Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-24 / 172. szám
2004. OKTÓBER 1. Közelet MAGYAR SZÓ —A HÍD 5 SZORVANYMAGYAROK ES DIASZPÓRÁK Múlt lapszámainkban a 2004. augusztus 23-án a Magyar Házban megtartott, Szórványmagyarok című előadás keretén belül Nt. Vetési László által elmondott beszédét közöltük. Fogadják szeretettel a következő szemelvényeket. Szemelvények A továbbiakban fényképvetítés következett, ami alatt természetesen a fényképek témája volt az elsődleges, nem pedig az előadás folytonossága. A vetítés alatt azonban olyan beszédtöredékek, élménybeszámolók hangzottak el, amelyeket fontosnak érzek leközölni, mert nélkülük nem lenne teljes Nt. Vetési László és missziós csapatának bemutatása. Az egyes részleteket külön-külön kell értelmezni és mégis egy teljes egészet alkotnak. Sikerélmények között említeném a Kolozsvári Református Kollégiumot. A Kolozsvári Református Kollégium visz- szafoglalásában, visszakövetelésében, visszaadásában óriási szerepe volt az Önök segítségének, a Magyar Emberi Jogok Alapítványnak, az egyházaknak, az RMDSz-nek és általában az amerikai magyaroknak, akik közül többen is leveleikkel keményen, kitartóan megkeresték az illetékes hivatalokat, szerveket, hogy ez az iskola visszakerüljön a mi kezünkbe. Én nagyon köszönöm, mint a gimnázium tanára az Önök odaadó segítségét. Hatalmas siker és hatalmas eredmény. Számunkra pedig hatalmas élmény volt ez az eredmény. Bebizonyította az Önök kitartása is azt hogy íme el lehet érni azokat a célokat, bárkik ellen, amiért vállvetve kitartóan küzdünk. * * * Nyaranta missziókat szervezünk, ami abból áll, hogy templomokat, gyülekezeteket keresünk fel. Ezeket úgy szoktuk megszervezni, hogy egy vidékre kiutazunk, és megkeressük a közösségeket. Ott Istentiszteleket tartunk vallási hovatartozás szerint. Kihívunk egy-egy írót, szerkesztőt, nagy embert. Gyakori partnerünk Kányádi Sándor és Fodor Sándor. Viszünk ki bábcsoportot és színjátszó csoportot. Tehát színes programokkal szórakoztatóan oldjuk meg a dolgainkat és a szíveket. * * * Erdélyben az most hatalmas élmény, hogy annyi fiatal lelkész van, hogy 10 faluból 8-ban gyermeket várnak a tiszteletes asszonyok. * * * Orbánd, Gyulafehérvár tövében; Ez egy olyan katolikus gyülekezet, amely 1715-ben első és eleddig egyetlenként románul tudó papot kértek a hívek. * * * Lestyán Ferenc a gyulafehérvári érseki helynök a református teológusoknak mesél Gyulafehérvárról és a kated- rális történetéről. Felettébb érdekes ama adat, miszerint a gyulafehérvári katedrális 2 év múlva ünnepli az alapításának millen- neumát. Tehát ezt a katedrálist még Szent István alapította. Nem sok ezeréves érsekséggel büszkélkedhetnek bárkik is Európában. * * * Nagyölyvesen vagyunk nyakig érő sárban. Erdélyben minél nagyobb a sár, annál nagyobb a szeretet. Nagyölyves- ről nemcsak a sár miatt, de a megszűnni nem akaró marasztalás miatt is alig tudtunk elindulni. * * * Idén egy nagyon érdekes munkába kezdtünk. Ennek az akciónak a neve (ilyet még Amerikában sem nagyon szabad mondani): Haranglopás! Hogy mit lopunk, hát a saját harangjainkat. Erdélyben még az is előfordul, hogy a saját magáét kell ellopnia a saját templomából. Van egy érdekes szokás, hogy elnéptelenedik a gyülekezet, és a falu népe magáének érzi a harangokat és egyszerűen nem engedik ki a faluból. Két harangokat loptunk el a mezőségi templomokból az egyik 1590-ből van. Nem tudom Amerikában hány 1590-es harang van? Nálunk meg csak hányódnak! Ügy csináltuk ezt a haranglopást, hogy kimentünk 20 fiatallal, rendeztünk egy kis pikniket (úgy mondanák itt) szalonnát sütöttünk, aztán kitakarítottuk a templomot, mikor jöttünk haza akkor gyorsan kiakasztottuk a két harangot a helyéről végezetül pedig az egyetlen ott maradt magyarnak átnyújtottam a román nyelvű megbízólevelemet, bárki kérdezné akkor nyugodtan mondja meg, hogy a püspök a saját harangját ellopatta a saját templomából, a saját püspökségére. * * * Ifjúsági találkozóink esténkénti tábortüzeinél eleinte még rosszul-rosszul beszélnek, énekelnek a fiatalok, a 2-3 hét együttlét után a tábor végére viszont már mindenki szépen énekelnek, pont mint itt a cserkészetben. * * * Egyszer még olyan is adódott, mikor a nagy meleg miatt a szabadtéri Istentiszteletet nem a Maros partján, hanem bent a vízbe tartottuk meg. Persze nem egy órásat, hanem jóval rövidebbet. * * * Bejártam Erdély szinte miden faluját, de a szórványokat mindet. De nemcsak Erdélyben, hanem Kárpátalján, Délvidéken, és Horvátországban is nagyon sok magyar gyülekezetei látogattam már meg. Nem kell mondanom, amit Horvátországban láttam (a szétbombázott templomokat) messze szomorúbbak, mint a mi roskadozó templomaink. Ezeket mi rendszeresen látjuk, mert a fiatalokat úgy lehet nevelni, hogy lássák egymás nyomorúságát. Minél jobban látjuk más nyomorúságát, annál jobban meg tudjuk becsülni a magunk kis kevéske örömét. JÖVÓ HETI ZÁRÓRÉSZÜNKBEN A FELTETT KÉRDÉSEKET ÉS AZ ARRA ADOTT VÁLASZOKAT OLVASHATJÁK. MAGYAR SZERVEZETEK Cleveland-i Magyar Történelmi Múzeum Az 1880-as évek óta, magyar bevándorlók hullámokban érkeztek Clevelandbe politikai vagy gazdasági okok miatt. Itt templomokat építettek, egyesületeket szerveztek, és magyar nyelvű iskolákat állítottak fel gyermekeik részére. Sok magyar bevándorló fontos szerepet töltött be városunk vallásos, politikai és művészeti életében. Mások vállalatokat nyitottak, ahol honfitársaiknak munka lehetőséget adtak. Habár ma a város magyar negyedei már nem léteznek, és a magyarok szétszórva laknak a város minden részében, sokan nem felejtették el gyökereiket, és nemcsak büszkék magyar származásukra, hanem kultúrájukat és hagyományaikat meg szeretnék osztani a clevelandi nagyközösséggel is. Ébben az igyekezetben komoly segítséget nyújt a Clevalandi Magyar Történelmi Múzeum. 1985-ben Nyeste Atya, Cleveland legrégibb római katolikus egyházközsége akkori plébánosa, összehívott egy kicsi, de nagyon lelkes csoportot, akik megszervezték a Clevelandi Magyar Történelmi Társulatot és lerögzítették a célkitűzéseit: Megegyeztek abban, hogy általában a magyar kultúrát terjesztik, de külön hangsúlyt fektetnek a clevelandi magyarok történelmére. Azt is elhatározták, hogy az egész clevelandi magyarságot igyekeznek képviselni és hogy a clevelandi nagyközönségnek mutatják be a magyar kultúrát. Alapszabályokat írtak, megszerezték az adómentes státuszt és elhatározták, hogy mindkét nyelv, a magyar és az angol, hivatalos nyelve lesz a Társulatnak. Azt is elhatározták, hogy a tisztviselők, a kuratórium és általában mindenki aki a múzeumnak dolgozik ezt mint önkéntes teszi. Ez a mai napig fennáll: a társulatnak sosem volt, és most sincs fizetett alkalmazottja. A múzeumot teljesen önkéntes munkával és privát adományokból tartjuk fenn. Azt, hogy a múzeumot rendszeresen nyitva tudjuk tartani, a lelkiismeretes önkénteseinknek köszönhetjük, akik mint kedves és szakértő idegenvezetők fogadják vendégeinket. A múzeum lelkes támogatást kapott a clevelandi magyarságtól. Az első kiállítás 1986 áprilisában a Szt. Erzsébet Egyházban közel 1000 látogatót köszönthettünk. Egy évvel később, második kiállításunk főpontja Mátyás király palástja volt, amelyet egy helybeli egyetem múzeumától kaptunk kölcsön. 1991-ben sajnos el kellett költözni a Szt. Erzsébet templom alagsorából, mert átépítették és a múzeumnak nem maradt hely. A gyűjteményeket egyelőre raktárba helyeztük, de a múzeum azért aktív maradt. Kapcsolatba lépett helybeli egyetemekkel és múzeumokkal és velük együtt rendezett kiállításokat, programokat és előadásokat. Közben az újságját, s Review-t, is rendszeresen kiadtuk, felállítottuk a honlapját, és egy videót is készítettünk a magyar kézimunkáról. 1996-ban a múzeum egy új otthont talált Cleveland egyik bevásárló csarnokában. Habár egy kicsit szokatlan lépés volt egy múzeumot egy bevásárló központban elhelyezni, a terv nagyon jól bevált. Azóta már a múzeum kétszer költözött, Mindig jobb és előnyösebb helyre. A mostani otthona egy nagyon elegáns bevásárlási központban van a belvárosban, amely a város minden részéről könnyen elérhető. A múzeum sok látogatónak örvend és szép tágas helyet nyújt a különböző kiállításoknak. Azonkívül, van egy könyvtár majdnem 3000 kötettel, magyar nyelvű vagy más nyelvű, de magyar vonatkozású könyvekkel. A kiállítási terem és könyvtár mellett, még egy ajándéküzletet is berendeztünk, amely lehetőséget nyújt a helybeli amerikai-magyar művészeknek, hogy alkotásaikat bemutassák és árulják. Azonkívül, magyar könyvek, zene, hímzések, porcelán és sok minden más is kapható A múzeumnak van több állandó szép- és népművészeti kiállítása, azonkívül van egy galéria, ahol minden 3 hónapban változnak a kiállítások. Többek közt, volt már kézimunka, halasi csipke, herendi és zsolnay porcelán, régi és új magyar festők művei és különböző történelmi kiállítás. Külön meg kell említeni az 1848-as Szabadságharc emlékére való kiállítást, amit a szegedi múzeum kölcsönzött. Azonkívül sok előadást és előadás sorozatot is rendeztünk és Magyarországról sok kedves látogatót fogadunk: művészeket, tisztségviselőket, pedagógusokat. Külön öröm volt a budapesti Regnum iskola kerékpár csoportját vendégül látni. És nagy büszkeséggel fogadtuk be a magyarországi Fulbright kutatónkat, aki itdéte alatt rendbe hozta a múzeum irattárát. A clevelandi magyar egyesületek is sokszor itt tartják gyűléseiket, és iskolás és más csoportok is sűrűn látogatják a múzeumot. Valóban azt íehet mondani, hogy a múzeum szellemi otthona lett a clevelandi magyarságnak. Friedrich Mária, a múzeum elnöke A Történelmi Múzeum "Székelvkapujának" megnyitása. 2003. Március 15., Cleveland
