Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-17 / 171. szám
2004. SZEPTEMBER 17. Egészség MAGYAR SZÓ —A HÍD 13 ^ Atkins-diéta: kétségek NINCS EGYENSÚLY Dán szakértők is határozott ellenvetéseket fogalmaztak meg az Atkins-diétával szemben. Szerintük a fogyókúra alatt a bevitt szénhidrát-tartalom a szükséges minimum alatt van: kisebb, mint amire a testnek szüksége van ahhoz, bogy az agyat és az izmokat ellássa cukorral. Később pedig a diétát folytatók körében nagyobb eséllyel jelentkezik izomgörcs, hasmenés, általános gyengeség vagy a bőrkiütés ts. Szeptember 15. Dán szakértők szerint az Atkins-diéta során a bevitt szénhidrát mennyisége kevesebb, mint amire a testnek szüksége van ahhoz, hogy az agyat és az izmokat ellássa cukorral. Világszerte több mint 45 millió példányt adtak el az Atkins-diétát népszerűsítő kiadványból. Dán szakértők szerint ez mégsem jelenti azt, hogy a módszer beválik. A Lancet című szaklapban megjelent tanulmány szerint az amerikai csodadiétát követő fogyókúrázók leginkább vizet veszítenek, azért lesznek könnyebbek. Az Atkins-diéta leginkább annak köszönheti népszerűségét az angolszász országokban, hogy a túlsúlyos fogyni vágyók annyit ehetnek a kúra alatt, ameny- nyi csak beléjük fér. Csupán egyetlen apró szabályt kell betartaniuk: a bevitt szénhidrát nem haladhatja meg a napi harminc grammot. Csakhogy ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen - int óva Arne Astrup professzor, aki a Koppenhága Egyetemen folytatott ez irányú kutatásokat munkatársaival egyetemben. Három - 2003-ban készült, az Atkins-diéta előnyeit alátámasztó - randomizált kutatás eredményeit vették górcső alá. Az első tanulmányban súlyosan elhízott személyekből alakítottak két csoportot. Az egyik társaság alacsony zsírtartalmú diétát tartott hat hónapon keresztül, a másik pedig korlátlan zsírfelvételű, ám alacsony szénhidrát-bevitelt engedélyező kúrát folytatott. Eleinte a "low-carb" diéta tűnt hatékonyabbnak, hat hónap után ugyanis 3,9 kilóval többet fogytak a húsevők. Tizenkét hónappal a kúra kezdete után azonban átlagosan 1,9 kiló volt a különbség a két csoport tagjai között, ami azonban már nem szignifikáns. A harmadik tanulmányban szintén jelentős súlyveszteséget értek el az alacsony szénhidrát-hányadot bevivők (hat hónap után hat százalékkal csökkent a súlyuk, míg a kontrollcsoportban ugyanez a szám 3,2 százalék volt), csakhogy 12 hónap tükrében már szintén elhalványultak a különbségek - csakúgy, mint a második kutatás esetében is. A dán kutatók szerint mindez azt mutatja, hogy az Atkins-diéta nem hoz jobb eredményt, mint a többi fogyasztókúra: csak az a különbség, hogy a gyors kezdeti siker miatt a résztvevők motivációs szintje igen magas. Ugyanakkor az Atkins-diéta hatásmechanizmusáról szóló eredményeket is kétkedve fogadják a dán kutatók. Az Atkins-könyvek azt állítják, hogy a fogyást a magasabb energiafelhasználás okozza. Ugyanakkor Astrup professzor és munkatársai azt gyanítják, hogy ez inkább annak köszönhető, hogy korlátozzák a fogyasztható ételek körét. A dán kutatók ugyanakkor arra is kitérnek, hogy a teljes kiőrlésű búzából, egyéb gabonafélékből készült kenyér, zöldségek és gyümölcsök nélkül nem létezik kiegyensúlyozott táplálkozás. Az ilyen egyoldalú étkezés jelentősen növelheti a rák vagy a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának veszélyét. Az Atkins-diétánál a szénhidrát-tartalom a minimum alatt van, kevesebb, mint amire a testnek szüksége van ahhoz, hogy az agyat és az izmokat ellássa cukorral. Aki ezt a módszert követi, azt később nagyobb eséllyel éri utol az izomgörcs, a hasmenés, az általános gyengeség vagy a bőrkiütés, mint azokat, akik a hagyományos, zsírszegény diétával fogynak le - áll a tanulmányban. Astrup professzor és munkatársai úgy vélik, további tanulmányok szükségesek ahhoz, hogy minden részletet megfelelően tisztázzanak a szénhidrát-szegény diétával elért fogyással kapcsolatban. Addig is azt tanácsolják a felesleges kilóktól megszabadulni vágyóknak, hogy inkább kalória- és zsírszegény diétába kezdjenek, ugyanakkor sportoljanak többet. B Jön a tabletta hízás és nikotinéhség ellen MÁGIKUS KAPSZULA Lefogyhatunk, valamint leszokhatunk a dohányzásról egy újonnan felfedezett gyógyszer segítségével - állítják kutatók. Az ígéret szerint a szer blokkolja azon receptorok ingerületátadását, amelyek a különböző szenvedélyekért felelősek. Szeptember 13. A kutatók augusztus 24-én, a németországi Münchenben tartott Európai Kardiológusok Egyesületének (ESC) éves kongresszusán mutatták be kutatásaik eredményét. A szóban forgó szer a rimonabant, amely a szívbetegségek megelőzésére is alkalmas, előre láthatólag 2006-tól lesz kapható. Valóban ilyen egyszerű lenne legyőzni a szenvedélyeket? Az eredmények szerint igen. A kutatók 1507 túlsúlyos tesztalanyt fogtak fogyókúrára, és egy speciális program keretén belül segítettek nekik a fogyásban. A csoport felének az említett szerből 20 milligrammot tartalmazó tablettát adtak, a többiek hatóanyag nélküli tablettát kaptak. Egy év múlva azok, akik a gyógyszert szedték, átlagosan 8,6 kilogrammot veszítettek súlyukból és 8,5 centimétert derékbőségükből, míg az elért eredmény a place- bót fogyasztó csoportnál csak 3,8 kilogramm és 4,5 centiméter volt. A kísérletek egyik szülőatyja, Nick Finer, az angliai Cambridge Adden- brooke kórházának elhízásra szakosodott specialistája szerint a gyógyszer sokkal hatásosabb az elhízás ellen, mint bármilyen eddig használt egyéb szer, hiszen a tesztalanyok 75%-a 5%-os súlycsökkenést tudott felmutatni a program végén. Már egy korábi tanulmány kimutatta, hogy a rimonabant képes csökkenteni az elvonási tüneteket azoknál, akik megpróbálnak leszokni a dohányzásról. És valóban: a jelen kísérlet is bizonyította, hogy a szert fogyasztók kétszer olyan eredményesek voltak a leszokásban, mint társaik. A rimonabant blokkolja az úgynevezett kannabinoid-kötő CBl receptorokat. A kannabinoidok természetes úton is képződnek az emberi szervezetben, de olyan növények is tartalmazzák, mint például a vadkender. A receptor a legkülönfélébb sejtjeink felületén megtalálható: előfordul többek között a zsírsejteken, valamint a hypothalamus (többek között az éhségért felelős agyi régió) sejtjein. A CBl receptorok a nikotinfüggők és a kényszeres evők esetében túlzottan aktívan működnek. A rimonabant azonban képes blokkolni őket, és mivel elzárja az ingerület útját, csökkenti a cigaretta, valamint az ételek utáni túlzott vágyat. Fmer szerint bizonyított, hogy a gyógyszer hatása sokkal hosszabban tart, mint az eddig ismert elhízás elleni szereké. Ezen felül azok esetében, akik a dohányzásról való leszokásra szedték a tablettát, a leszokással járó súlyfelszedés aránya is nagymértékben csökkent. A túlsúllyal kapcsolatos vizsgálat esetében a végleges eredmény még egy évet várat magára, mivel előbb rpeg kell bizonyosodni arról, hogy a kezelést követően a tesztalanyok meg is tudják-e tartani súlyukat. Amennyiben igen, a szakértők szerint a gyógyszer már 2006-tól elérhető lesz Európában és az USA-ban. Nem a szülők hibája a hiperaktivitás Nem a szülők tehetnek arról, ha egy gyermeknél figyelemhiányos, fokozott aktivitási zavart (angol rövidítésével ADHD) mutatnak ki az orvosok, mivel a betegség részben genetikai eredetű - hangzott el az angliai Exeterben tartott tudományos konferencián. Az ADHD nem elsősorban a szülői magatartás, nevelési hiba következménye. A viselkedési zavart genetikai hajlam segíti elő, s a tünetek akkor jelentkeznek, ha a veleszületett genetikai rendellenességet felerősítő környezeti hatások érik a gyermeket - mondta el a tanácskozáson a világszerte mind több gyermeket és családot érintő probléma kutatásával foglalkozó kutató csoport egyik tagja. A zavart nem egyetlen gén okozza: a jelek arra utalnak, hogy több gén egyidejű hibája előfeltétele az ADHD kialakulásának, de hogy pontosan mely génekről van szó, annak kiderítéséhez még hosszas kutató munkára van szükség - jelentette ki Eric Taylor. A Brit Pszichiátriai Intézet professzora szerint a vizsgálatokból egyértelmű, hogy az ADHD-vel diagnosztizált személyek agyának az önfegyelemért felelős területe kisebb, mint azoké, akik nem szenvednek ettől a rendellenességtől. Tény az is - tette hozzá Taylor profesz- szor - hogy az ADHD-s személyek agyszerkezete többnyire egymástól is különbözik, ami szintén arra utal, hogy a rendellenességet nem egy és ugyanazon genetikai elváltozás okozza. Az ADHD - legalábbis annak enyhébb formája - a világ lakosságának legalább öt százalékát érinti, megítélése és kezelése azonban a világ országaiban igen eltérő. Nagy-Britanniában például nem fordítanak kellő figyelmet gondozására, az Egyesült Államokban viszont túlreagálják, és a kelleténél sokszor jóval több gyógyszerrel tömik tele a figyelemhiányos, fokozott aktivitási zavarral küzdő gyerekeket - mondta Eric Taylor. Az ADHD-diagnózis azonban nem csupán átok - fejtette ki a brit professzor. Mivel a rendellenességet okozó genetikai hiba a világban tömegesen fordul elő, ez azt jelzi, hogy valamiképpen a túléléssel van kapcsolatban - vélekedett. A hiperaktivitás enyhe formája akár jótékony hatású is lehet, a hiperaktív személyek reakciói ugyanis az átlagnál gyorsabbak, igaz viszont, hogy az előre tervezésben rendre az átlagosnál gyengébb teljesítmény nyújtanak - tette hozzá.
