Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-10-29 / 177. szám

2004. OKTÓBER 29. Hazai hírek MAGYAR SZÓ-A HÍD 7 I Jót tett Gyurcsány a pártnak KÖZÖS VELEMENYEK A Szonda Ipsos október első felében felvett közvélemény-kutatása szerint a kor­mányváltás jót tett az MSZr-nek, mivel megállt a párt táborának május óta tartó fogyatkozása, sőt némi gyarapodás tapasztalható. A kormányváltás első hatása a Fidesz- nél tapasztalható: az ellenzéki párt szep­tember elejére gyengébben kötődő sza­vazókat veszített, akik túlnyomórészt a hezitáló választópolgárok soraiban talál­tak menedéket. Ez derült ki a Szonda Ipsos hétfőn közölt közvélemény-kuta­tásából. Szeptember első felében az MSZP tábora még nem módosult, új szimpatizánsok nem jelentkeztek, a régi­ek java tanácstalan volt, várakozó állás­pontra helyezkedett. Október első felére viszont erősödtek a szocialisták, s tovább gyengültek a fiatal demokraták. Ez az eredmény elsősorban azért volt várható, mert a kormányváltás és a pártelnökvá­lasztás körüli nagy felhajtás, a rengeteg médiaszereplés a közvélemény figyel­mének középpontjába repítette az MSZP-t. Az új emberek, akik változást ígérnek, reményt keltenek a szavazók­ban, hogy javítani tudnak a kormány tel­jesítményén, ezért ezek határozottabban foglalnak állást az MSZP mellett. A leglátványosabb változások a rész­vételüket biztosra ígérő és pártot is vá­1956-os szabadság Folytatás az elózó oldalról Fidesz frakcióvezetője szombaton újságíróknak, miután pártja nevé­ben koszorút helyezett el a buda­pesti rákoskeresztúri Új köztemető 301-es és 298-as parcellájánál, illet­ve Nagy Imre miniszterelnök sírjá­nál. Erre mindenkinek emlékeznie kell, aki kimegy a temetőbe a már­tírok sírjaihoz. Azt sem szabad elfe­lejteni, hogy nem csak megölték, elpusztították, de holtukban is meggyalázták őket - közölte Ader János. Meg kell találni a politikában azt a közös nevezőt, amely képessé tesz a magyarság érdekeinek érvé­nyesítésére Európában, az anyaor­szágban és az elszakított területe­ken; ez lenne az igazi hazafiság - je­lentette ki Dávid Ibolya, az MDF elnöke Bátaszéken. 1956-ban elti­porták vágyainkat, de 1990-ben új­ra éledt a remény. Az ország saját kezébe vehette sorsa irányítását - mondta a politikus az '56-os meg­emlékezésen. "A diktatúra csak a fegyverek szavát vette komolyan, a demokráciának viszont meg kell hallani az emberek szavát, a civil szervezetek, a közösségek akaratát. Végre meg kell tanulnunk, hogy a pusztán érzelmeken és legfeljebb egyéni érdekeken nyugvó cselekvés nem visz sehová" - közölte. Az ün­nepségen újraavatták azt a kopjafát, amelyet az MDF 1990-ben állított Mansfeld Péter emlékére, akit 1959-ben, néhány nappal 18. szüle­tésnapját követően végeztek ki. lasztó szavazók körében történtek, az MSZP felfelé mozdult: a korábbi hóna­pokban jellemző 35-36 százalékról 41 százalékra nőtt a tábora. A Fidesz aktív szavazóinak aránya az utóbbi két vizsgá­latban regisztrált 53 százalékról 48 szá­zalékra esett. A múlt hónapban az ellen­zéki párt szimpatizánsainak 67 százaléka tekintette magát biztos választási részt­vevőnek, most pedig 59 százalékuk mu­tatott aktivitást. A Fidesz előnyének csökkenése ugyanazokra az okokra vezethető vissza: az ellenzéknek nem volt lehetősége a kormányváltás környékén, az egész or­szágot érintő kulcskérdések kapcsán alapvetően beleszólni a közbeszéd alaku­lásába. Nekik a nagy események elüké­vel kell megfogalmazniuk kritikájukat, és bebizonyítaniuk, hogy az új emberek sem tudnak csodát tenni. Erre pedig a választásokig még bőven van idejük. A szocialisták részvételi hajlandósága nagyobbá vált, egyetlen hónap alatt 60 százalékról 67 százalékra emelkedett ará­nyuk. Jelentős mértékben nőtt az MSZP-sek önbizalma is: a múltkori 37 százalékról 55 százalékra emelkedett a párt győzelmére számítók aránya. Az MSZP-vel kapcsolatos vélemények po­zitív változása főképpen a szellemi fog­lalkozásúak és a vidéken élők körében ta­pasztalható. Náluk erősödött leginkább a párt melletti eltökéltség, és ők azok, akik most sokkal erősebbnek érzékelik az MSZP-t, mint egy-két hónappal ezelőtt. Az SZDSZ adatai áprilistól kezdve elérik vagy meghaladják a bejutási kü­szöbértéket, ezúttal 6 százalékon állnak. Csökkent ugyanakkor az MDF támoga­tottsága a részvételüket biztosra ígérők körében, jelenleg 2 százalékon áll. A kis pártok helyzete alapvetően nem válto­zott, annyi biztos, hogy az MDF-nek - hiába tűnik Dávid Ibolya párton belüli pozíciója erősebbnek - nem tesznek jót a belső botrányok. Újabb kórházak sztrájkolnak MUNKÁT SZÜNTESS! Három héten belül negyedszer sztrájkolnak az egészségügyi dolgozók kedden. Ezúttal húsz kórházban hirdettek sztrájkot. A szervezők szerint a kormány törvényt sért, mert nem tárgyal a sztrájkolókkal. Három héten belül negyedszer sztrájkolnak az egészségügyi dolgozók. Az ország közel két tucat betegellátó intézményében közölték, hogy csatla­koznak az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) által meghir­detett akcióhoz, amelynek célja jobb bér- és munkafeltételek megteremtése az ágazatban. Az EDDSZ által összeál­lított lista szerint a reggel nyolctól dél­után négyig tartó munkabeszüntetés­ben először vesz részt budapesti intéz­mény: a Heim Pál Gyermekkórház és a Budai Gyermekkórház. A Szegedi Tudományegyetem hét klinikáján és az orvostudományi kar Klinikai Kémiai Intézetében összesen 157-en sztrájkolnak. A klinikák között vannak, amelyek először csatlakoztak a munkabeszüntetéshez. A szegedi I. számú Szakorvosi Rendelőben 12 or­vos és 42 szakdolgozó csatlakozott a munkabeszüntetéshez. A 745 dolgozót foglalkoztató hódmezővásárhelyi Er­zsébet Kórház és Rendelőintézet má­sodszor csatlakozott az egészségügyiek munkabeszüntetéséhez. Míg a múlt hé­ten pénteken több mint 190-en sztráj­koltak, addig kedden csak 98-an válasz­tották a tiltakozásnak ezt a formáját. A makói kórházban - ahol több mint öt­százan dolgoznak - szintén kevesebben csatlakoztak az országos munkabeszün­tetéshez, mint a korábbi két alkalom­mal. A szakszervezet országos sztrájk- bizottságának szeptember 29-én, a munkabeszüntetésről szóló felhívásá­ban közölte: az akció célja, hogy szín­vonalas körülmények között, megfelelő jövedelem mellett elegendő és képzett szakember lássa el a betegeket, meg­szüntetve ezzel a hálapénzt is. A tájé­koztatás szerint a sztrájkot mindaddig heti rendszerességgel folytatják, amíg nem sikerül megállapodni a kormány­zat által kijelölt tárgyalódelegációval. Az első sztrájkra október 7-én került sor, majd folytatódott október 15-én és október 18-án is. Az EDDSZ adatai szerint a három akcióban összesen ti­zenöt ezren vettek részt, de több intéz­mény és civil szervezet is kék szalag ki­tűzésével jelezte, hogy szolidáris a sztrájkolókkal. A kabinet Rácz Jenő egészségügyi minisztert bízta meg az egyeztetések lefolytatásával, mivel a szakszervezet kormányzati szintű tárgyalódelegációt követelt. Röviden Olajszennyeződés a Dunán A szentendrei Duna-ágat teljes szélességé­ben olajszármazék borította el; még vizs­gálják, milyen anyag került a folyóba - tájé­koztatott a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Egyesület (RSOE). Nem sokkal 13 óra után a Gyöngy nevű át­kelőhajóról jelentették, hogy a szentendrei Duna-ág befolyásánál olajszennyeződés úszik a Dunán. A szakszolgálat értesítette az illetékes hatóságokat, akik megkezdték a szennyezés forrásának felderítését, és lépé­seket tesznek annak megszüntetésére. Nehéz az iskolatáska, több a gerincbeteg gyermek Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa keddi közleményé­ben több intézkedést javasol arra, hogyan lehetne csökkenteni az iskolatáskák súlyát, s ezzel megelőzni a gyermekkori gerincbe­tegségek számának növekedését. Feltétle­nül támogatni kell a szakemberek azon ja­vaslatát, hogy a tankönyvek többkötetesek és puhakötésűek legyenek. Az Ombuds­man szorgalmazza: az iskolák legyenek kez­deményezők és öntevékenyek a probléma megoldásában, például tegyék lehetővé a tanulóknak, hogy saját szekrényben tárol­ják a nem rendszeresen használt könyveket, segédanyagokat, eszközöket, szótárakat. Semjén szavazati jogot adna A HATÁRON TÚLIAKNAK A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) minden erejével támogatja, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állam- polgárságot - jelentette ki Semjén Zsolt pártelnök Debreceni, sajtótájékoztatóján. "Ez morális kötelezettség, Trianon óta meg­kerülhetetlen kötelessége az anyaország­nak" - tette hozzá. Semjén Zsolt tájékoztatá­sa szerint az állampolgárságnak fontos ele­me a szavazati jog is. "A jelenlegi állapot al­kotmánysértő, ugyanis a magyar állampol­gársággal rendelkező nyugat-európai ma­gyarság nem vehet részt a választásokon" - mondta. A politikus szerint, ha egyéni kép­viselőkre nem is szavazhatnak, a listás sza­vazás ügyében megoldást kell találni. Nem lesz Május 1. ÚT Május 1. út nem lesz, Május 1. rét viszont igen. Az MSZOSZ a városligeti Kós Ká­roly sétány egy részének átkeresztelését kérte, ám egy rendelet alapján ezt a kérést elutasították - számolt be a Népszabadság. A zuglói önkormányzat ugyanakkor fel­ajánlotta, hogy a Petőfi csarnok mögötti na­pozó rétet, Május 1. rétté kereszteli, hiszen ez a terület megszokott helye a szakszerve­zeti dzsemboriknak. A főváros a javaslatot arra hivatkozva utasította el, hogy egy ko­rábbi fővárosi tanácsi rendelet nem teszi le­hetővé dátumot tartalmazó elnevezést utca­névnek felhasználni. A Népszabadság cikke felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy a XI. kerületben viszont létezik dátu­mot tartalmazó utcanév: az Október hu­szonharmadika utcáé. Mészáros György utcanév szakértő szerint viszont ez az utca­név azért nem sérti a rendeletet, mert a dá­tumot betűvel írták ki. Szerkesztette; Gyenge Zsolt Gyurcsány: nem piszkálják

Next

/
Thumbnails
Contents