Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-09-03 / 169. szám

2004. SZEPTEMBER 3. Gazdaság MAGYAR SZÓ—A HÍD 9 I Tíz Nobel-díjas közgazdász Kerry mellett KÜLÖNVÉLEMÉNY Veszélyezteti az amerikai gazdaság egészét Bush elnök gazdaságpolitikája, ezért John Kerry elnökké választását javasolja tíz Nobel-díjas amerikai közgazdász. A jelenlegi amerikai elnök és kor­mányzata olyan gazdaságpolitikát foly­tat, amely hosszabb távon veszélyezteti az amerikai nemzetgazdaság egészségét. Az elnök azt hiszi, hogy majdnem min­den gazdasági problémára a gazdag ame­rikaiaknak biztosított adócsökkentés a válasz. Az adócsökkentés hatása ugyan­akkor az volt, hogy az amerikai költség- vetés többlete óriási hiányba fordult. John Kerry megérti, hogy a gazdaságpo­litikában komoly irányváltásra van szük­ség, ezért támogatjuk, hogy elnök legyen - áll a tíz közgazdász szerdai nyílt levelé­ben. A levelet George Akerlof (2001 évi közgazdasági Nobel-díj), Kenneth Arrow (1972), Dániel Kahneman (2002), Lawrence Klein (1980), Dániel McFadden (2000), Douglass North (1993), Paul Samuelson (1970), William Sharpe (1990), Robert Solow (1987) és Joseph Stiglitz (2001) írta alá. Ezen kívül a liberális politikához közeli Economic Policy Institute a New York Timesban megjelent nyílt levélében 400 közgaz­dász fejezte ki ellenvéleményét. Bush elnök gazdaságélénkítő csomag­ja ezzel a közgazdászok csatájává fajult: IMF: ba nincs euró, nincs fejlődés Megakadályozhatja Magyarorszá­got, Lengyelországot és Csehországot a megfelelő lendületű gazdasági fejlő­désben, ha az évtized végéig várnak az euró bevezetésével - írta a Bloomberg az Nemzetközi Valutaalap (IMF) leg­újabb tanulmányára hivatkozva. A három, az Európai Unióhoz fris­sen csatlakozott "nagyágyú", melyek a tíz új ország GDP-jének közel nyolc­van százalékát adják, legkorábban 2009-ben lépne be a monetáris unió­ba. Litvánia, Észtország és Szlovénia ezzel szemben már 2006-ban euróra váltana. Az IMF véleménye szerint minél korábban csatlakozik egy ország az eurózónához, annál inkább tud felzár­kózni az Európai Unió fejlettebb tag­államaihoz, így mindenképpen érde­mes minél hamarabb megfelelni a be­lépés feltételeinek. Ám a cseh, lengyel és magyar kormány éppen azzal vesz­tette el támogatottságát a szavazók kö­rében, hogy megszorító intézkedések­kel kívánják szűkíteni az államháztar­tási hiányt, mérsékelni az államadós­ságot és megfelelni az eurózónába tör­ténő belépés kritériumainak. Ezzel szemben a két balti ország és Szlovénia már most az euróhoz kötöt­te nemzeti valutája árfolyamát, hogy műiéi előbb elteljen az ERM-II árme­chanizmusban kötelezően letöltendő két év, s felkészítse az országok cégeit az eurózónához való csatlakozásra. három Nobel-díjas közgazdász ugyanis úgy döntött, támogatja az amerikai el­nök gazdaságélénkítő csomagját, azzal a tíz Nobel-díjas közgazdásszal szemben, akik ellenzik a tervet. A három elismert szakember az Amerikai Adófizetők Egyesületének levelét szignózta, akik 115 közgazdász aláírásával küldték el vé­leményüket az Egyesült Államok kong­resszusának. Ebben kifejtették, hogy a gazdaságélénkítő csomag elősegítené a csigalassúsággal haladó amerikai gazda­ság növekedését. A három díjazott Mil­ton Friedman, James Buchanan és a ta­valyi Nobel-díjas Vemon Smith. Bush elképzelése a következő tíz év­ben összesen 674 milliárd dollárt pum­pálna a gazdaságba, és radikálisan csök­kentené az adókat. Az ellenzők szerint az adócsökkentések a gazdagoknak kedvez­nek, és a tőkeinjenkció rekordhiányt okozhat a büdzsében. Szerintük a válto­zások egyértelműen a gazdagoknak ked­veznek, és nem oldják meg a lappangó problémákat. Ezen kívül, a kritikusok ki­emelik azt, a program-tervezet nem tar­talmazza az eredeti elképzelés szerint minden államnak ígért 10 milliárd dollá­ros központi kormányzati támogatást. Közgazdászok úgyvélik, hogy Bush gaz­daságpolitikája minden eddiginél na­gyobbra növelheti az amerikai költség- vetés hiányát. zatokat lefedő, a légi iparág specifikuma­ihoz annyira nem kötődő nem légi ("non-aviation") biztosításai vannak - mondta Krebsz Adrienn szóvivő. Tájé­koztatása szerint a Maiévnél nincs tudo­másuk olyan szándékról, mely szerint a terrorcselekményekkel összefüggésben "fedezetből történő kizárási szándék je­lentkezne a biztosítóknál". Az Index kér­désére ugyanakkor hozzátették, valóban előállhat olyan szituáció melyben szük­ségessé válhat az állami szerepvállalás. Sípos József, a Malévot biztosító Allianz Hungária Biztosító Rt. kommu­nikációs igazgatója szerint részükről a Malév biztosítását semmilyen veszély nem fenyegeti, nem terveznek semmifé­le módosítást, miután a kockázatokban sem látnak növekedést. A szakember hangsúlyozta: információik szerint a nagy nemzetközi viszontbiztosítók fo­lyamatosan vizsgálják a kockázatok ala­kulását, de egyelőre e tekintetben sem lehet konkrétumokról beszélni. Röviden Tartanak a magas olajártól AZ AMERIKAIAK A magas olajárak miatt fogyasztásuk visz- szafogására készülnek az amerikai háztartá­sok - derül ki a Conference Board legfris­sebb bizalmi indexéből. Az amerikai GDP kétharmada a magánfogyasztásból szárma­zik. Az amerikai gazdaságkutató csoport bi­zalmi indexe augusztusban 98,2 pont lett, 7,9 ponttal kevesebb a júliusi, kétéves csú­csot jelentő index-értéknél - közölte a Bloomberg hírügynökség. Az ötezer ház­tartás megkérdezése alapján számított mu­tató gyengülése közgazdászok szerint a vi­szonylag kevés új munkalehetőség, a drá­guló olaj és a gyengélkedő tőzsdeindexek következménye. Irakban felújították az ÉSZAKI OLAJSZÁLLÍTÁSOKAT Felújították az iraki nyersolajnak a törökor­szági Ceyhan olajkikötőből történő szállítá­sát. Május vége óta szünetelnek a szállítá­sok, augusztus 31-én viszont befejezik az első, a Sacramento nevű tankhajó feltölté­sét egymillió hordónyi olajjal. Az Irak északi részén található kirkuki oíajmezőről a múlt héten napi 450 ezer hordónyi olaj jutott el Ceyhanba, ezt a mennyiséget 600 ezer hordóra növelték, ami tavaly, az ame­rikaiak vezette háború beindítása óta a leg­nagyobb mennyiség. Az iraki vezetés már határidős üzleteket kötött a kirkuki nyers­olajra egy sor európai olajfinomítóval. Az északi olajszállítások beindításával némileg enyhül a déli olajkikötőkre nehezedő ex­portnyomás. A déli, a Perzsa-(Arab) öböl­beli olajkikötőkből a kivitel napi 1,7 millió hordóra növekedett, miután kijavították a szabotázsokkal megrongált csővezetéket. Kétséges az olimpia GAZDASÁGI SIKERE A legutóbbi becslések szerint a házigazda görögöket 10 milliárd dollárt is elérő költ­ségbe verte az olimpia megrendezése. Egy­előre kétséges, hogy az Unió egyik legsze­gényebb országa profitál-e az olimpiából, ráadásul már most biztos, hogy a népszerű görög szigetekre jóval kevesebb turista ér­kezett a játékok miatt, mint tavaly. A há­zigazdák arra számítottak, hogy a rendezés­sel magukat mint átalakult országot mutat­hatják be, és úgy vélték, hogy ezzel új be­fektetőket és több turistát vonzhatnak Gö­rögországba. Ehhez képest a kormányzat jelenleg rendkívül dühös, mert a hazai csa­pat dopping-botrányai rombolták az ország imázsát. Megoszlanak a nézetek arról is, hogy az olimpia fejőstehén vagy pénznyelő a rendező nemzetnek. Például Montreal még mindig fizeti az 1976-os játékok költ­ségeit. A görögországi turizmus óriási mér­tékű csökkenése a legnépszerűbb szigete­ken (a turisztikai egyesületek szerint mint­egy 25 százalékos a mérséklődés a szezon­ban) éppen az olimpia évében szintén beár­nyékolta az optimista várakozásokat. Valutaárfolyamok (szeptember 1.) 1 USD = 203.743 HUF 1 USD = 0.82 EURO 1 USD = 33.620 ROL 1 EURO = 248.35 HUF ^ I George Akerlot: lleszóltak Husiinak L I Terrorra nem szól,majd a légibiztosítás? TELJES KÖRŰ FÉLELEM A Malév, és a légitársaságot biztosító Allianz Hungária sem számol azzal, bogy a közeljövőben módosítani kellene a társaság szerződését a terrorfenyegetettség emelke­dése miatt. A nemzetközi hírű Lloyds biztosító ugyanakkor azt jelentette be, több társasággal közösen elkészítettek egy új szerződéstervezetet, mely egyes terrorista cse­lekmények vonatkozásában kizárná a kockázatvállalást. Az európai légitársaságok hamarosan azzal szembesülhetnek, hogy biztosítóik kizárják a kockázatvállalási körből a ter­rorcselekmények egy részét - jelentette be a Lloyd's biztosító. A társaságnál BBC Online-nak megerősítették, hogy több biztosítóval közösen már elő is ké­szítettek egy olyan szerződésmódosítási vázlatot, mely egyebek között a nukleá­ris illetve a biológiai terrortámadás ese­tén kizárná a fedezetvállalást. A légitársaságok azonban nem repül­hetnek teljes körű biztosítás nélkül. En­nek egyrészt jogszabályokban rögzített okai vannak, másrészt adott esetben - biztosítás nélkül - akár egyetlen gép ka­tasztrófája is csődbe sodorhat egy jól prosperáló társaságot is. A Lufthansa a Lloyd's bejelentése nyomán már jelezte is: amennyiben a biztosítók meghatáro­zott kockázatokat a későbbiekben kizár­nak a szerződéseikből, az államoknak kell garanciát nyújtani a légitársaságok és utasaik felé. A lépés nem lenne példát­lan, az USA-ban a szeptember 11-i tá­madások nyomán több biztosító is mó­dosította szerződéseit, a kormány vi­szont - annak érdekében, hogy a légitár­saságok továbbra is repüljenek - kvázi biztosítóként fellépve fedezetet vállalt a terror-károkra. A Malév Rt.-nek - hasonlóan minden más számottevő légitársasághoz, teljes körű, a vonatkozó hazai, és nemzetközi jogszabályok által előírt, az esetlegesen felmerülő kockázati köröket a lehető leg­teljesebb mértékben lefedő légi ("avia­tion") és ennél kisebb jelentőségű kocká-

Next

/
Thumbnails
Contents