Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-03 / 169. szám
2004. SYEPTEMBER 3. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD H HI Hol élnek a csángók? ELFELEDETT NÉP Hányán vannak? Mivel foglalkoznak? Vannak-e dalaik? Döbrentei Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia titkámoka intézte ezeket a kérdéseket a múlt század derekán Petrás Ince János klézsei plébánoshoz. Döbrentei összesen harmincnyolc kérdést fogalmazott meg, s ezekben ott érezhetjük a feltámadt érdeklődést a moldvai magyar etnikum iránt. Gegő Elek nem sokkal azelőtt hozott tudósítást, rövid moldvai utazása nyomán, az őseik anyanyelvét, hagyományát, kultúráját őrző csángómagyarokról. Döbrentei ösztönzésére vált Petrás Incéből az egyik első magyar folklórgyűjtő. Utána majdnem minden nemzedék életében újrafogalmazódtak a kérdések, hogy kik is a csángók, hol élnek, miként élnek, megvan-e még a népköltészetük. Milyen a nyelvállapotuk? A nyelvtudományban, a folklórban a csángóságnak gazdag irodalma alakult ki. Mit felelhetnénk ma, ha újra felhanghosszú, szűk havasi völgyet lakatlanul hagyták. A tatárok ugyanis leggyakrabban ezen a szoroson, a Tatros - Tatáros - folyó völgyében csaptak be Erdélybe, és a lakatlan völgyben kifáradva, Szépvíz környékén könnyebb volt megállítani őket. A gyimesi völgyet Moldvából Erdély felé visszahúzódó csángók népesítették be, elsőnek a völgy aljában lévő Bükk községet alapították meg (jelenleg Bákó megye), majd Középlokot illetve Felsőlokot, amelyek most Hargita megyéhez tartoznak. A Hargita megyei csángó falvakban az iskolai oktatás a lakosság anyanyelvén, magyarul folyik. A Székelyföldtől Dél-Nyugatra települtek le a barcasági csángók, akiket eredetileg a kárpáti hágók védelmére zanának Döbrentei kérdései? Figyelmünket előbb a legnagyobb lélekszámú csángó népcsoport, a moldvaiak felé fordítanánk. Jelenlétüket írásos nyomok jelzik már a XIII. századtól. Nyelvjárásaik jellegzetességeik alapján a kutatók két nagy csoportra osztják őket. Román városok környékén élnek az északi csángók - fő sajátosságuk az szelő beszédmód - Bákó vidékén pedig a déli csángók. Minkét csoport nyelvjárása sok rokon vonást mutat a székelyekével, és vannak kimondottan „székelyes” csángók. A moldvai csángók állandó nép, lelki kapcsolatban éltek a szomszédos Székelyföld lakosságával, ami természetesen kihatott etnikai tudatukra, nyelvjárásukra, folklórjukra. A Moldva különböző vidékein gyűjtő nyelvészek becslése szerint e csángó etnikum körében jelenleg is még mintegy hatvanezer magyar anyanyelvűek. Valóságos, élő kapcsolatot alkotnak a moldvai csángók és a székelyek között a gyimesi völgy csángói. Településeik viszonylag fiatalok, mivel a tatár betörések végéig hadászati szempontból ezt a költöztettek oda a szomszédos Háromszékről. Később Törcsvár várjobbágyai, majd Brassó városának jobbágyai lettek. Tíz faluban élnek - az •úgynevezett „Hétfaluban”, továbbá Apácán, Krizbán és Barcaújfaluban, mindenütt együtt a románokkal. A barcasági csángó-magyar gyermekek mind a tíz feluban magyar nyelvű iskolákban tanulnak. Tragikus sors jutott osztályrészül Déva és környéke csángóinak, őseik 1764. január hatodikán éjszakára, a madéfalvi székelygyilkolás után, Mária Terézia hatóságainak bosszúja elől menekültek át Moldvába. Előbb a Szeret és az Aranyosbeszterce mentén csángó nyelvtestvéreik körében találtak menedéket, majd 1775 után Hadik András altábornagy Bukovinába hívta őket, földet és segélyt járt ki számukra, így jött létre a nevezetes öt bukovinai székely település: Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegits, Fogadjisten és Józseffalva. A múlt század végétől kezdve a bukovinai székely telepek lakói újabb és újabb rajokban települtek vissza Erdélybe, illetve az Al-Duna mentére. Jelenleg e visszatelepültek Déván, Vajdahunya- don, Csernakeresztúron, Sztrigyszent- györgyön, ill. a jugoszláviai Kévén, Herteienden és Sándoregyházán élnek. Századunk negyvenes éveinek elején az öt bukovinai faíu egész lakossága áttelepült Magyarországra, jelenlegi lakóhelyük Tolna, Baranya és Bács megye, valamint Érd. Kisebb létszámú rajok találhatók a bukovinai székelyek közül még Erdélyben Vicén, Magyarneme- gyén, Marosludason és az Arad melletti Gyorokon. A nyelvészek teljes egészében feltérképezték a moldvai csángómagyar nyelvjárást a folkloristák gyűjtéseiből Faragó József és Jagamas János, majd évtizedek múltán Kallós Zoltán népszerű kötetei álltak össze Dr. Kós Károly,- Szentimeri Judit - Dr. Nagy Jenő: Moldvai Csángó népművészet került kiadásra. E monumentális mű bevezetőjét Dr. Kós Károly írta. Könyv a kisebbségekről Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelv- politika Kelet-Közép-Európában címmel tanulmánygyűjtemény jelent meg Szépe György bevezetésével. Az első részben - Kelet-közép-eu- rópai nyelvi jogi körkép - Szarka László az államnyelv, a hivatalos nyelv és a kisebbségi nyelvi jogok összefüggéseit elemzi. A kisebbségi nyelvek helyzetéről az Európai Unióban Vizi Balázs nyújt áttekintést. A kisebbségi nyelvek megőrzésének lehetőségeivel és az oktatással Bartha Csilla foglalkozik. A második részben országtanulmányok találhatók. Szabómihály Gizella a szlovákiai kisebbségek, különösen a magyar közösségi nyelvi jogait boncolja. A magyar nyelv használatának lehetőségeit Kárpátalján Beregszászi Anikó és Csemicskó István, a nyelvi jogokat Romániában Péntek János és Benő Attila ismertetik. Mesterház.)' Szilvia a moldvai csángók különleges helyzetére tér ki. Göncz Lajos a szerbiai, Lábadi Károly a horvátországi és Kolláth Anna a szlovéniai kisebbségi, ill. magyart nyelvhasználatot vizsgálják ki. A könyvet az Akadémia Kiadó jelentette meg. Kocsis: különdtj az „aranyfilmért” Kocsis Tibor magyar filmrendező különdíjat nyert a bukaresti nemzetközi filmfesztiválon.-Miért?- Verespatakról forgattam egy dokumentumfilmet, amit természetfilmnek is lehetne nevezni, olyan szép az az erdélyi vidék.- Meséljen!- Az elmúlt öt évben rendszeresen jártam ott, több hónapos időszakaszokban és forgattam a filmet. Megpróbáltam bemutatni az ottani négy kedves, szép erdélyi falu várható sorsát. A kanadai-román vegyes vállalat ugyanis mind a négy falut halálra ítélte. A most lezajlott bukaresti nemzetközi filmfesztiválon, ahol a különdíjat elnyertem, minősítéskor azt mondták: filmen nagy értéke, hogy a tragédiára várás hangulatát, társadalom-lélektanát sikerült felmutatni benne, mégpedig reálisan, mégis költőien. Négy kis falu alatt van az a háromszáz tonna arany és ezer- hatszáz tonna ezüst, amit ki kell bányászni Vercspatakon. Európa legnagyobb nemesfém készlete, de a világ ilyen készleteinek is egyik legnagyobbika. A szó szoros értelmében a házak alatt van az arany, az ezüst. Ezért épületeket, temetőket, templomokat kell lebontani vagy s ha lehet, arrébb felépíteni, s ez ellen pedig a lakosság többsége utolsó lehelletével tiltakozik. Nagyon drámai jelenetek lesznek majd, ha megkezdődik a bontás.- Mekkora környezetszennyezési veszély keletkezhet?- Nagy! Sőt, mondhatni összetett katasztrófa lehetséges. Hiszen ez ökológiai katasztrófa is: a vizek elszennyeződnek. A víztároló teli lesz cianiddal és nehéz fémmel, s ez százszor nagyobb veszélyt jelent, mint a tiszai halpusztulás volt. Fájdalmas! Maga a völgy ugyanis olyan szép, mint Svájc néhány legszebb tája. Mi lesz a helyén? Egy négyszáz méter mély és nyolc küométer átmérőjű víztároló. Forgatás közben a szereplők azt mondták: nem kell majd holdutazásra befizetni a drága pénzt, mert itt is holdbéli táj láttán lehet elborzongani. (FD)
