Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-09-17 / 171. szám

Kultúra ■ Mi a Kontrollt neveznénk be ÚT AZ OSCARIG Hosszú az út az Oscar-díjig. Mint Hutlassa Tamástól, Antal Nimród: Kontroll címűfilmjének producerétől megtudtuk: minden ország indíthat egy filmet az Oscar- díjért való versengésbe, az idegen nyelvű filmek kategóriájában. Hogy valójában benevezett jilm lesz-e belőle, az attól függ, hogy az Egyesült Államokoan a Film- akadémia tagjai bogy választanak Vagyis kap-e annyi szavazatot, hogy bekerüljön abba a sorba, amelyben az öt valóban nominált, tehát benevezett film bejut. Ez a nemzetenkénti egy-egy filmalkotásnak arra jó, bogy a Filmakadémia elé kerüljön, s az akadémia tagjai is megnézzék. Odahaza az erre a célra létrehozott öt tagú zsűri a jövő évi Oscar-ra a Kontrollt választotta ki. Rendezője, az új magyar filmes nemzedék kiemelkedő tagja, Antal Nimród most Los Angelesben van, lapunk pedig kritikát közöl a Kontrollról olvasóinknak. 10 MAGYAR SZÓ—A HÍD Röviden Kilakoltatott József Attila­DÍJAS ÍRÓ A még mindig posztkommunista nyomo­kat hordozó kulturális gazdaságszerkezet fekete csúcsa: lakbértartozás miatt Szom­bathelyen kilakoltatták Molnár Miklós írót, aki ötvennyolc éves, s eddig a műfordítás­okkal együtt harminc kötete jelent meg, Kassák Lajos és József Attila-díjas, egyebek kötött az iowai egyetem vendégírója is volt. Értékes könyvtárát, teljes kéziratállomá­nyát egy millió forintos tartozása fejében raktárba vitték. Agyondolgozza magát, de a pártállamból visszamaradt szerzői jogdíj szerkezet okán nem tud megélni. Koppenhágában is arattak A FILMESEINK A II. Koppenhágai Nemzetközi Filmfeszti­vál megnyitóján Szabó Istvánt, Oscar-díjas filmrendezőnket, a koppenhágai zsűri elnö­két élelmű-díjjal tüntették ki. A legjobb rendezésért járó díjat Antal Nimród kapta a Kontroliért. A legjobb operatőrnek járó elismerést Pados Gyula vehette át a rangos dán mustrán, aki a Kontrollt fényképezte. Színházak születésnapjai Idén ünnepelte fennállásának századik év­fordulóját Egerben a Gárdonyi Géza Szín­ház. A múlt héten pedig Békéscsabán volt színházi születésnap: az ottani Jókai Szín­ház most fél évszázada játszik rendszere­sen. Könyvparádé a West End tetőteraszán A Demján Sándor alkotásaihoz tartozó bu­dapesti West End is beállt a kultúra szolgá­latába: tetőteraszán könyvparádét rendez­tek. Célja: a könyvolvasás, mint népszerű szórakozás serkentése. Világhírű zenei együttesek adtak koncertet, könyvbemuta­tókat, dedikálásokat szerveztek. Külföldi, tehát idegen nyelvű könyvkiadók is bemu­tatkoztak műviekkel. Film készült Hitler halálából Csütörtökön 400 kópiával indul hódító út­jára A bukás című, a Hitler és a hitleri Né­metország végnapjairól készült német film­produkció. A 400 kópia közepes szám Né­metországban, a sikeresnek ígérkező ameri­kai filmek 900 kópiával kezdenek. A bukás nemzetközi bemutatójának színhelyéül Torontót választották. A 150 perces opusz 13,5 millió euróba került, s pikantériája, hogy az összeomló Berlinre hasonlító külső színhelyeket a stáb Szentpéterváron találta meg. Ott is forgattak, orosz katonákat öl­töztettek náci egyenruhákba, a környékbe­liek némi megrökönyödéssel tapasztalták, hogy egy Hitler-szerű figura sétál utcái­kon, míg meg nem magyarázták nekik, mi­ről van szó. A német televíziós állomáso­kon eddig bemutatott, vélhetően legjobb részletek alapján ítélve a film tisztes iparos munka. A német filmes Hitler-ábrázolá- sokhoz képest van egy-két újdonsága, ezért érdemes megnézni a kissé hosszúra sikerült művet. (A film vetítési jogát megvásárló német televíziós állomás két részben vetíti majd). A bukást készítő filmesek, színészek legfőbb gondja az volt, hogy miképp mu­tassák be a Hitlerben, az emberben rejtőző szörnyet. Gyiikeri Mercédesz A férfiak a Marsról jöttek, a nők a Vé­nuszról, a metróellenőrök meg, hát... a fene se tudja. Nem derül ki Antal Nim­ród Kontroll című filmjéből sem. A lá­tottak alapján legfeljebb a Holdra gyana­kodhatunk, onnan már többen visszajöt­tek, meg sötét is van, ezek a fura, sápadt figurák nagy eséllyel pályázhatnának a holdlakó címre. "Minket mindenki utál” - mondja egy metrórajongó földlakónak egyikük, és valljuk be, nem is jár nagyon messze az igazságtól. Ki örülne egy el­lenőrnek, kérjen az jegyet, bérletet vagy számlatömböt. És az se normális, hogy valaki napi nyolc órában egy alagút kivi­lágított részein vadászik áldozatai után. Egy metróellenőr-csapat néhány napját bemutató filmet nézve furcsának is tűnik: eddig senkinek nem jutott eszébe, hogy a közlekedési vállalat és (bliccelő) utasai titokzatos kapcsolatá­ról játékfilmet forgasson. Aki járt már a Deák téri aluljáróban, tudhatja, egy itt készült dokumentumfilm sem lenne ér­dektelen. Aki viszont látott már ma­gyar thrillert, tisztában lehet azzal, hogy bármilyen izgalmas témát el lehet szúrni. Az elsőfilmes rendező szeren­csére olyan ügyesen kerülte el a rossz akciófilm kötelező aknáit, mint profi ló­gós az ellenőröket. Pergő és meglepő filmet látunk, amiből inkább elvenni le­hetne, hozzátenni aligha. A viccesen induló Kontrolitól nem elsősorban körömrágást várunk, mégis vannak pillanatok, amikor határozottan megakad a szusz. Ön-, köz- és utasveszélyes ellenőrök tűnnek fel ezekben az alagutakban a törvénysértés legkülönbözőbb formáit hobbiszinten vagy hivatásszerűen űző utasok között. Veszekszenek, harcolnak, vernek, ölnek majdnem két órán keresztül. Még egy sorozatgyilkos is felbukkan, sötét ka­pucnija mögül sandán merényli a föld­alattit és utasait is. Nem véletlen, hogy a filmkészítők - Aba Botond, a BKV Rt. vezérigazgatójá­nak szájába adva üzenetüket - nem győz­ték hangsúlyozni: a filmben ábrázolt vi­lág "fikció, fiktív föld alatti világ, sem 2004. SZEPTEMBER 17. Kontroll író-rendező: Antal Nimród, Producer: Hutlassa Tamás, Operatőr: Pados Gyula. Zene: Neo, Látvány: Hujber Balázs, Gyártó: Café Film, Bonfire, Forgalmazó: Budapest Film Kft. Szereplők: Csányi Sándor, Pindroch Csaba, Badár Sándor, Kovács Lajos, Kulka János, Cserhalmi György, Nagy Zsolt, Mucsi Zoltán, Szabó Győző, Bállá Eszter, Eszenyi Enikő. Honlap: wwJcontrollfilnüiu maga a helyszín, sem az ott történő ese­mények, sem az események szereplői nem köthetők a BKV-hoz, mert univer­zális gondolatokat tükröznek”. Csak azt mondja meg valaki: mégis miért olyan ismerősek ezek a figurák? Miért van olyan érzésünk, hogy ez az eszement brigád a többiekkel együtt ki­zárólag a pesti föld alatti világ része le­het? Bulcsú, az önszántából bukott értel­miségi (Csányi Sándor), Muki, a konflik­tushelyzetben narkolepsziás rohamot kapó örök vesztes (Pindroch Csaba), a fürdővizet soha nem látott, minden munkahelyén elsőnek leépített Lecsó (Badár Sándor), a harminc éve itt ragadt, nem annyira profi, mint amennyire fá­radt Professzor (Mucsi Zoltán) és Tibi, a zöldfülű (Nagy Zsolt) mind a mi Hol­dunkról jöttek. Persze van a Kontroliban valami történet is, meg szerelemféle, va­laki mintha fel is menne a mozgólép­csőn, de erről nem nehéz megfeledkezni. Főszerepben a szövevényes barlang- rendszer és állatkertje: spicces nő, iszá­kos metróvezető, Gestapo-tisztként ma­sírozó nyomozó és társaik - a magyar szí­nészvilág krémjének félperces tündöklé­sei. Mintha az őrület egy tünetét látnánk a metróban, a magyarok leépülésének egyik fokozatát. Két lépéssel túl az üldö­zési mánián és (szó szerint) egy lépésre az öngyilkosságtól. A "nem találjuk az alagút végét” fílinget tökéletesen festi alá a Neo mono­ton zenéje is. Hamar meg lehet unni, de legalább dübörög, mint azok a jó orosz szerelvények néhány kelet-közép-euró- pai főváros metróvonalain. De inkább ne kötözködjünk, mert jönnek az ellenőrök. És fegyver van náluk.

Next

/
Thumbnails
Contents