változott a magyar forradalom és szabadságharc szellemi hatásának eredményeként. A katonai front mellett kialakult egy szellemi front, amelynek később az országhatárokon való átvonulását nem lehetett fegyverekkel megakadályozni. Márai Sándor e felismerése, s annak megismertetése, köszönhetően a Magyar Rádiónak, az idei 56-os ünnepségek legfontosabb eredménye. (FD) az amúgy erősen felügyelt tájon. Az ő segítségével négy olyan magyar forradalmárt tudtunk átmenteni Jugoszláviába, akiket a szabadságharc leverése után Nagy Imrével együtt hurcoltak át Romániába. A későbbi események mutatják, hogy őket is biztosan kivégezték volna. De nyugtalanok is vagyunk e könyvtől, mert kiderül belőle: a fajgyűlölő román fasizmus már 1848/49-ben magyar falvakat üldözött el, II. János Pál pápa az ortodox románokkal taktikázik, avagy - a püspök úr tényleg úri stílusában fogalmazva - már az 1920-as Ghibu törvény „ravaszul” semmisítette meg a magyar oktatás bázisait. Mondjuk ki inkább nem úri mód, de pontosan: ’’aljasul” szüntette meg! Erdély cellában van s a rabtartók nem úri emberek. (FD) ■ MAGYAR KÖNYV (Tempfl Józsefi HORGONY ÉS VITORIA A Az utóbb évek talán legelegánsabb magyar könyve: Balogh Agnes könyvművész mélykék alapon, barnás óarany-szín betűkkel felírt kötete, tartalom és forma testvérisége. Nagy Imre tarolt A temetetlen halott - Nagy Imre naplója dobogós lett a hétvégi nézettségi versenyben. A film komoly, igazi sikert aratott a magyar mozikban. Mészáros Márta filmdrámája a tízezres budapesti nézettséggel a hétvégi toplistán megszerezte a harmadik helyet, még Árpa Attila több hete negyedik helyen stagnáló akcióvígjáté- kát, az Argót is kiütötte az első tízből. "A legfrissebb nézettségi adatok szerint az október 21-ei bemutatója óta összesen negyvenezren látták országszerte a filmet" - jelezte Kun Tímea, a Budapestfilm statisztikai osztályának munkatársa. Ebből hétvégén tízezren vettek jegyet A temetetlen halottra Budapesten, és ugyan- ennyien vidéken. A film forgalmazóit nem lepte meg a váratlan siker. "Már a bemutató előtt is nagy volt az érdeklődés - nyilatkozta Tóth Krisztina, a Budapestfilm sajtóreferense. - Éppen ezért ugyanannyi, 33 kópiával indítottuk útjára a Nagy Imre-filmet, mint márciusban a Passiót." Ebből tizenkettőt Budapestre, huszonegyet vidékre küldtek. "Jól időzítettük az október 23-ai bemutatót is - mondta Tóth Krisztina -, de az érdeklődés még nem csökkent: 1260- an nézték meg a filmet október 25- énBudapesten, ami szintén jó eredménynek számít". Míg a kritikusok A temetetlen halott főszereplőjének, Jan Nowickinak távolságtartó színészi játékát és az operatőr, Jancsó Nyika fényképezését emelték ki, a sajtó arról cikkezett, hogy a film a Magyar Televízió támogatása hiányában lengyel-szlovák koprodukcióban készült, 185 millió forintból. A filmet szülői felügyelet nélkül 12 éven felettiek nézhetik meg.
