Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-03 / 169. szám
Kultúra 2004. SZEPTEMBER 3 I Végtisztesség Fekete Istvánnak TEMETÉS GÖLLÉN Fekete István írónk kívánságának megfelelően földi maradványai mostantól szülőfalujában, a Somogfy megyei Gölle temetőjében pihenhetnek. Különös sors az övé. Míg olvasottsága Jókaiéval vetekszik, a hivatalos irodalomárok nem igen óhajtottak tudomást venni róla. Röviden Schilling Árpád filmje a Velencei Filmfesztiválon Lapzártánk estéjén kezdődik a 61. mustra ünnepélyes megnyitója a Velencei Filmfesztivál nagytermében. A ceremóniát a versenyen kívül bemutatott Spielberg-film, a Terminál követi Tom Hanfe főszereplésével. A Terminál egy menekültstátuszban rekedt férfi hányattatásait meséli el, aki kénytelen az életét egy repülőtéren élni. Más szemszögből, de szintén a menekült-sorssal foglalkozik a filmfesztivál egyetlen magyar résztvevője, Schilling Árpád Határontúl című rövidfilmje. Zeneletöltéssel A HÁBORÚ ELLEN A War Child - Háborús gyermek - elnevezésű, több mint tíz éve létrehozott szervezet szeptember 9-én új kezdeményezést indít honlapján: letölthetők olyan zenekarok új felvételei, mint a Radiohead és a Keane, s a dalonként fizetendő 99 cent egyenesen az alapítvány számlájára kerül, ahonnan a háború sújtotta térségek szenvedő gyermekeinek nyújtanak támogatást. A kampány mögött álló New Musical Express, - az egyik legnagyobb tekintélyű zenei magazin - korábban megszavaztatta az olvasóit, hogy milyen dalokat szeretnének erre az alkalomra. A többség jól ismert dalok feldolgozásaira adta a voksát. Ennek ellenére új kompozíciók is letölthetők a warchildmu- sic.com honlapról a Bloc Party és Lucky Jim jóvoltából. Magyarbarát meghívó aWienMuseumba Speciális magyar nyelvű információs füzetet állított össze kifejezetten a hazánkból érkező látogatók számára az osztrák főváros Wien Museuma. A gazdagon illusztrált katalógusban bemutatják a Wien Museum Karlsplatzon lévő főépületét, valamint filiá- léit -így a lainzi állatkertben található Hermes-villát, Sisi nyári rezidenciáját, Mozart, Beethoven, Schubert, Strauss emlékszobáit, az Oramúzeumot, a bécsi szórakozás 500 évét prezentáló Pratermuseumot, valamint a római-kori Vindobona katonaváros régészeti parkját. A múzeum-ismertetőt bemutatandó, Budapestre érkezik Wolfgang Kos főigazgató. Hajas szobrok készülnek Washingtonról Tudósok és történészek nyáron nagy munkába kezdtek annak érdekében, hogy az amerikaiak elé állítsák George Washingtonnak, az Egyesült Államok első elnökének igazi, embernagyságú, hajjal ellátott alakját, három különböző életkorából. A művészek befestik, hajjal látják el és felöltöztetik Washington három szobrát. Az egyiken földmérő műszereivel lesz látható, a másik lovon örökíti meg, a harmadikon pedig az elnöki esküt teszi le, aszerint, hogy a 19 éves földmérőt, a 45 éves hadvezért és 57 éves elnököt ábrázolják. Szeptember 21. és 24. között lézersugarakkal háromdimenziós digitalizált felvételt készítenek a szoborról. Az eredmény abban a 85 millió dollár költséggel létesítendő múzeumban lesz látható, amely 2006-ban nyílik majd meg Washington hajdani Mount Vernon-i birtokán, Virginia államban, az ő nevét viselő amerikai fővárostól 20 kilométerre Délre. Földessy Dénes A kommunizmusnak már az elején elvitte őt a hírhedt ÁVO, kivertét a fél szemét, mert nem tetszett nekik a Zsellérek című parasztregénye. Utána sokáig csak ifjúsági és gyermekkönyveit adták ki. Ez az oka, hogy sokan ifjúsági írónak ismerik, holott műveinek csak mintegy tizedét teszi ki ez a műfaj. Minapi újratemetésén Jókai Anna a Magyar írók Szövetségének elnöke mondott beszédet, amelyet teljes egészében közlünk olvasóinknak. “- Azt hiszem, hogy ma a nemzet szíve Göllén dobog. Ma azt történik, aminek már régen meg kellett volna történnie. Hiszen Fekete István mindig ide vágyott vissza, Göllére, a szülői földre, a kedves, meghitt tájra. Szellemi tartozásunkat rójuk le, amikor majd itt, Gölle temetőjében állítjuk fel a síremlékét is, s porait itt őrizzük. Hiszem, hogy nincs olyan olvasó magyar ember, aki könyveinek alakjai közül ne tudná megemlíteni egy-két jellegzetes figuráját. Állatalakjaiban pedig az emberi tulajdonságok olyan sűrítve jelennek, s olyan megelevenítő erővel, hogy olvasás közben mi magunk kezdünk élni ezekben a történetekben, mi vagyunk a mogorva, bizalmatlan vidra a Lutrában, a lelkes, szorgos puli a Bogáncsban, a komoly-komor bagoly, az Uhu vagy éppen a magányosságát őrző gólya, Kele. S még a róka sem elvetemült, neki is meg van a természettől kijelölt személyisége. Gondoljanak a Vukra. Micsoda üdítő ajándék mindez a pókemberek, a batmenek a szünetében, hogy olvashatjuk a Tüskevárat, a Téli bereket.- Ifjúsági író? Mindenki írója, aki a szinte elgépiesedett, kiüresedett századunkban őriz még magában valami természet közelit, valami romlatlant, végső soron Isten-közelit. Ember és táj nála rokon. Epikáján végigvonulnak az évszakok. Fekete Istvánt jó olvasni, megkönnyebbül tőle a lelkünk. Optimizmusa nem giccses rózsásra lakkozott hazug optimizmus, keletkezés és elmúlás harcában azonban a mindig a keletkező, a mindig újra keletkező, a mag önfeladása árán megvalósuló újrasarjadás szárára a legfontosabb. Élteti az élet primátusát a halál felett.- Ugyanakkor író sors volt az övé. Régi sok-sok milliós olvasótábora mindvégig kitartott mellette. Új és-új nemzedékek fedezték fel. A könyvei, idősek, középkorúak, gyerekek számára mindig sokat jelentettek. Ugyanakkor a hivatalosság pedig, részben a sznobéria, de a legnagyobbrészt a politikai akarat képviseletében folyamatosan igyekezett az értékeit kisebbíteni. Nagy népszerűség és mégis valami féle furcsa kizártság kísérte végig az életét. A Zsellérek című regény, amire felhívom tisztelt figyelmüket, az 5o-es évek indexre tett tiltott olvasmánya volt. A figyelmes utókornak magyarázattal szolgálhat arra, hogy miért volt ily különös az író élete.- Tudniillik Fekete István úgy ítélte el az erőszakos, gyilkosságba torkolló bolsevik kezdeményeket, a Tanácsköztársaság terrorját, hogy ugyanakkor a fennálló igazságtalanságokat sem eszményítette. Tudta jól, hogy rosszat rosszal nem lehet kiűzni. Minden szeretete a föld kétkezi embereié, akik aztán a tudásukkal és a tudást gyakorlati tevékenységgé alakít képességükkel, megújíthatják Magyarországot. Elítélte a szélhámosokat, a születési kiváltságokból hasznot húzókat. Illúzió nélkül láttatja a háború borzalmait, a felelőtlen játszadozók gyufajátékát, amiből aztán világégés keletkezhet. Csak az egymás sorsában osztozó, Krisztus-alapú szeretet győzheti le a gonoszt - ezt hirdette és műveivel ezt hirdeti most is. A Zsellérek című regényének egyik parasztivadéka diplomásán is hazatér a falujába és a közösség javára fordítja tudását,- A mai Magyarország némely falkapaszkodott, uborkafára mászott konjunktúra lovagjainak szól az intelme, hogy hazánk fennmaradása szüntelen erkölcsi megújulással van összekötve és csak így maradhatunk fenn.” Magyar írók a nemzetközi toplistán Négy magyar regényíró egy-egy müve szerepel azon a toplistán, amelyet az angol Pen Klub állított össze a világ legolvasottabb százhúsz regényéből. Elkészüli a világ legolvasottabb könyvei listája, melyet Tolkien trilógiája, a Gyűrűk Ura vezet, utána következik Jane Austen Büszkeség és balítélet című regénye. És persze nem maradhatott le a Harry Potter, miként Mitchell: Elfűjta a szél című bestsellere, s Tolsztoj Háború és békéje sem. Mindenestre jól jelzi, hogy a listakészítők igyekeztek valóban a legnépszerűbb, legolvasottabb irodalmi produkciókra szavázni. Már nem meglepetés, hogy az angol PEN Klub százhúsz könyvet ajánló toplistáján négy magyar regény is szerepel. A The Bigger Tead List Szerb Antal Utas és holdvilág, Kosztolányi Dezső Édes Anna, Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek, Kertész Imréé Sorstalanság című művet említi. A szerkesztői elvek szerint olyan művekből igyekeztek összehozni a százhúsz toplistát, amelyek az adott ország irodalmának is jeles alkotásai. Kétségtelen, hogy e négy mű megfelel ennek a szempontnak, de összeköti őket az is, hogy a nyugati könyvpiacok ismert magyar darabjairól van szó. A huszadik század magyar regényei iránti figyelmet Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művének feltűnő olaszországi sikere élesztette igazán, majd következett a könyv angol fordítása után a szigetország meghódítása. Feltehetően tovább csigázza majd az érdeklődést Márai világa iránt az is, hogy a világhírű rendező Milos Forman szeretné filmre vinni a A Gyertyákat a hírek szerint már íródik a forgatókönyv. Márait több írásainak fordításai is az egyik legismertebb magyar íróvá tették a nyugat-európai könyvpiacon, mely utat a nem kortárs szerzők közül Szerb Antal mostanában kezdi bejárni: Németországban tavaly karácsonyra jelent meg az Utas és holdvilág fordítása, és azon nyomban el is fogyott. Kosztolányi Dezső Édes Annájával legfeljebb filmen találkozhattak korábban, de a cselédlány története már olvasható is angolul. Német és magyar szakmai köröket meglepett, hogy Magyarországon élő kortárs magyar írótól egyeden mű sem szerepel az angol PEN Klub ajánlólistáján. Feltűnő, hogy az egyébként angolul és németül is író Esterházy Pétert és Nádas Pétert sem tartották méltónak arra, hogy valamelyik művüket szerepeltessék a listán. Ott van viszont az ajánlatok között Kertész Imre Sorstalanság című regénye, amely már csak az irodalmi No- bel-díj miatt sem kerülhette el jó sorsát. Kertész műve is világsiker lett, nyilván ez volt az egyetlen magyar választás, amilyen a nagy lista összeállítói egyetlen percig nem vitatkoztak. IQ MAGYAR SZÓ — A HÍD Hiiod
