Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-10-08 / 173. szám

4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Amerika hírei 2004. OKTÓBER 8. ■ Nem igazolt Szaddám al-Kaida-kapcsolata RUMSFELD VALLOTT Az amerikai védelmi miniszter elismerte, hogy nem tud olyan "erős, kemény" bizonyítékról, amely összekapcsolná Szaddám Húszéin iraki exelnököt az al-Katda terrorhálózattal. Per az amerikai kotorná cenzúra ellen Október 3. Pert indít egy ameri­kai egyetemi médiaprofesszor a Pen­tagon ellen, hogy feloldja az Irakból hazaszállított halott katonák földi maradványait tartalmazó koporsók­ról készült felvételek közzétételének tilalmát. A washingtoni bírósághoz helyi idő szerint hétfőn benyújtott perin­dítvány, amely a tájékoztatás szabad­ságára vonatkozó amerikai törvény­re hivatkozik, a védelmi minisztéri­umnak még az 1991-es Öbölháború idején utasítását kérdőjelezi meg, amely megtiltotta a harcban eleset­tek hazaérkezéséről készült felvéte­lek közlését a médiában. Az intézke­dést Bili Clinton elnöksége idején sem oldották fel. Ralph Begleiter, a delaware-i egyetem professzora mindenekelőtt azoknak a fotóknak és videofelvéte­leknek a közlését kéri számon, ame­lyeket a doveri légi bázison készítet­tek az Afganisztánban és Irakban meghaltak előtti tiszteletadásról. Jane Campbell Pentagon-szóvivő nem kívánt nyilatkozni a perről, de hangsúlyozta: a doveri szertartásról készült felvételeket a családtagok ma­gánéleti jogai védelmének érdekében nem hozták nyilvánosságra. Begleiter szerint azonban tudnia kell az ameri­kai népnek, hogy mi az ára a háború­nak. xA professzor közleményben hangsúlyozta: a magánéleti jogra való hivatkozás értelmetlen, mivel csak a lezárt koporsókat fényképezték. Bremer bírálta a Pentagon politikáját Október 4. Súlyos bírálatokkal il­lette az amerikai védelmi tárcát iraki stratégiája miatt Paul Bremer, az arab ország volt amerikai polgári kormányzója. Bremer hétfő este a nyugat-virginiai White Sulphur Springsben amerikai biztonsági szakértők előtt azt mondta, hogy Irakban sohasem volt elegendő ame­rikai szárazföldi katonai erő Szaddám Húszéin volt elnök bukása óta az ország békéjének helyreállítá­sához. Amikor - idézte fel Bremer ­2003. május 6-án Bagdadba érkezett, ott rémítő fosztogatásokat és nagyon bizonytalan helyzetet talált. "Magas árat fizettünk azért, hogy nem tud ­tuk megállítani az erőszakot. Emiatt a törvénytelenség légköre teremtő­dött meg Irakban" - fogalmazott az ország volt polgári kormányzója, aki júniusban tért haza az Egyesült Álla­mokba, miután átadta a hatalmat az átmeneti iraki kormánynak. Hasonló vádakat fogalmazott meg a Penta­gonnal szemben Eric Smnseki ko­rábbi vezérkari főnök már 2003 már­ciusában. Donald Rumsfeld is elismerte, hogy a háború előtt tévesek voltak az ameri­kai titkosszolgálatok következtetései a bagdadi rezsim tömegpusztító fegyve­reiről. A tévedés okát nem tudta meg­nevezni. "Egyszerűen nem tudom" - mondta Rumsfeld egy kérdésre vála­szolva New Yorkban a Külügyi Kap­csolatok Tanácsának rendezvényén. Október 5. A felmérés szerint a megkérdezetteknek 51 százaléka továbbra is Bushra szándékozik szavazni, 46 száza­lék voksolna Kerryre. Egy korábbi Gallup-felmérés szerint a múlt heti első televíziós vita után Kerrv behozta hátrányát Bush-sal szemben. Ugyanakkor a leendő választók 52 száza­lékban úgy vélekednek, hogy a massachu- settsi szenátor nyerte az első nyilvános szemtől szembe zajlott próbát, 23 százalék szerint viszont Bush elnök jött ki jobban a vitából. A megkérdezettek közül 51 száza­lék úgy gondolja, hogy Bush elnöknek van terve az iraki rendezésre, 48 százalék szerint nincsen. Negyvenkét százalék hiszi, hogy Kerry tudja, mit akar tenni az országban, 52 százalék viszont kételkedik benne. A vita után, amely kizárólag külpolitikai kérdésekről szólt, 26-nak meggyőződése, hogy a választás leg­fontosabb témája az iraki háború, 24 százalék a terrorizmust, 21 százalék a gaz­daságot, 12 százalék a betegbiztosítást, 4 százalék pedig az oktatást tekinti a leg­fontosabbnak. A felmérést október 1. és 3. között készítette a TNS intézet 1807 fel­nőtt megkérdezésével, akik közül 1169-en várhatóan elektorok lesznek. A miniszter saját korábbi kijelenté­seitől visszakozott. Irak és az al-Kaida feltételezett kapcsolatainak a bizonyí­tékait a Pentagon hírszerzési elemző részlege vélte megtalálni. Rumsfeld a feltételezett kapcsolatokkal 2002. szep­tember 26-án állt a nyilvánosság elé, nagyon megbízható értesülésekre hi­vatkozva. Egyebek között arról számolt Más felmérések szerint John Kerry behozta lemaradását: pillanatnyilag ugyanannyian szavaznának rá, mint George Bushra. A CNN televízió, az USA Today című lap és a Gallup vasár­nap hozta nyilvánosságra közös köz­vélemény-kutatása eredményeit: eszerint a két jelöltre a szavazatok 4949 százaléka jutna. A bejegyzett szavazók körében végzett felmérés szerint Bush 2 százalékkal vezet Kerry előtt. A Newsweek című hetilap szombaton közölt közvélemény-kutatása szerint viszont a Kerry-Edwards párosra a megkérdezettek 49 százaléka voksolna, 46 százalékuk pedig továbbra is Bush és csapata mellett döntene. be, hogy Irak és az al-Kaida között ma­gas szintű megbeszélések voltak egy meg nem támadási megállapodásról, valamint arról, hogy a terroristák szük­ség estén biztos menedéket kaphatnak az országban. Azt is mondta, hogy az al-Kaida vezetői keresték a kapcsolatot Irakban azokkal, akik segíthetnek tö­megpusztító fegyverek beszerzésében. A kérdésre, hogy mi volt a háború el­ső számú oka, Rumsfeld úgy válaszolt, hogy George Bush elnök el akarta távo­lítani Szaddám Húszéin "gonosz re- zsimjét", amely tömegpusztító fegyvert használt saját népe, valamint szomszé­dai ellen. Rumsfeld közölte, hogy nem számol a polgárháború kitörésének a le­hetőségével Irakban. Úgy vélte, hogy alapvetően ugyanazt kell tenni, amit Számárrá városában tettek az elmúlt 48 órában. Az amerikai katonák és az iraki erők ezt a várost választották ki az ellen­állás fészkei közül elsőként arra, hogy még a januári választások előtt megtisz­títsák a lázadóktól. Rumsfeld szerint a gerillák káoszt akarnak teremteni Irakban. A szélsősé­gesek a világnak ezen a részén helyre akarják állítani a kalifátust. Egy marok­nyi terrorista akarja meghatározni, hogy az emberek miként éljenek. A miniszter szerint Irán beavatkozik az iraki ügyekbe, pénzt és fegyvereket küld a szomszéd országba, hogy befo­lyásolja a januári választások kimene­telét. Rumsfeld azzal is vádolta Iránt, hogy befogadta az al-Kaida egyes veze­tő embereit, akik egy időben ki-bej ár- kálhattak az országban. Újra aktív a St. Helen hegy Újra aktív a St. Helen hegyi vul­kán, jelentették amerikai geológu­sok. A St. Helen hegyi vulkán 1980- as kitörése atombomba-erejű robba­nást okozott, ötvenhét ember halálát okozva. A tudósok jelentése szerint a mostani aktivitás az 1980-asnál jóval kisebb erejű kitörésre enged követ­keztetni. A huszonnégy évvel ez­előtti katasztrófát az okozta, hogy a vulkán krátere eltömődött, így az utat törő láva lerobbantotta a hegy­oldalt. A hatóságok lezárták a hegy környékét és készültséget rendeltek el. A huszonnégy évvel ezelőtti rob­banást követően félmilliárd tonna vulkáni hamu került a föld légköré­be. A mostani jelentések szerint nem valószínű, hogy a vulkán újbóli kitörése nyolcezer méternél maga­sabbra lövellné ki a hamut. A tudó­sok elképzelhetőnek tartják, hogy a mostani vulkáni aktivitás végül nem vezet kitöréshez. Ha mégis, a kilö­vellő láva és sziklák valószínűleg megmaradnak az 1° 80-as robbanás során kialakult kráterben. A negyed­századdal ezelőtti robbanásban a hegy jelentős része megsemmisült, az akkorinál jóval kisebb vulkán va­lószínűleg nem veszélyeztet öt kilo­méteresnél nagyobb átmérőjű terü­letet, írja a BBC. 1 Bush még mindig vezet? FELMERT HELYZETBEN Négy héttel az amerikai elnökválasztások előtt őrzi előnyét George Bush amerikai elnök kihívója, John Kerry demokrata párti szenátorral szemben - ez derül ki az ABC tévéállomás és a The Washington Post nyilvánosságra hozott közvélemény­kutatásából. Rumsfeld: visszaszívta |

Next

/
Thumbnails
Contents