Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-10-08 / 173. szám

Kultúra Hl Csodálatos fekete komédia LONDONI SÓSKA! „Öt év múlva, ha kell átúszom a tengert, de akkor is hazajövök .... S az öt évből negyven lett....” Vallomás az amenkai magyar média nagyasszonyától. A terem­ben néma csend övezi a kivándorlás eme szubjektív töredékét, amely ma már történelem. IQ MAGYAR SZÓ - A HÍD Röviden Aranyszem fesztivál A Magyar Operatőrök Társasága először rendezi meg saját külön fesztiválját: száz­húsz filmet versenyeztetnek tizenkét kate­góriában. A versenyt Illés Gyógy kétszeres Kossuth-díjas világhírű operatőrünk, a Ma­gyar Mozgókép Mestere tiszteletére szer­vezik meg, aki november 2-án lesz kilenc­ven esztendős. Keresztury Dezsó ünnepségek Idén lenne száz éves Keresztúr}' Dezső, a magyar irodalom és az egyetemes magyar kultúra egyik legkiválóbbika. Zalaegersze­gen, szőlővárosában szobrot állítottak neki, utcát és könyvtárat neveztek el róla. A Ma­gyar Rádió pedig irodalmi CD-t jelentetett meg írásaiból, melyeket részben ő maga, részben Gábor Miklós mond el. Ideges színdirektor Székhelyi József színész, a szegedi színház igazgatója. Mivel az önkormányzat ülésén több képviselő bírált őt, dührohamot ka­pott, de csak a távollévő újságírókat merte szidalmazni. A megyei lap munkatársát ba­romnak, a Magyar Nemzetét takonynak nevezte. Az újságírók szervezete megvizs­gálja az ügyet és valószínűleg több lap nem írja le egy-két évig s Székhelyi nevét. Johnny Depp, a viszkis Az odahaza ismert, néhány évvel ezelőtti rablássorozat elkövetőjét, Admbrus Attilát elnevezték viszkisnek, mert a helyszínen mindig otthagyott eg}' viszkisüveget. A hosszú évekig börtönben ülő bűnöző törté­netét megfilmesítik, s a rendező Dobrai György, aki a filmesítési jog tulajdonosa, a címszerepre Johnny Depp amerikai szí­nészt szemelte ki. Ennio Morriconf. A SORSTALANSÁGOT DICSÉRTE Rendkívüli, szép filmnek, érzelemdús és "Oscar-díj veszélyes" alkotásnak nevezte a Sorstalanság című filmet Ennio Morri- cone. A világhírű művész vasárnap érke­zett Budapestre, ahol személyesen vezeti majd az általa szerzett filmzene felvételeit a Magyar Rádióban. Az olasz zeneszerző rögtön megérkezése után, a Ferihegyi repü­lőtéren tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: tiszta vonalvezetésű zenét igyeke­zett komponálni, és a partitúrába beemelte a cimbalmot, mint jellegzetes magyar hangszert is. Az első filmjét rendező Koltai Lajos úgy fogalmazott, bog}' a zene, amit kiválasztottak, olyan egyszerű, mint egy népdal, és Kertész Imre, aki nemrég látta a végső változatot, a filmzenét egy himnusz­hoz hasonlította. Nicole Kidman alakítaná Báthory Erzsébetet? Mészáros Márta rendező Nicole Kidmant látná szívesen Báthory Erzsébet szerepé­ben az Atlantic Film 6 millió euróból ké­szülő filmalkotásában. A film főhőse a XVI. századi grófnő lenne, aki a legenda szerint az örök ifjúság reményében rend­szeresen kínzott és ölt meg fiatal lányokat, majd vérükben furdött. Az amerikai szí­nésznőt a Blikk szerint még nem keresték meg az ajánlattal, de Tilda Swinton, Leticia Chantal és Angelina Jolié neve már felmerült főszereplőként. Földessy Dénes A magyar kultúrának az egész nagy­világban való érvényesülése előtt régi korlát a csak 15 millió ember beszélte nyelvünk. A Londoni Magyar Kulturá­lis Intézet most, hosszú ideje tartó, igé­nyes alapozó munkával eredményt ért el: a Magyar Magic nevű, hallatlan sike­rű, kultúraterjesztő rendezvény soroza­tában, az angol nemzeti színházzal közös programban, júniusban négy fiatal ma­gyar szerző: Egressy Zoltán, Háy János, Németh Ákos és Kárpáti Péter egy-egy- művét felolvasó színpadon mutatta be angolul. Az eredmény: Németh Ákos: Autótolvajok című darabját szeptember 9-én Birmingham-ben, Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli-ját pedig 27-én Lon­donban angolul bemutatták. Mivel a vi­lág legáltalánosabb közvetítő nyelve az angol, New Yorkban különösen érdekes ez az eseménysorozat. Egressy Zoltánról, a hétköznapi élet tragédiáinak kiváló színpadi boncolójá­rói a tavasszal már írtunk. 0 egyébként arról is ismert, hogy az Európai Unió kulturális lehetőségeit az ő darabjaival sikerült a legjobban kihasználnunk, jele­sül a Felvidéken. A lengyek által filmre is vitt Portugál című modem remekét jelenleg a Pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban, és Kassán szlovákul játsz- szák, ugyancsak Kassán, a magyar Thália Színházban volt a Három kopor­só magyar nyelvű ősbemutatója volt, - erről be is számoltunk, Füleken a Zsák­színház nevű kis teátrumban megintc- sak a Portugált láthatják s magyarul. Túrócszentmártonban és Nagyszomba­tom pedig most tárgyalnak egy-egy mű­ve szlovák premierjéről, s Kassán is szó­ban van egy magyar nyelvű Egressy be­mutató. És most - Londonban a Sóska, sültkrumpli. Ha jól számoljuk, az elmúlt negyven évben csak öt-hat magyar szer­ző akadt, akinek művét Albion fővárosá­ban, s angolul előadták. London pedig nem csak Albion ködország, hanem a színházi világ egyik, ha nem a legna­gyobb fókusza. Innét jó esetben kitapo­sott út vezet a színpadi világhír fele. Igaz, nagyon nehéz nem angol és nem angolszász darabnak színpadra kerülni. De ha sikerül!... Eljő egy más országbe­li drámaíró zsenijelölt, bemutatják vala­hol London külvárosában, aztán ha tényleg zseni, akkor beviszik a West End-re, majd nekilódulhat a nagyvilág­ba, nagymenő szerzőnek. Sok világsiker innét és így indult, például Jazmina Reza pályája.- Most melyik london külvárosi szín­házban....- Nem külvárosiban, egy középlon­doni művészszínházban, a New End Theater-ben mutatták be. Csak tizen­2004. OKTÓBER 8. egy megállóra van a Trafalgártól. Van a darabnak egy nagyon jó angol fordítása, Mike Kelly műve, aki tud magyarul, Budapesten élő angol színész, Pest angol nyelvű színházában, a Merlinben már elő is adták a Sóskát angolul. Az ő fordí­tásában már két másik darabom hozott angliai sikert, a Londoni Magyar Kultu­rális Intézet munkássága révén, felolva­só színpadon, s angolul. Elsősorban az intézetnek köszönhető, hogy London­ban megismertek. E mostani bemuta­tóm is a Magyar Magic nevű és óriási si­kerű magyar évad keretében történt.- Közönség? Kritika?- A közönség nagyon jól fogadta, de ilyen rövid idővel a premier után még csak egy kritika jelent meg róla, amely­ben ’’splendid black comedy-nek”, cso­dálatos fekete komédiának nevezik.- De a premier utáni partin?...- Ott egy kritikus azt mondta, hogy Becket-re emlékeztet...Majd meglátjuk, mit írnak még. Mi a véleménye a színészekről?- Fekete Péter magyar rendező állítot­ta színpadra s a három férfiszerepre há­rom különböző alkatú, játéktempójú színészt választott s is érdekesebbé tette az előadását. Komédiát játszanak, na­gyon belülről, minden mondatát na­gyon megélve. Feltámasztott cigányzene Jó másfél évtizede már, hogy a ma­gyaros, kedves hangulat egyik jel­lemző kelléke, a cigányzene szinte el­tűnt a vendéglátó helyekről. Megölte a rock. De gyilkosa lett a tőkés gondol­kodás is, hiszen a tenger választékú beat-pop-rock-blues zene megszámlál- hatlan hangkazettán áll a vendéglősök rendelkezésére, s a zenegép használata mégiscsak olcsóbb, mint az élő muzsi­kus, akit a jobb vendéglőkben illik még minden este meg is vacsoráztatni. E muzsika első számú ellensége persze mégis csak a modern könnyűzenei di­vat, hiszen cigányzene is kapható ka­zettán. Tény: mára közel három-ezer képzett cigányzenész maradt munka nélkül, köztük nem egy briliáns hege­dűs. Ezért most a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma javaslatára a szegedi Dankó Pista Érdekvédelmi Egyesület szerződést kötött a Csong- rád megyei munkaügyi központtal. Ennek értelmében roma zenészeket a jogi áthidalás képpen, formálisan köz­munkásként foglalkoztatják, hogy a világhírű magyar cigányzene ne hal­jon ki. A szegedi ’’közmunkás” muzsikusok nem vendéglátó helyeken zenélnek - erre az most kezdődő megoldás mellett alkalmilag külön joguk van - hanem városi és megyei rendezvényeken lép­nek fel, s fesztiválokon játszanak. Sőt, a Szegedi Szabadtéri Játékok idején a város terein is zenélnek majd. A Csongrád megyei példát már kö­veti Szolnok és Zala megye. Bácská­ban pedig több vendéglőben közvéle­mény kutatást szerveztek: melyik a há­rom legnépszerűbb magyar nóta. Le akartak menni a kutatás végett a tria­noni békében elszakított nagyobbik bácskai rész magyarlakta területeire is, de az ismét egyre fasizálódó szerb ha­talom nem engedélyezte. Az összesí­tett eredmény szerint a magyar életér­zésre jellemző három szép, szerelmes búcsúnóta került az élre: 1. Messze a nagy erdő, 2. Hogy ha ír majd édes­anyám, és 3. Megkondult a kecskeméti öregtemplom nagy harangja. FD Bf ________mmmm_______É................. ! Sóska, sültkrumpli: már nem kispadon a magyar színház

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents