Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-10-29 / 177. szám

6 MAGYAR SZÓ-A HÍD Hazai hírek 2004. OKTÓBER 29. H Megemlékezések Magyarországon 1956-OS SZABADSÁG! Országszerte megemlékeztek október 22. és 23-án az 1956-os események kirob­banásának évfordulóján. Az ünnepségek 22-én este, a Budapesti Műszaki Egyetemen fáklyásmenettel kezdődtek, ott, ahol szinte 50 éve maga a forradalom. Összeállításunkban áttekintjük a megemlékezések legfontosabb pillanatait és nyi­latkozatait. Röviden Bush üdvözölte 1956-ot George Bush amerikai elnök közlemény­ben méltatta az 1956-os magyar forradal­mat. Közleményében az elnök üdvözletét küldi mindazoknak, akik megünneplik az évfordulót, hangoztatva, hogy a szabad­ság az egész emberiség Isten adta joga, ko­runk hívó szava. A Szovjetunió ellen fel­kelő bátor magyarok 48 évvel ezelőtt utat mutattak nemzetüknek és a világnak. "Minden amerikaival együtt tisztelgek azok emléke előtt, akik harcoltak és áldo­zatot hoztak a szabadság nevében" - olvas­ható a közleményben, amely elismeréssel szól az amerikai magyarok generációiról, akik nemzeti örökségükkel, hitükkel, ha­gyományaikkal gazdagították Amerikát. Nem törölték el A SORKATONASÁGOT Nem szavazta meg a sorkatonaság eltörlésé­ről szóló alkotmánymódosítást a Fidesz. Az ellenzéki párt a kormánypártok javaslatával szemben nem támogatja a sorkatonaság tel­jes eltörlését, hanem a kormány hatásköré­be sorolná annak esedeges újraélesztését. A Fidesz képviselői ugyanakkor hangsúlyoz­ták, hogy 2000 óta támogatják a sorkatona­ság eltörlését, de az alkotmánymódosítást azért ellenzik, hogy szükség esetén gyors kormányhatározattal lehessen újra elrendel­ni a sorkötelezettséget Az alkotmány mó­dosításához a parlament kétharmadának a támogatására lett volna szükség, ennek megszerzésére, a Fidesz ellenállása miatt a kormányzatnak nem volt esélye. Lezsákék és a Lakitelek név Lezsák Sándorék annak ellenére is hasz­nálják a Lakitelek-platform elnevezést, hogy Varga Sándor, Lakitelek polgármes­tere tudatta a "lakitelekiekkel": a nagyköz­ség önkormányzata a politikai küzdel­mektől távol tartandó a település nevét, ehhez nem járul hozzá. "Lakitelek a lakitelekieké, az MDF pedig az MDF-ese- ké" - reagált a hírre a pártvezetés nevében Csáky András, az MDF elnökségi tagja. A politikus tudatta: támogatják Lakitelek polgárait abban, hogy szerezzék vissza ne­vüket, és ne hagyják, hogy a politika a ma­ga szótárába felvegye azt. A lakitelekiek szóvivője, Balogh László ugyanakkor úgy látja, hogy "némi összjáték van" a lakitele­ki polgármester és a Dávid Ibolyához hű pártvezetés között. Az IRAKI KORMÁNY MARADÁSRA KÉRI A MAGYAR CSAPATOKAT Valóban létezik egy levél, amelyet az iraki kormány küldött Magyarországnak - erő­sítette meg a sajtóinformációkat László Boglár kormányszóvivő. Egy, a kormány­hoz közel álló, a levél tartalmát ismerő tisztviselő közölte, az iraki fél azt kéri, hogy a magyar katonák mandátumuk ki­töltése után még mintegy egy évig marad­janak Irakban, és ezzel segítsék a választá­sok zavartalan lebonyolítását, valamint a megalakuló új kormány tevékenységét. "A kormány határozott álláspontja to­vábbra is az, hogy a magyar katonák man­dátumuk kitöltéséig Irakban maradjanak, a mandátum lejárta előtt pedig megfelelő időpontban szülessen parlamenti döntés a hogyan továbbról" - nyilatkozta László Boglár. Az 1956-os forradalom és szabadság- harc 48., valamint a Magyar Köztársa­ság kikiáltásának 15. évfordulója alkal­mából Mádl Ferenc köztársasági elnök Nagy Imre Érdemrend kitüntetéseket adott át szombaton a Sándor-palotában. A hazafias helytállással példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló, a békés rendszerváltozás megteremtése érdeké­ben kifejtett tevékenysége elismerése­ként özv. Báli Sándorné, az 56-os Em­lékbizottság tagja, Debreczeni László, a Pécsi Orvostudományi Egyetem nyu­galmazott munkatársa, Király Béla nyu­galmazott vezérezredes, Litván György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára és Mádi Jenő nyugal­mazott ezredes, a Magyar Politikai Fog­lyok Szövetsége tagja vehette át a kitün­tetést. Mádl Ferenc fehér rózsákkal rótta le kegyeletét az Új köztemető 301-es és 298-as parcellájában. Az államfő felesé­gével egy-egy szál virágot helyezett el az 1956-os mártírok és az erdélyi mártírok emlékművénél, valamint Rajki Márton, Tóth Ilona és Brusznyai Árpád sírjánál. Szeretném hinni, hogy 1956 üzenete a mértéktartás, a sokféleség elfogadása, a cselekvésben való egyesülés - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az 1956-os forradalom évfordulója alkal­mából tartott díszelőadáson szombaton, a budapesti Operaházban. "Annyira sze­retném hinni, hogy nem a középszer, ha­nem a nagyszerűség, ennek a fantaszti­kus országnak a többrevalósága az, amely közös jövőnket építi. (...) Bízom abban, hogy nemcsak a lelkűnkben léte­zik egy ilyen Magyarország, hanem meg tudjuk csinálni, (...) megcsinálni egy jobb, igazságosabb Magyarországot" - jelentette ki a kormányfő ünnepi beszé­dében. Együttműködésben, nagyvona­lúságban, egy új Magyarország megál­modásának képességében és az ehhez szükséges közös felelősségvállalásban "mintha lenne némi tartozásunk" - mondta. A forradalom erős, harsány ne­meket mond, a köztársaság viszont igen­ben fogalmaz, a köztársaságban több a kérdés, mint a válasz - hangoztatta Gyurcsány Ferenc. "Magyarországot a sok kétely és a kételyre adott (...) sokmil­lió különböző válasz teszi boldoggá" - tette hozzá. Az ünnepi műsort a Nem adom fel elnevezésű, Down-kórosokból alakult együttes nyitotta meg a Him­nusz és egy népdal előadásával. 1956-ban a lehetetlen vált szükségsze­rűséggé. Ami akkor történt, egy egész nemzet közös ihlete volt - mondta Csapody Miklós MDF-es képviselő a Corvin közben rendezett '56-os ünnep­ség egyik szónokaként "Ezt az élményt nem tudták elfeledtetni, nem tudták megkoptatni sem a későbbi riadalmak, sem pedig a 11 dicsőséges napra rákö­vetkező négyszer tizenegy esztendő" - jelentette ki a politikus a 48 évvel ezelőt­ti harcok egyik központi helyszínén. Csapody Miklós az Igazolt Magyar Sza­badságharcos Világszövetség ünnepsé­gén közölte: nem tudták megkoptatni és feledtetni azoknak a véráldozatát sem, akik nem hősnek, hanem "csak magyar­nak és reménytelenül szabadnak" szület­tek. Az ünnepségen leleplezték, meg­szentelték, majd megkoszorúzták azt az emléktáblát, amely Bányai László, Battai József, Hóka Mihály és Holyos János külföldre emigrált 1956-os harco­soknak állít emléket. "Remélem, nemsokára eljön az az idő, amikor 1956 emléke nem elválaszt, ha­nem összeköt mindannyiunkat, így az ország politikai erőit is" - mondta az Or­szággyűlés elnöke szombaton, miután a rákoskeresztúri Új köztemetőben virá­got helyezett el az '56-os hősök és már­tírok emlékművénél, valamint Nagy Imre kivégzett miniszterelnök sírjánál. Az elmúlt 15 év tapasztalatai is a megbé­kélés felé hatnak - fűzte hozzá Szili Ka­talin. "Ma már tudjuk, akik 1956-ban a szabadság eszméjéért életüket áldozták, nem hiába haltak meg" - jelentette ki a házelnök, hozzátéve, hogy Magyaror­szág ma már szabad állam, amely szaba­don dönthet sorsáról. 1956 máig élő példatár: az emberség, a büszkeség, a tenni akarás és tenni tu­dás, a felelős elhatározás és döntés, az igazi baloldaliság és a tisztelhető konzer­vativizmus példatára - jelentette ki Andrássy Szilvia, a budapesti szocialis­ták és' fiatal baloldaliak egyik szónoka a Nagy Imre szobornál rendezett ünnep­ségen. Molnár Gyula, az MSZP buda­pesti elnöke beszédében felidézte John Fitzgerald Kennedy egykori amerikai el­nök szavait, miszerint az 1956-os forra­dalom "legfényesebb példája az újkori történelemben annak, hogy a szabadság- vágynak nincsenek határai; nincsenek korlátái". Az ünnepségen részt vett Gyurcsány Ferenc kormányfő és Hiller István, az MSZP elnöke. A két politikus Molnár Gyulával együtt virágot helye­zett el az emlékműnél. Az 1956-os forradalom és szabadság- harc legfőbb üzenete az összefogás - je­lentette ki Mécs Imre szabad demokrata képviselő, egykori politikai elítélt Buda­pesten. Az 1956-os forradalom legtöbb célkitűzése megvalósult, azonban a szí­vekben baj van, "nem találjuk egymással a hangot", pedig fontos kérdésekben egységes magyar nemzetté kellene ösz- szeforrni - jelentette ki a Széna téri ,56- os emlékműnél. "Dörzsölöm a szeme­met, nem akarom hinni, azt hiszem, hogy álmot látok, hogy mindazok a vá­gyak, amikért,56-ban elindultunk, azok nagyrészt megvalósultak, de egyedül a szívekben van a baj.” Az 1956-os forradalom felrázta és megváltoztatta a világot - jelentette ki Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a sza­bad demokraták '56-os megemlékezé­sén az Új köztemető 301-es parcellájá­ban. Moszkva és a magyarországi hata­lom 1989-ig, a rendszer összeomlásáig hátrálásra kényszerült - mondta a politi­kus. "A forradalom tetteit, bár álomsze­rnek voltak, mégis európai felébredé­sünk, kijózanodásunk, bátorságunk és emberi hitelességünk erőpróbáiként jegyzi a történelem" - közölte Kuncze Gábor. El kell számolni a Kádár-kor­szakkal - jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szombaton Budapesten, a Gesztenyéskertben rendezett ünnep­ségen. "Amíg nem számolunk el a Ká­dár-korszak 3 3 évével és saját lelkiisme­retünkkel, addig nem tudunk szembe­nézni 1956 szabadságeszményével" - mondta a politikus a XII. kerületi ön- kormányzat megemlékezésén. A fiatalok nevében kell elnézést kérni azoktól az idősebb emberektől, akiket a miniszter- elnök és az MSZP elnöke azzal illetett, hogy idáig október 23-át a horthysta tár­sadalom nosztalgiája, irredenta veszély és a fehérterror ideológiája lengte körül - jelentette ki Pokorni Zoltán. "Nem lett volna 1989 és 1990, ha nem adják ilyen sokan életüket a magyar szabadságért, mindnyájunk biztonságáért" - mondta a Folytatás a következő oldalon 2004 október 23: múbarikádokkal emlékezve

Next

/
Thumbnails
Contents