Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-09-24 / 172. szám

2004. OKTÓBERI.. MAGYAR SZÓ —A HÍD 9 ■ Nagy-Britannia elengedi a szegény országok adósságát KAPITÁLIS GESZTUS Nagy-Britannia a legszegényebb fejlődő államok vele szemben fennálló adósságának eltörlését jelentette be. Ez a fejlesztési bankoknál lévő, fejlődő országok által felhal­mozott összadősság mintegy 10 százaléka. Nagy-Britannia egyben felszólította a másik hat legfejlettebb országot, hogy ók is engedjék el a feléjük fennálló adósságokat. Szeptember 29. A brit adósságleírás összértéke mintegy 100 millió font - 147 millió euró. Gordon Brown brit pénz­ügyminiszter vasárnap Brightonban kö­zölte, hogy London akkor is kész elen­gedni a feléje fennálló adósságot, ha a G7 (a világ hét gazdaságilag legfejlettebb or­szága) többi tagállama nem követi példá­ját, bár az a harmadik világ tehermentesí­tése céljából kívánatos lenne. A brit kezdeményezést néhány nappal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Vi­lágbank washingtoni tanácskozása előtt jelentették be. Gordon Brown jelenleg az IMF elnöke, és többször hangoztatta már, hogy az eladósodott országok Nagy-Britanniával szembeni adósságát teljes mértékben el kell törölni. Szakér­tők szerint az IMF és a Világbank wa­shingtoni tanácskozásán a brit kezdemé­nyezés miatt áttörés lesz a legfejlettebb államok adósságkezeléssel kapcsolatos magatartásában. Nagy-Britannia ugyanis nem csak az IMF-en keresztül felé fennálló adósságot törölné el, hanem a pénzügyminiszter közleménye szerint úgy tehermentesíte­né az eddig felé tartozással bíró szegény országokat, hogy az IMF-nek fizetendő A vártnál gyorsabban nőtt az amerikai GDP Szeptember 29. Az amerikai kor­mányzat által lapzártánk előtt köz­zétett végleges adat szerint az Egye­sült Államok hazai összterméke (GDP) az idei év második negyed­évében 3,3 százalékkal nőtt, gyor­sabban az előzetesen vártnál - írja a Bloomberg hírügynökség. A vártnál gyorsabb növekedést a tartalékok növekedése és a koráb­ban kalkuláltnál kisebb külkereske­delmi hiány okozta. Az áprilistól jú­niusig tartó időszakra előzetesen 2,8 százalékos GDP-növekedést való­színűsített az amerikai kormányzat augusztusban. A Bloomberg által megkérdezett elemzők átlagosan 3 százalékos nö­vekedést vártak, ami egybeesik a legelső hivatalos becsléssel. Az idei első negyedévben 4,5 százalékkal bővült az amerikai gazdaság. A második negyedévi növekedés így is több mint egy éve a leglas- sabb ütemű volt, amihez hozzájá­rult a magas üzemanyagárak lakos­sági fogyasztásra gyakorolt hatása is. Egy kormányzati elemzés szerint az amerikai gazdaság az idei év egé­szében akár 4,3 százalékkal is bővül­het szemben a tavalyi évben regiszt­rált 3 százalékos növekedéssel - írja a Bloomberg hírügynökség. törlesztőrészleteket is átvállalja, méghoz­zá 100 millió font (a Nagy-Britannia felé fennálló adósság mértéke) értékben. Erre a Blair-kormányzat a költségvetésben már el is különítette az összeget, mondta Gordon Brown a brit munkáspárt éves konferenciáján tartott beszédében. Hilary Benn brit fejlesztési miniszter ugyanitt elmondta: a szegény országok­nak sokkal több tartalékra van szükségük infrastruktúrájuk fejlesztésére, hogy is­kolákat hozzanak létre, javítsák az alapve­tő egészségügyi ellátást és csökkentsék a szegénységet. Ä világméretű civil szervezet, a World Development Forum szerint jó a brit kezdeményezés, de a Blair-kormánynak még ennél is többet kellene tennie: első­sorban el kéne törölnie azokat a szabad­kereskedelmi megállapodásokat, amelye­ket annak idején az adósságmentesítés egyik kondíciójaként vezettek be, és ame­lyek súlyos béklyót jelentenek a szegény országok számára - közölte a szervezet egyik szóvivője. A World Development Forum szerint ezek a kereskedelmi meg­állapodások több évre visszavetik az or­szágok gazdaságát, és növelik az elszegé­nyedés mértékét. A brit adósságeltörlés többek között a következő országokat érinti: Benin, Bolí­via, Burkina Faso, Etiópia, Ghána, Guya­na, Mali, Mauritánia, Mozambik, Nica­ragua, Nigéria, Örményország, Szene­gál, Tanzánia, Uganda és Vietnam. H Eddig kevés magyar vállalt munkát az EU-ban ELMARADT ÖZÖNLÉS Az EU-csatlakozás óta eltelt hónapok adatai szerint nagyon kevés magyar állam­polgár vállal munkát az unió valamely országában, ezért Magyarországnak érdemes érvelnie azért, bogy a munkaerő szabad áramlására vonatkozó korlátozások két év múlva szűnjenek meg. Szeptember 27. Egyetlen régi uniós tagország munkaerőpiacán sem követke­zett be robbanásszerű változás a kelet- és közép-európai országok csatlakozásával - mondta Gottfried Péter, a Külügymi­nisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának vezetője egy keddi sajtótájékoztatón. A munkaerőpiacát az új csatlakozók előtt is teljesen megnyitó Nagy-Britan- niában, Svédországban és Írországban is elhanyagolható a magyar munkavállalók száma, és a többi tagországban sem ér­demi a növekedés a csatlakozás óta. A legfrissebb statisztikai adatok sze­rint Nagy-Britanniában az elmúlt idő­szakban 24 ezer közép- és kelet-európai adott be regisztrációs kérvényt, és 2004. májusa óta nyolcezren vállaltak munkát. Az államtitkár kiemelte: a-24 ezer kérvényezőnek mindösz- sze három százaléka, hatszáz fő volt magyar állampolgár. Még nem állnak rendelke­zésre részletes statisztikák, de annyit tudni lehet, hogy Nagy-Britanniában a közép- és kelet-európai munkaválla­lók elsősorban a 18 és 34 év kö­zötti korosztályból kerülnek ki, többségük egyedülálló és kvalifikált - mondta Gottfried Péter. A külügyi vezető kitért arra, hogy Svédországban május óta mindössze nyolcvan ma­gyar állampolgár adott be munkavállalási engedélyt, és Írország­ban sem jelentős a magyar igénylők szá­ma. A 2 + 3+2 éves korlátozást egyelőre fenntartó 12 ország közül Hollandiában a munkaadói szervezetek kifejtették: minden gazdasági érdek a korlátok eltű­nése mellett szól. A korlátozásokat szin­tén fenntartó Ausztriában az idén mind­össze öt-hat százalékkal emelkedett az új tagországokból érkező munkavállalók száma, Németországban pedig szinten maradt a regisztráltak száma. Az integrációs államtitkár szólt arról, hogy a magyarországi megyei munka­ügyi központok havi összesítései szerint május óta mintegy két százalékkal nőtt az uniós állampolgárok itteni jelenléte, így esetleges védzáradékok alkalmazása Magyarországon sem indokolt. Röviden EU: Hübner növelné az új TAGOK TÁMOGATÁSÁT Az Európai Unió elmaradottabb vidékei­nek fejlesztése, az erre szánt uniós költség- vetés megtartása és növelése mellett foglalt állást az Európai Bizottság november else­jén hivatalba lépő új testületének regionális politikai felelőse, a lengyel Danuta Hübner európai parlamenti meghallgatásán. Hübner a meghallgatáson lényegében el­utasította azt a javaslatot, hogy' a következő hatéves költségvetés során korlátozzák az bruttó uniós termék egy' százalékában a központi költségvetés kiadásainak maximu­mát. Hat ország, amelyek többet fizetnek a közös költségvetésbe, mint amennyit visz- szakapnak onnan (Németország, Franciaor­szág, Nagy-Britannia, Hollandia, Ausztria, Finnország), az Európai Bizottság terveivel szemben azt javasolják, hogyr a jelenlegi 1,14 százalékos plafont csökkentsék egy százalék alá. A bizottság viszont azzal érvel, hogy az EU idei bővítése után nagyobbak lettek a térségek közti fejlettségi különbsé­gek, és ezek kiegyensúlyozásához elegendő anyagi forrásra van szükség. Magyarország: feszültség a KORMÁNYPÁRT ÉS A MNB KÖZÖTT Gazdasági és politikai vitát kavart Magyar- országon, hogy a parlamenti többség lesza­vazta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) be­számolóját. Á Magyar Nemzet szerint a kor­mánytöbbség a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával kívánja eltávo­lítani posztjáról Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank elnökét. Járai Zsigmond el­mondta: nem érte váratlanul, hogy az MNB beszámolójának leszavazása. “Emberileg ez nem lepett meg, és nem is érdekel, az ország megítélésének viszont nem használt, a forint gyengült is valamennyire” - tette hozzá. “A feszültség a politikai pártok és a jegybank között rosszat tesz a magyar gazdaságnak” - mondta Járai Zsigmond. 50 DOLLÁR ALATT AZ OLAJÁR A hételeji pánik után Szaúd-Arábia beje­lentésére megnyugodni látszik az olajpiac, és az összes olajfajta hordónkénti ára 50 dollár alá süllyedt. Az amerikai alaptípus­nak számító kőolajféleség ára New York­ban 49,90 dollárra csökkent a 21 éves re­kordot jelentő, 50,47 dolláros keddi rekord­ról; az európai alaptípusnak számító Brent- olajféleség hordója 46,80 dollárba került Londonban - írja a BBC. Vélhetően szaúdi bejelentések nyugtatták meg a piacot: a legnagyobb olajexportáló ország először közölte, hogy termelését napi 1,5 millió hordóval, 11 millióra növeli, majd Adel al Jubeir koronaherceg bejelentette, hogy hi­tük szerint az olaj hordónkénti ára 22 és 28 dollár között reális. Kereskedők szerint kedden a nigériai politikai bizonytalanság és az Egyesült Államokban is pusztító hur­rikánok és a spekuláció miatt emelkedett 50 dollár fölé az olajár. Valutaárfolyamok (SZEPTEMBER 29.) 1 USD = 200.5 HUF 1 USD = 0.811 EURO 1 USD = 33.338 ROL 1 EURO = 246.82 HUF ___■-j Szegény országok: rászorulnak j Gazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents