Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-09-24 / 172. szám

8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárfát » medence 2004. OKTÓBER 1. , Vajdaság: Újabb atrocitás Szeptember 29. Kedden reggel a vajdasági Feketicsről induló és Topo­lyáig közlekedő Topolatrans autóbu­szában szikicsi fiatalok rátámadtak egv feketicsi fiúra, amiért az állítólag rámosolygott későbbi támadójára, aki azt mondta, hogy rá még magyar nem mosolygott, és nem is fog. Meg­ütötte a magyar fiút, aki leesett az ülésről, majd többen ráugrottak, és taposni kezdték. Két társa a segítsé­gére sietett, de ők is kaptak néhány ütést, majd újabb két fiú akart segíte­ni, akiket azonban lefogtak, így N. E.-t tovább bántalmazták, aki könv- nyebb sérüléseket szenvedett. Az esetről értesült a kishegyesi község vezetősége, de jelentették azt a topo­lyai rendőrségen is. Pál Károly, a végrehajtó bizottság elnöke itt érdek­lődött a történtekről, és arról tájékoz­tatták, hogy már felderítették az ügyet, ismertek az elkövetők, akiket felkerestek a mezőgazdasági középis­kolában, és akik ellen eljárást kezde­ményeztek. - Egyértelmű, hogy a gyereket magyarsága miatt verték meg, amire a buszsofőr sem reagált, csak Topolyán szólt az utasoknak, hogy megérkeztek, száiljanak ki - mondta a történtekről Pál Károly. - Az iskola igazgatója is intézkedik, a diákokat és a szülőket is tájékoztatják a történtekről. A kishegyesi rendőrál­lomáson is voltunk, ahol megígérték, hogy ma reggelre behívatják a kisko­rú verekedőket és szüleiket. Szügyi István polgármesterrel mi is jelen le­szünk, és elbeszélgetünk az érintet­tekkel, hogy ne ismétlődjön meg ha­sonló eset - mondta Pál Károly. PÉNZ A MAGYAR EGYHÁZAKNAK Szeptember 28. A Romániai Hivatalos Köz­löny 2004. szeptember 28-i számában megje­lent a közművelődési és egyházügyi miniszté­rium 2004. évi költségvetésének kiegészítésé­re vonatkozó 1533-as számú kormányhatáro­zat. A kormány tizenegymilliárd lejt (kb. $ 325.000) különít el a 2004. évi költségvetési tartalékalapból a határozat mellékletében fel­sorolt egyházi létesítmények felújítási és javí­tási munkálatainak finanszírozására. A mel­lékletben felsorolt 47 egyházi létesítmény kö­zül 24 a Gyulafehérvári Római Katolikus Ér­sekséghez, 12 az Erdélyi Református Egyház- kerülethez, 3 a Királyhágó-melléki Reformá­tus Egyházkerülethez, 8 a Kolozsvári Unitári­us Püspökséghez tartozik. Ellenőrzik a Charta BETARTÁSÁT SZLOVÁKIÁBAN Szeptember 29. Szlovákiába érkezett az Euró­pa Tanács négytagú küldöttsége, hogy ellen­őrizze a regionális és kisebbségi nyelvi charta itteni érvényesítését. A brit, ciprusi, olasz szakértő és Alexander Brösd szlovák alkot­mánybíró Eperjesen, Kassán és Pozsonyban találkozik a nemzeti kisebbségek képviselői­vel. Amint Bröstl elmondta: nem a kisebbsé­gek életkörülményeit vizsgálják, hanem arra kíváncsiak, mennyiben teljesíti a nyelvüket il­lető kötelezettségeit az állam. M Ke let-Európán az EU kulturális biztosának tekintete ŐRKÖDŐ SZEMEKKEL Uj korszak nyílt az Európai Umo kulturális sokféleségében a tíz új tagál­lam idei csatlakozásával - vélte európai parlamenti meghallgatásán Ján Figel, az új Európai Bizottság oktatásért, képzé­sért, kulturális ügyekért és a nyelvi sok­színűségért felelős tagjelöltje. Szeptember 29. Az Európai Parla­ment illetékes testületéiben hétfőn dél­után kezdődött meg az Európai Bizott­ság november elsején hivatalba lépő tes­tületébe delegált politikusok két hétre elnyúló meghallgatása. Figel volt a má­sodik a sorban a munka- és szociális ügyekért felelős cseh Vladimír Spidla után. Figelt tegnap az EP kulturális bi­zottsága egyhangúlag ajánlotta a biztosi tisztségbe. A korábbi szlovák főtárgyaló hétfői háromórás meghallgatásán annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az új tagállamokat teljes mértékben be kell vonni az uniós programokba, és fel kell használni azokat az új lehetőségeket, amelyeket csatlakozásuk jelent a felelős­ségi körébe tartozó területen. Figel kifej­tette: politikájának alapelve az a meg­fontolás lesz, hogy a fiatalok nem prob­lémát kell, hogy jelentsenek az EU-nak, hanem a prosperitás forrását. „Úgy kell továbblépni az unió egységesebbé téte­lében, hogy az európai örökséget meg­őrizzék a következő generációknak” - tette hozzá. Ján Figel egy kérdés kap­csán elmondta: Európában a keresz­ténység a kultúra lényeges eleme, de ez és más hagyományok egymás mellett élnek. Figyelmeztetett arra is: Európa nem eshet az amnézia hibájába. A fiata­lokat meg kell tanítani arra, hogy Euró­pa történelme tragédiákkal tűzdelt, és a múltból le kell vonni a tanulságokat. A magyar kérdezők közül Schmitt Pál (Fidesz-MPSZ) a kisebbségi kultú­ra megőrzéséért és fejlesztéséért szólalt fel. Széchenyi István mondására utalva - mely szerint nyelvében él a nemzet - különösen fontosnak mondta a kisebb­ségi nyelvek sorsát. „E területeken az el­múlt években jelentős előrelépés tör­tént, egyebek között Szlovákiában is” - felelte Figel. Hozzátette: mindent el fog követni, hogy az unióban élő kisebbsé­gek az alapvető emberi jogok között a nyelvhasználati jogokat is megkaphas­sák. Schmitt a meghallgatás pozitívu­mai között emelte ki Figelnek azt a tö­rekvését is, hogy bevonják az új orszá­gokat az uniós programokba. Hegyi Gyula (MSZP) az úgynevezett második esélyt adó iskolák új tagországokra való kiterjesztésének lehetőségéről és arról érdeklődött, mit tud tenni az új biztos a romák oktatásban történő felzárkóztatá­sának érdekében. Figel elmondta: a szó­ban forgó programot folytatják és kiter­jesztik, anyagi forrásokat is keresnek rá. A roma társadalom európai integrálódá­sával kapcsolatban leszögezte, ehhez az óvodától kezdve minden iskolai fokon elő kell segíteni, hogy részt vegyenek az iskolarendszerben, vagy ha ennek aka­dálya van, a második esélyt adó iskola- rendszerben. Magyarul feliratozhat azEMTE Szeptember 28. Kedvez a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) a jogerős ítélet abban a perben, amelyet az in­tézmény a kolozsvári polgármesteri hivatal ellen indított. Az egyetem központjaként működő Bocskai-ház homlokzatára a város­háza megtagadta a román-magyar, kétnyel­vű felirat elhelyezését. A per kezdete a Funar-adminisztráció időszakára nyúlik vis­sza, amikor az egyetem két jogi eljárást is indított a hivatak ellen, mert az a Sapientiát működtető alapítvány feliratát sem engedé­lyezte. a Kettős állampolgárság NÉPSZAVAZÁSÁNAK KÉRDÉSE Matti Ferenc köztársasági elnök még nem tűzte ki a kettős állampolgárságról szóló népszavazást napját. Kétségtelen, hogy a népszavazás eredménye megjósolhatatlan. A népszavazás akkor lenne eredményes, ha az érvényesen szavazó polgárok több mint a fele, de legalább a választásra jogosultak egynegyede azonos választ ad a megfogal­mazott kérdésre. A legutóbbi magyarorszá­gi közvélemény kutatások eredményei vi­szont azt mutatják, hogy a polgárok több mint a fele nem szándékozik élni szavazati jogával. Sokan attól tartanak, hogy a kettős állampolgárság a Magyarország felé irányu­ló kivándorlási hullám tetőzéséhez vezetne. Szerkesztette: Czika Tihamér „Ennyi erővel akár al-kaidás kapcsolatokkal is vádolhatnának" - válaszolta Gajdos István kárpátaljai képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke a Fidesz két politikusának újabb kijelentéseire reagálva. Németh Zsolt és Kövér László a közelmúltban ugyanis ismét „átszólt" a határon túlra - ezúttal Kárpátaljára. Figel: figyeli H Nehézségekbe ütközik a Székelyföldi népszavazás kiírása NEM ENGEDÉLYEZIK Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester a városi tanács ülésén javasolni fogja a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kérdésének megvitatását. Eközben a Kovászna megyei tanács RMDSZ-frakciója felkérte a szövetség parlamenti képviselőit, hogy kezdeményezzék a népszavazás kiírását szabályozó törvény módosítását, hiszen a jelenlegi jogszabály nem teszi lehetővé a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendum megszervezését. Szeptember 29. Szász Jenő elmondta, a tanácsülés 15-20 napirendi pontja közé fel­vette a helyi referendum megrendezésének kérdését is. Hozzátette, információi sze­rint az RMDSZ önkormányzati képviselői nem jelennek meg a tanácsülésen, így az ülést várhatóan elhalasztják. “Ha nem jönnek el, azt jelenti, hogy egyet mondanak és mást cselekednek, ami politikai szempontból mindent elmond róluk” - fogalmazott Szász Jenő. A székelyudvarhelyi polgármester megjegyezte, noha az RMDSZ választási prog­ramjának címe "Párbeszéd az autonómiáért", és "azt mondják, hogy autonómiát akar­nak, de félnek, ha tenni is kellene valamit". A székelyudvarhelyi városi tanácsban az RMDSZ-nek tíz, a Népi Akciónak nyolc képviselője van, rajtuk kívül egy független tanácsos is a testület tagja. Székelyföld másik táján, Háromszéken, a Kovászna megyei tanácsnak meg kellett volna tárgyalnia azt a beadványt, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselői nyújtottak be, és amelyben azt kérik a testülettől, kezdeményezze népszavazás kiírását Székelyföld autonómiájának ügyében. Demeter János tanácselnök az ülésen kijelentette: a testület RMDSZ-es tagjai több alkalommal is tárgyaltak már a beadványról, szakértőket, jogászokat kérdeztek meg ez ügyben, de arra a véleményre jutottak, hogy az ér­vényben levő törvények nem teszik lehető­vé az autonómiára vonatkozó referendum kiírását helyi szinten. — Az RMDSZ-es tanácsosok valamennyien az autonómia el­kötelezettjei, és bármilyen döntés megho­zatalára hajlandók, amely valamennyire is közelebb visz ehhez a célhoz, jelenleg azonban a román törvények nem biztosíta­nak megfelelő jogi keretet erre vonatkozó népszavazás megrendezéséhez — magya­rázta Demeter. Ä törvényt oly módon kel­lene módosítani, hogy a helyi és regionális kérdésekben az illető településen, régióban lehessen dönteni — mondotta. Szász: az erdélyi jobboldalon ;

Next

/
Thumbnails
Contents